KDNP: A környezeti problémák eredete és megoldása is az emberben kereshető
A környezeti problémák eredete és megoldása is az emberben kereshető, annak eredete ugyanis a mértéktelen profitéhség, a termelési és fogyasztási kényszer, megoldása pedig az önmérséklet, az életforma és a gazdasági rend megváltoztatása – mondta a KDNP frakcióvezetője csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
2020. január 16. 17:23

Harrach Péter kifejtette, a teremtésvédelem kétezer éve a keresztény kultúra szerves része, alapja a teremtéstörténet tanítása arról, hogy az ember művelje és őrizze a teremtett világot, vagyis legyen felelős gazdája, használja képességeit annak alakítására eredeti épsége megőrzése mellett.

Hangsúlyozta, a teremtésvédelem nem csupán az aktuális problémára adott válasz, hanem egy alapvető emberi magatartás, ami a teremtett világ rendjéből és benne az ember szerepéből következik, vagyis a természethez való viszonyt írja le.

– A gond nem pusztán gazdasági és technológiai, elsősorban erkölcsi és lelki – idézte a kereszténydemokrata politikus a nyugati és keleti egyházfők közös nyilatkozatát.

A kisebbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője szólt arról is, a teremtett világ rendje átfogó, ökológiai szemléletet feltételez, ugyanis a természet és az ember iránti érzéketlenség összefügg. Ferenc pápát idézve Harrach Péter hozzátette, a természeti örökséggel együtt létezik egy hasonlóan fenyegetett, történelmi, művészeti és kulturális örökség is, amely egy adott terület közös identitásának a része.

Juhász Hajnalka, a KDNP országgyűlési képviselője elmondta, a klímaváltozás egy olyan tény, amihez mindenkinek alkalmazkodnia kell, a környezetvédelem pedig mindenki közös felelőssége és feladata.

Kiemelte, a kormány nagyon határozott klímavédelmi intézkedésekkel, programokkal rendelkezik.

Az eredményekre példaként említette, hogy Magyarország azon 21 ország közé sorolható a világban, amelyek 1990-hez képest úgy tudták csökkenteni szén-dioxid-kibocsátásukat, hogy közben növelni tudták a gazdasági termelést.

Juhász Hajnalka fontosnak nevezte, hogy a kormánypárt nemhogy egyetért az Európai Unió 2030-ig szóló klímavédelmi céljaival, de még ambiciózusabb vállalásokat is tett, mivel addig nem csak a szén-dioxid-kibocsátást csökkenti 90 százalékkal, hanem az üvegházhatású gázokat is mérsékli 40 százalékkal, a megújuló energiaforrások arányát pedig 14 százalékról 21 százalékra növeli.

Hangsúlyozta, a magyar emberek érdekei mindennél fontosabbak, ezért a kormány négy feltétellel vállalta az Európai Bizottság klímaegyezményének aláírását. Ezek a feltételek tartalmazzák, hogy a 2050-ig szóló vállalások költségeinek legnagyobb részét a szennyező vállalatoknak és iparágaknak kell megfizetniük, a célok megvalósítása nem járhat a magyar családok energia- és élelmiszerköltségeinek emelkedésével, valamint a kohéziós támogatási összegek átcsoportosításával, továbbá az atomenergiát a klímapolitika részéve kell tenni.

Juhász Hajnalka elmondta, a kabinet a 2050-es klímasemlegességi célok érdekében kidolgozza a tiszta fejlődési stratégiát, amelynek költségei mintegy 50 000 milliárd forintot tehetnek ki. A kormány emellett február végéig kidolgoz egy környezet- és klímavédelmi akciótervet.

A KDNP képviselője kitért arra is, hogy az új nemzeti energiastratégia középpontjában a fogyasztók állnak egy okos, tiszta és megfizethető szolgáltatás révén. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, a kabinet célja, hogy 2022-től csak elektromos buszokat lehessen forgalomba állítani a városokban, emellett megszüntesse az illegális szemétlerakó helyeket és eltávolítsa a folyókban található műanyag palackokat.

Juhász Hajnalka fontosnak nevezte még, hogy a kormány munkájának is köszönhetően megduplázódtak a magyarországi erdőterületek, ami létfontosságú a környezetvédelmi célok elérése érdekében.

Harrach Péter kérdésre válaszolva elmondta, veszélyesnek tartja, ha ideológiai, pártpolitikai kérdést csinálnak egy szakmai kérdésből, így például a klímavédelemből. Szerinte ebben az ügyben nincs komoly feszültség az ellenzék és a kormánypártok között, hiszen mindenki ugyanazt akarja.

MTI
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Megakasztották a Liget Budapest Projektet Karácsonyék
    Változtatási tilalmat rendelt el a Liget Budapest Projekt által érintett városligeti területre a Fővárosi Közgyűlés szerdán. Karácsony Gergely főpolgármester javaslatát 18 igen szavazattal, 14 nem ellenében, egy tartózkodás mellett támogatta a testület.
  • Zöld böjtre hív a pannonhalmi főapát
    Hortobágyi T. Cirill OSB pannonhalmi főapát február 26-án, hamvazószerdán Facebook-oldalán tette közzé azt a felhívást, amelyben a bencés közösség tagjait, munkatársait és barátaikat „zöld böjtre” biztatja az előttünk álló nagyböjt folyamán.
  • Továbbra sem tudni koronavírus-fertőzöttről Magyarországon
    Bár a betegség európai terjedése miatt kicsi az esélye annak, hogy a koronavírus elkerülje Magyarországot, de nincsen magyar beteg Magyarország területén – jelentette be Gulyás Gergely.
MTI Hírfelhasználó