A munka átalakulásának évtizede jön
Jóval kevesebb pultosra, rakodómunkásra és sofőrre lesz szükség az évtized végére, köszönhetően annak a munkaerőpiaci átalakulásnak, amelyet a digitalizáció hoz magával. A folyamat már elkezdődött, ám a munkavállalók túlnyomó többségének, közel 95 százalékának nem kell tartania attól, hogy a robotok elveszik megélhetési forrását. A várakozások szerint felgyorsul a régióban az automatizáció, amely a legtöbb szakmában besegít az embernek, de legfeljebb részfeladatok kiváltását teszi lehetővé.
2019. december 28. 19:02

Nem kell félniük idehaza az alkalmazottaknak a digitalizáció várható hatásaitól, sőt a legtöbb hazai és nemzetközi felmérés szerint az érintett szakmákban csak bizonyos munkafolyamatok kiváltására nyílik lehetőség. Radikálisan átalakítja ugyanakkor a munkaerőpiacot a 2020-as években végbemenő, napjainkban is már egyre kézzelfoghatóbb folyamat, de látványos, gyors változás elsősorban az egyébként is munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban várható. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentése szerint egyes ágazatokban már most kimutatható a robotizáció hatása, a folyamat pedig tovább gyorsul a régióban. Ugyanakkor az érintett ágazatokban tapasztalható munkaerőhiány miatt nem kell tartani sem a munkanélküliségtől, tömeges leépítésektől, sem a keresetemelkedés mértékének látványos visszaesésétől.

A beosztottak nagyjából fele dolgozik olyan szakmákban ma Magyarországon, amelyekre hatást gyakorolhat a technológia fejlődése. Ugyanakkor a munkavállalók töredékének, mindössze négy százalékának, 167 ezer főnek a feladatai automatizálhatók teljes egészében belátható időn belül, míg a dolgozók 18 százalékánál, közel 670 ezer embernél szóba sem jöhet az élőmunka kiváltása. A legtöbb beosztottnak, hozzávetőleg másfél millió főnek tehát a technológiai fejlesztések mindössze kiegészítik majd a tevékenységét, ezzel segítve munkájukat, növelve a hatékonyságot. Szintén egymillió munkavállalónak pedig olyan a munkaköre, amelyben nem játszik szerepet az automatizációs folyamat – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK-GVI) tanulmányából, amelyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által nyilvántartott 3,7 millió fős, 2018-as alkalmazotti létszámot veszi alapul.

Az automatizálható szakmákon belül a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások válthatók ki legkönnyebben. Az érintett 167 ezer főből a legtöbben, 135 ezren egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozásokban dolgoznak. Idetartozik többek közt a rakodómunkások, az árufeltöltők, a kézi csomagolók, a kézbesítők, a targoncavezetők, a pultosok, az árufeltöltők, a kőművesek vagy akár a személygépkocsi-vezetők egy része is. Az átlagosnál több munkavállalót érint az automatizáció az iparban és az építőiparban, 15 százalékukat. További 43 százalékuknak pedig egyes feladatköreit lesz képes kiváltani a technológia. A kereskedelemben a létszám 18 százaléka váltható ki, további 14 százaléknak pedig részben vehetik át feladatait a gépek.

Bizonyos területeken szóba sem jöhet az automatizálás, leginkább azokban a szakmákban, amelyekben az emberi készségekre van szükség. Idetartoznak a kézügyességet igénylő munkák, az összetett feladatok, az apró mozdulatokat igénylő tevékenységek vagy a kreatív intelligenciát, szociális érzékenységet megkövetelő munkakörök. A legkevésbé automatizálható foglalkozásoknak a felsőfokú végzettséget igénylő szakmák tekinthetők.

Az alkalmazottak többsége annak tudatában is örül a robotizációnak, hogy megváltozhat a feladatköre Fotó: 123RF

Habár a politikában is egyre többször jelenik meg témaként a digitalizáció, mint a munkavállalók nagyobb kiszolgáltatottságát eredményező folyamat, nem kell ettől tartaniuk az alkalmazottaknak. A PwC Magyarország átfogó tanulmánya szerint a technológiai fejlődés három hullámban megy végbe: érdemi, valóban a beosztottak túlnyomó részét befolyásoló változások csak 2030 után várhatók. A digitalizáció első hullámában, 2020 és 2025 között leginkább az adminisztratív, több számítást igénylő munkakörökben dolgozók állása alakulhat át. Ennek oka, hogy a különböző számításokhoz, becslésekhez szükséges algoritmusok elterjedése számos adminisztrációs, irodai és pénzügyi-támogatói tevékenységet váltanak ki, megkönnyítve az adatok elemzését, lerövidítve az ügyintézést. Ahogy korábban beszámoltunk róla, a tanulmány szerint a 2025 és 2030 között a több adattal dolgozó, ma nagyobb adminisztratív hátteret igénylő munkakörökben veszi át mindinkább a feladatokat. Idetartozik egyebek mellett a kereskedelem, a logisztika és a raktározás. A robotok várhatóan csak 2025 után lesznek képesek önállóan elvégezni a feladatokat, ekkor válthatók már ki a számítógép-alapú szolgáltatások is.

