Az M0-s körgyűrűt be kell zárni
Az intercity tartsa be, amit a nevében ígér – ezzel indokolja a szaktárca, miért illesztettek be megállás nélküli IC-t a Budapest–Szeged vonalon. Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjúban arról is beszélt, hogy hamarosan döntenek az M0-s nyugati szakaszáról, valamint a repülőtéri vasútról is. A jövő évben olyan fontos autópálya-szakaszok készülnek el, mint az M4-es Abonyig, az M85-ös Sopronig, továbbá átadják a komáromi Duna-hidat.
2019. december 18. 10:04

– Mi indokolta, hogy a szegedi vonalon új, megállás nélkül közlekedő IC-vonatpárt állítottak be?

– Az éves menetrend december közepi életbelépésével új, magas színvonalú, a közúti összeköttetéssel versenyképes intercityk járnak Budapest és Szeged között. A fővárosból a kilencvenes években indított expresszvonatok célja eredetileg az volt, hogy gyors, kényelmes, köztes megálló nélküli összeköttetés jöjjön létre a legnagyobb lélekszámú települések lakóinak, a kiemelt turisztikai célpontok látogatóinak. Ezt a helyzetet állítja vissza a MÁV-Start kísérleti jelleggel, elsőként a főváros és Szeged között. Szerintünk az intercity legyen valóban intercity, tartsa be, amit a nevében ígér. Ezért indul két közvetlen vonatpár a reggeli és a délutáni csúcsidőszakban, főként az üzleti céllal utazóknak, egyetemi hallgatóknak megfelelő időpontokban. E járatok után néhány perccel a fővárosból Kecskemétig újonnan beállított vonatok közlekednek a rövidebb távra utazóknak. A vasúttársaság Szeged felé bevezeti a debreceni, nyíregyházi irányban már bevált, kedvezményes árú televonat-szolgáltatását is. A féléves tesztidőszak után kiértékeljük a forgalmi adatokat, a jegyeladásokat, és ennek függvényében döntünk. Ha beválik, akár arról, hogy további vonalakon is hasonló megoldással élünk. A lehetséges célpontok között Pécset és az osztrák fővárost említhetem, bár utóbbi esetében egy megálló még egy darabig biztosan lesz: Hegyeshalom, az országhatár.

 

– Nem volt megfelelő a korábbi menetrend?

– Az eddigi gyakorlat sem örök időktől fogva való, bő tíz éve áll fenn, azóta nagyjából óránként indultak olyan hibrid gyorsvonatok Budapest és Szeged között, amelyek hat sima távolsági és két IC-egységből álltak. Aki tehát megfizette az IC felárát, jobb minőségű kocsiban utazott ugyan, de ugyanúgy kilenc helyen állt meg a két végpont között, mint az, aki csak gyorsvonati jegyet váltott. Most mindenféle többletköltség nélkül szállhatunk fel a 18 perccel rövidebb menetidejű közvetlen IC-kre, amelyek alig több mint két óra alatt érnek el a Nyugatiból Szeged nagyállomásra vagy vissza. A szerelvényeket kizárólag IC-kocsikból állítják össze és étkezőkocsit is kapcsolnak hozzájuk. A menetidő versenyképes az M5-ös autópályán közlekedő személyautókéval vagy autóbuszokéval, ugyanis a vasút a városközponttól városközpontig közlekedik, míg a gumikerekes járművek csak a sztrádán haladnak tempósan, a városok bevezető útjain és a belső részeken könnyen dugóba keveredhetnek.

– Az új, gyorsabb IC-vonatok miatt nem keletkezik zavar a korábbi ütemes menetrendben?

– Mindig is az expresszvonatokhoz igazították a menetrendet. A 140-es Cegléd–Szeged vonal egy rövidebb szakasz kivételével egyvágányú, ez korlátot szab a szerelvények gyakori indításának. Tervezzük a pálya korszerűsítését, részbeni kétvágányúsítását, az óránként 160 kilométeres sebesség lehetővé tételét a 2021–2027-es uniós pénzügyi ciklusban. Szintén előkészítjük a Szeged–Szabadka vonal felújítását, az összeköttetés a Budapest–Belgrád-szakasz átépítésének ideje alatt terelőútként szolgálhat.

– Hogyan áll a reptéri vasút fejlesztése?

– Már elkészültek az engedélyezési tervek a 100a vonalon Kőbánya-Kispest és Monor között egy, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér terminálját érintő kétvágányú, villamosított kitérő megépítésére. A szakasz óránként 160 kilométeres sebességgel lesz járható úgy, hogy megteremti egy későbbi gyorsvasúti fejlesztés alapjait is. A kivitelezés pályáztatásához kormánydöntés szükséges. Ha van hazai közlekedésfejlesztés, amely a legkényesebb ízlésű brüsszeli bürokraták óhajainak is megfelel, akkor az első számú hazai légikikötő európai színvonalú kötöttpályás kapcsolata ilyen. A következő uniós támogatási program összeállításának időszerűsége miatt ebben a kérdésben is dönteni kell jövőre.

Mosóczi László: Fokozott körültekintést igényel a Budapestet elkerülő autópálya nyugati szakasza Fotó: Mirkó István

– Megszakadt a vita az M0-s nyugati szakaszának a befejezéséről. Mi lesz a sorsa ennek a beruházásnak?

