Orbán Viktor: Jó esély van az együttműködés megteremtésére a mérsékelt iszlám pártokkal
Közös bennük, hogy mindegyik ragaszkodik saját identitásához – jelentette ki Orbán Viktor a Centrista Demokrata Internacionálé (CDI) vezetőségi ülésén.
2020. január 23. 12:42

A kereszténydemokrata pártoknak jó esélyük van az együttműködés megteremtésére a mérsékelt iszlám pártokkal, mert közös bennük, hogy mindegyik ragaszkodik saját identitásához – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke csütörtökön a jobbközép pártokat tömörítő Centrista Demokrata Internacionálé (CDI) vezetőségi ülésén, amelyet az indonéziai Yogyakartában rendeztek meg.

„Amikor néhány évvel ezelőtt itt jártam, felfedeztem, hogy létezik itt egy párt, amely (a Fidesszel) azonos módon gondolkodik. Ez nagyon inspiráló volt. Kíváncsi lettem arra, hogy miként működik, mit jelent az a politikai filozófiában, ha az ember nem keresztény, hanem muzulmán” – mondta Orbán Viktor, a CDI egyik alelnöke a vezetőségi ülés utáni sajtótájékoztatón, utalva a rendezvényt megszervező indonéz kormánypártra, a Nemzeti Ébredés Pártjára (PKB).

„Nagyon tanulságos és érdekes, hogy egy olyan iszlám mozgalom, mint az önöké, hogy jeleníti meg magát a politikai színtéren. Számomra ebből két kérdés következik: milyen lesz a kereszténység jövője és milyen az iszlámé. Tudunk-e úgy egymás mellett élni, ahogy régen, ami kiválóan működött” – tette hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök Indonéziában, a CDI bizottsági ülésén, Yogyakartában. A magyar kormányfő a jobbközép pártokat tömörítő Kereszténydemokrata Internacionálé egyik alelnökeként a CDI vezetőségi ülésére érkezett az ázsiai országba. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Amellett, hogy nagyon fontosak a politikusok és döntéshozók számára a felső, politikai szintű kapcsolatok, fontos a pártszintű, filozofikusabb kapcsolat is. Ez itt most sikerült, mert közelebb kerültünk egymáshoz, és nem csak egy lépéssel. Természetesen együttműködésünk messze nem befejezett ügy, csak jó esélyünk van rá„ – mondta a kormányfő.

Az önazonosság megőrzésére nehéz dolgunk van Európában. Európában az a fő kérdés, hogy miképpen tudjuk megőrizni nemzeti és keresztény identitásunkat egy olyan időszakban, amikor az úgynevezett európai haladó, liberális politikai erők megpróbálnak nyomást gyakorolni ránk. Megpróbálják átvezetni a társadalmakat egy olyan korszakba, amelyet ők posztkeresztény, posztnemzeti kornak neveznek. Mi azok közé tartozunk, akik szerint az ember számára a legfontosabb az identitása, és mi ragaszkodunk nemzeti és vallásos identitásunkhoz – jelentette ki Orbán Viktor.

”Az úgynevezett nemzetközi, fősodorbeli, liberális gondolkodók és médiájuk megpróbál meggyőzni bennünket, 21. századi modern embereket arról, hogy a béke és a szabadság megteremtéséhez az embernek meg kell szabadulnia az identitásától. De mi nem szeretjük ezt a gondolkodásmódot. A muszlimok is ragaszkodnak a saját identitásukhoz és mi keresztények is, ez közöttünk a hasonlóság. Mindegyikünknek meg kell találni önazonosságunk megőrzésének módját, és ellenállnunk a nyomásnak, amely szerint könnyebb és boldogabb az ember élete, ha nem tudja pontosan kicsoda, csak azt, hogy ember„ – mondta.

Joko Widodo indonéz államfő (háttal, b4) megbeszélést folytat Orbán Viktor miniszterelnökkel (szemben, b4) Jakartában 2020. január 23-án. A magyar kormányfő mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b3). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

MTI
  • A rendszerváltoztatás az '56-os hősöknek is köszönhető
    Kövér László: a Nyugat ugyanúgy hagyott cserben minket 2006-ban, mint 1956-ban, „és most is ugyanúgy szívesebben kooperálnának egy kollaboráns neobolsevista bandával, mint ahogy 1989-90 után is jobban örültek volna, ha nincs hatalmi változás hazánkban, hiszen az úgynevezett reformkommunistákkal már korábban elkezdtek sikerrel üzletelni."
  • A lengyel külügy az EP birodalmi tébolya ellen
    Az Európai Parlament az utóbbi években, különösen Lengyelországot illetően, "olyan állásfoglalásokat szavaz meg, amelyeknek semmi közük a valósághoz", a "jogosulatlanul" elfogadott dokumentumokkal pedig csökkenti önmaga és az egész EU tekintélyét. Az uniós intézmények esetében az alapszerződésekben rögzített hatásköreik bővítését célzó törekvés tapasztalható. Az uniós szervek kisajátítják a hatásköröket.
  • Magyarország legyen mindig erős, szuverén állam!
    Most az a nagy kihívás, hogy ne sodorja el az új nemzedékeket a homogenizáló globalizáció. A 21. század az olyan kihívások százada, mint például a migráció vagy a járvány, melyekre választ kell adni, ugyanakkor a 21. századot az együttműködés századává kell változtatni - mondta Simicskó István főként fiatalokból álló közönsége előtt.
MTI Hírfelhasználó