A felmérések idehaza és Európában is azt igazolják, a munkavállalók többsége nem tart a digitalizáció kedvezőtlen hatásaitól. A munkavállalók valamivel több mint fele már tisztában van azzal, hogy az automatizációval jelentősen átalakulhat vagy akár meg is szűnhet a jelenlegi munkájuk az elkövetkező tíz évben, s mindössze kevesebb, mint harmaduk tartja ezt elképzelhetetlennek. A nemzetközi szervezetek és a munkavállalókat védő képviseletek ugyanakkor arra figyelmeztetnek: a nemzeti kormányoknak olyan szabályozást kell kidolgozniuk, amelyekkel megvédik a dolgozókat állásuk elvesztésétől, s a képzés segítségével könnyen elsajátítják az újításokat.

Alku nélkül nőnek 2020-ban is nagyot a keresetek

Jövőre az eredeti megállapodás szerinti – ideivel megegyező – nyolc-nyolc százalékos mértékben nő a minimálbér és a garantált bérminimum. Lapunk úgy tudja, a szakszervezetek tíz százalék feletti emelésére vonatkozó megállapodását hiába támasztják alá a kedvező gazdasági mutatók, a munkáltatók szerint indokolatlan lépés lenne eltérni az eredeti egyezségtől. A minimálbérekről ugyanakkor bármikor kezdeményezhetnek újabb egyeztetést a szociális partnerek, ám ennek kicsi a valószínűsége. A minimálbér összege így bruttó 161 ezer, a garantált bérminimum bruttó 210 600 forint lesz 2020-ban.

A szakemberhiány ugyanakkor nagyobb béremelésre kényszeríti a foglalkoztatókat, amely az előrejelzések szerint hosszú távon kitart. Az OECD előrejelzése szerint a lassuló globális és hazai gazdasági növekedés ellenére reálértékben is érdemben nőnek tovább a keresetek. Ennek oka egyfelől, hogy a robotizáció hatása nem azonnal jelentkezik, másfelől a képzett szakemberek iránti igény a folyamat hatására sem csökken. A bérek felzárkóztatásához pedig jó alapot ad a 2016-ban kötött, 2022-ig szóló megállapodás szerinti, évente esedékes szociális hozzájárulási adócsökkentés A nemzetközi szervezet előrejelzése szerint tovább csökken a munkanélküliség a jelenlegi 3,5 százalék környékéről. A munkaerőhiány valamelyest mérséklődik ugyan, de hosszú távon meghatározója marad a hazai munkaerőpiacnak. Mind a hazai, mind a nemzetközi tanulmányok az automatizációt jelzik előre a munkaerőigény kielégítésére, s nem számolnak jelentős számú, harmadik országból érkezővel.

A vezetőségnek jobban kell bíznia a beosztottakban

A következő években nélkülözhetetlen a szakértők szerint a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele, egyebek mellett az atipikus foglalkoztatási formákkal. Ennek oka, hogy az Eurostat szerint 1,7 millióan inaktívak, tehát nem dolgoznak, nem regisztrált álláskeresők, ám munkaképeskorúak. Közülük 1,4 millióan nem kívánnak belátható időn belül elhelyezkedni. Elemzők úgy látják, ennek oka részben az, hogy az atipikus foglalkoztatási formák lassan honosodnak meg Magyarországon. Az adatok szerint részmunkaidőben a munkavállalók töredéke, 4,5 százaléka dolgozott 2019 harmadik negyedévében, ráadásul közülük sokan a valóságban – feketén – teljes munkaidőbe vannak beosztva.

Szintén nem jellemző az alkalmi munkavállalás, az összes munkavállaló 7,1 százaléka vállalt ideiglenes feladatokat. Az Eurofound nemrég közzétett jelentése arra mutatott rá, hogy nemcsak hazánkban, de a volt szocialista országokban még mindig a határozatlan idejű, heti 40 órás munkarend a jellemző. A gyakorlattól csak kevés munkáltató tér el, pedig a fiataloknál a felmérések szerint fontos szempont a pályaválasztásnál a rugalmasság. Szintén gyerekcipőben jár a távmunka, mivel a vezetők sokszor bizalmatlanok a beosztottakkal szemben. A rugalmas munkavégzés megteremtése azért is kiemelkedően fontos, mert a munkaadói képviseletek szerint több mint 200 ezren hiányoznak a munkaerőpiacról, ugyanakkor a diákok, a kismamák vagy a másodállást vállalni akarók megfelelő rugalmasság mellett, akár jobb részmunkaidős feltételekkel érdemben orvosolnák ezt a hiányt.

magyarnemzet.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó