Két kontinens tragédiája a keresztények üldöztetése
Több mint ezer embert öltek meg az idén a vallása miatt Nigériában.
2019. december 17. 12:14

Keresztény papok viszik hittársaik koporsóit egy mészárlást követően. Csak magukra számíthatnak - magyarnemzet.hu/Europress/AFP

Naponta 11 keresztényt ölnek meg a világon a hite miatt, a vallásuk miatt üldözötteknek pedig a nyolcvan százaléka Krisztus-hívő. Tavaly 245 millió kereszténynek kellett elszenvednie valamilyen fajta üldöztetést, 1200 keresztény templomot pedig megtámadtak vagy megrongáltak – derül ki a globális számadatokból. Hazánk az elmúlt években mintegy negyvenmillió dollárral segítette a szükséget szenvedő közel-keleti és afrikai keresztény közösségeket.

– Az otthonunkat lerombolták. A kórházat felgyújtották. Halomba rakták a székeket, mint egy tábortüzet, hogy felégessék a templom tetejét – mesélt a nigériai keresztények elleni erőszakról a Humanitarian Aid Relief Trust (HART) brit civil szervezetnek egy túlélő, a 38 esztendős Antonia Aje. A The Chris­tian Post birtokába jutott, hivatalos beszámolókra, médiajelentésekre, helyszíni tanúvallomásokra alapuló jelentés szerint a vallásilag megosztott afrikai ország bizonyos részein a keresztények mindennapos veszélyben élnek.

Nem véglegesített becsléseik alapján csak az idei évben több mint ezer, 2015 óta legalább hatezer kereszténnyel végeztek szélsőségesek. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, mert a hatóságok külön nem vizsgálják az áldozatok vallási hovatartozását, ám a különféle statisztikák mind több ezerre teszik a ­nigériai keresztények és muszlimok közötti egyre súlyosabb konfliktus áldozatainak számát.

Beszédes, hogy az Open Doors amerikai alapítvány keresztényüldözést rangsoroló listájában Nigéria a 12. helyen áll.

A támadások többségéért a Nyugat-Afrikában szétszórt fulbék (más néven fuláni) népcsoport a felelős. A mintegy 200 milliós Nigériában az északi területeket elsősorban a szűk többséget alkotó muszlimok, a déli részt pedig Krisztus követői lakják, ami az érzékeny területeken rendre összetűzésekhez vezet.

A konfliktus azonban nem csupán vallási. Az ország középső része, éppen a két közösség fő találkozási pontja egy termékeny sáv, ahol a fulbe törzsek hagyományosan állattenyésztéssel foglalkoznak. Nigéria „éléskamrájában”, a csordák évszázadok óta megszokott útvonalán azonban megjelentek az inkább mezőgazdaságban jeleskedő keresztény gazdák is, amit a muszlim pásztorok nem néznek jó szemmel.

A vízért, földért és erőforrásokért vívott harc gyilkos ördögi körré fajult, amelyben az egyik közösség elleni támadást a másikkal szembeni megtorlás követi. Ha a hit nem is mindig a fő mozgatórugó, a HART jelentése rámutat: a gazdasági érdekellentétek mellett a keresztényeket kétségkívül vallásuk miatt is üldözik, amit bizonyít a papok kiontott vére és a több tucat felgyújtott templom. Ráadásul a keresztényeket a Boko Haram dzsihadista csoport is célba vette. A korábban az Iszlám Államnak is hűséget esküdő terrorszervezet célja egy, a saríán alapuló, radikális iszlám ország létrehozása, amelyben semmiféle helye nincs más vallásoknak.

Kitelepített Plateau államban. A fulbék jelentik a veszélyt - Kép: magyarnemzet.hu/Europress/AFP

Amikor 2015-ben Nigériában elnökké választották a muszlim Muhammadu Buharit, felcsillant a remény, hogy az egykori katona vezetésével legyőzik a szélsőségeseket. Buharit idén újraválasztották, noha – mint az a fenti számokból is látszik – a terroristák elleni harca nem járt sikerrel. De a ­nigériai keresztények létszáma így is növekszik, többek között a nyugati segítségnek is köszönhetően.

Magyarország is segít: a Hungary Helps program keretében hazánk idén egymillió eurós (329 millió forintos) támogatást nyújtott a sokotói egyházmegyének.

László Dávid

magyarnemzet.hu
  • A magyarok mindig rendes feltámadásra várnak
    "Mi, magyarok mindig rendes feltámadásra várunk", ez pedig csak akkor van, ha saját erőnkből tudjuk elhárítani a fenyegető veszélyt vagy saját erőnkből tudunk változtatni a sorsunkon - jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken az Országházban rendezett Petneházy történelmi konferencián.
  • Az őszödi beszéd után megverték az embereket
    Orbán Viktor miniszterelnök a közrádióban az őszödi beszédet „dermesztő pillanatnak" nevezve a magyar politikában azt mondta: ijesztő dolog, hogy aki ezt az egész helyzetet előidézte, a beszédet elmondta, becsapta az embereket, hazugsággal került kormányra, elvette az emberek pénzét, majd csődbe vitte az országot még ma is a baloldal vezetője.
  • RMDSZ-kongresszus Marosszentgyörgyön
    A nemzeti identitás a legfontosabb közösségszervező szervező elv - hangoztatta Kelemen Hunor szövetségi elnök pénteken Marosszentgyörgyön, az RMDSZ 15. kongresszusán.
MTI Hírfelhasználó