Hetvenöt éve robbantották fel Budapest hídjait
Budapest ostroma a második világháborúban 1944. december 25-től 1945. február 13-ig folyt. A halottak száma százezer fölé emelkedett, romhalmazzá váltak értékes épületek, és a főváros hídjai is megsemmisültek. A visszavonuló német csapatok 1945. január 18-án robbantották fel az Erzsébet királynéról elnevezett átkelőt, a Lánchidat és a Margit híd addig még álló három budai nyílását.
2020. január 19. 11:41

A Boráros téri Horthy hidat 1945. január 14-én, a Ferenc József hidat, a mai Szabadság hidat január 16-án döntötték romba. A Margit híd pesti szakasza 1944. november 4-én semmisült meg, igaz akkor a robbanóeszközök véletlenül léptek működésbe. A hídon villamosok és autók közlekedtek, amikor a detonáció megtörtént.

Duna-hidak roncsai (elöl az Erzsébet híd, mögötte a Lánchíd). A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen (Fotó: MTI/Reprodukció)

A németek által felrobbantott Margit híd roncsa. Háttérben a romos Pest látképe 1945-ben (Fotó: MTI/Reprodukció

Szovjet katonák állnak egy páncéltörő löveg mellett a németek által felrobbantott Erzsébet híd pesti hídfőjénél. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen (Fotó: MTI/Mafirt)

Szovjet katonák az Erzsébet híd pesti hídfőjénél 1945-ben (Fotó: MTI)

Szovjet műszaki alakulatok építettek ideiglenes pontonhídat a Dunán, a felrobbantott Horthy Miklós (1952-től Petőfi) híd roncsai mellett (Fotó: MTI/Mafirt)

1945 novemberében a felrobbantott Ferenc József híd helyén létesített pontonhíd volt az egyetlen átkelőhely, ezért kompok is szállították a Dunán a budapestieket (Fotó: MTI/Mafirt)

A Mancinak nevezett híd. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen (Fotó: Mafirt)

hirado.hu
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Új lírai beszéd
    Szeretteinket, pláne gyermekeinket egy kivételes világra kell tanítanunk, nagy gondossággal, nagy hitekkel, hogy bármi jó megtörténhet a világban, e nélkül nincs meg a mintája, háttérországa, evidenciája arra, hogy a valóságát úgy formálhatja, olyanná, amiben élni is érdemes - vallja Kürti László költő.
  • Soros-bábszínház Brüsszelben
    Vegyük sorra a legfontosabb jeleit ­annak, hogy az unió ma már nem szuverén.
  • Orvos és koldus
    Két hétre indult Nigériába orvosmisszionáriusként, végül a világjárvány miatt hat hónapig kellett az afrikai országba maradnia dr. Fodor Rékának, az AFRÉKA Alapítvány létrehozójának.
MTI Hírfelhasználó