– Minden épeszű szakmai megfontolás szerint egy Budapest méretű város körül teljes autópálya-gyűrűt érdemes építeni. Az északi szektor tervei rendelkezésre állnak, azzal nincs is különösebb gond. A még hiányzó szakasz azonban sűrűn lakott övezeteket és természetvédelmi körzeteket érint, ezért itt fokozott körültekintéssel kell eljárnunk. Az Útprogram soron következő felülvizsgálatának részeként kérhetünk felhatalmazást a kormánytól ahhoz, hogy újabb lehetséges nyomvonalak, minden szóba jöhető megoldás előnyeit-hátrányait mérlegre tevő megvalósíthatósági tanulmányt készíttethessünk. A megfontolásra érdemes alternatívák közé tartozik a távolabbi zárás, az M100-as és az új, településeket elkerülő M10-es összekötésével létrejövő hosszabb kerülőút is. Bárhol is építkezünk végül, a környéken élők nyugalma forgalomtechnikai megoldásokkal is megvédhető, például a teherautók kitiltásával a településekről, egyes útszakaszokról. A fővároshoz közeli autópálya-szakaszok tehermentesítésén is gondolkodunk. Az M1-esről már Komáromnál le lehetne hozni a nemzetközi tranzit egy részét, hogy aztán részben a meglévő főutak négysávossá bővítésével, részben új sztrádaszakasz építésével Székesfehérvár és Dunaújváros térségén át egyenesen Kecskemétig, az M5-ösig vezessük el a kamionokat. Így Budapestet és a közbeeső települések mindegyikét elkerülő, ha úgy tetszik, távoli félkörgyűrű jönne létre a kelet–nyugati irányú forgalomnak.

– Mit tart az idén elvégzett munka legfontosabb eredményeinek?

– A 21-es főút befejezett bővítésével már Salgótarján is négy sávon érhető el. Decemberben adtuk, adjuk át a négysávosra bővített M15-öst és M70-est is. Tizenhét éve nem épült meg egyben hazai költségvetési forrásból olyan hosszú útszakasz, mint idén az M44-es közepével. Az állami közútkezelő beruházásaiban 2010 óta felújított szakaszok összes hossza 2019-ben hatezer kilométer fölé nőtt. Vasúton elkészült a Mezőzombor–Sátoraljaújhely villamosítás. Elkezdtük a Balatoni Bringakör korszerűsítését, a Budapest–Balaton kerékpárút építését.

– Milyen jelentős gyorsforgalmi és vasúti fejlesztéseket adnak át a forgalomnak a következő évben?

– A legnagyobb várakozás talán az M4-es Üllő és Abony közti részét övezi, de átvágjuk a szalagot az út román határhoz közeli, Berettyóújfalu–Nagykereki szakaszán is. Utóbbi fejlesztéssel az M43-as után a második gyorsforgalmi kapcsolat épül meg Erdély irányába. Érdemben haladunk a megyei jogú városok bekötésével is: elkészül az M85-ös Csorna és Sopron között, a déli szakasszal befejeződik az M3-astól Egerig tartó sztráda fejlesztése. Átadjuk a komáromi Duna-hidat, az átkelők rekonstrukciójával lezárul az M0-s déli szektor korszerűsítésének első üteme. A 2010 óta uniós társfinanszírozással megvalósult vasúti projektekre több mint 1300 milliárd forintot költöttünk. Minden korábbinál magasabb szintet érünk el jövőre, amikor csaknem háromszázmilliárd forint hasznosul majd kötött pályás korszerűsítésekben. A legfontosabb beruházások Budapest elővárosát érintik, a Rákos–Hatvan és Kelenföld–Pusztaszabolcs vonalszakaszokon. Jövő nyáron megkezdődnek a déli összekötő vasúti híd felújításának és bővítésének a munkálatai is. Vidéken elkészül a Püspökladány–Debrecen és Szombathely–Kőszeg vonalak fejlesztése, befejezzük a kaposvári intermodális csomópont kivitelezését. 2020 valódi korszakhatárt jelent a vasúton: jövőre állnak forgalomba az első emeletes motorvonatok a legforgalmasabb váci és ceglédi vonalakon.

magyarnemzet.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Az év vége előtt lezárulhat a feltételességi eljárás
    Ha a kormány az általa tett vállalásokat teljesíti, akkor a feltételességi eljárás még az év vége előtt lezárulhat és Magyarország forrásvesztés nélkül léphet át a 2023-as esztendőbe - mondta az igazságügyi miniszter az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében szükséges, az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatok parlamenti vitájában, hétfőn este.
  • Nemzetek Ligája – Csoportmásodik a Rossi-legénység
    A magyar labdarúgó-válogatott a Puskás Arénában 2-0-s vereséget szenvedett az Európa-bajnok olasz csapattól a Nemzetek Ligája 6., zárófordulójában, így az A divízió 3. csoportjának második helyén zárta a sorozatot.
  • Orbán Viktor gratulált az olasz jobboldali vezetőknek
    A megszokott diplomáciai, udvariassági formuláknál jóval intenzívebb kommunikáció zajlik Orbán Viktor miniszterelnök és a várhatóan kormányt alakító olasz jobboldali pártok vezetői között; a vasárnapi parlamenti választás óta több üzenet-, illetve levélváltás is történt a magyar és az olasz partnerek között – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár hétfőn.
MTI Hírfelhasználó