Mai elbeszélő költemény Székely Mózesről
Nyolcágú csillag - Székely Mózes és a brassói csata címmel írt elbeszélő költeményt Deák-Sárosi László.
2019. december 15. 10:15

Székely Mózes emlékét őrzik a Székelyföldön; archív felvételünk a fejedelem szobrának avatásakor Felsősófalván készült.

1603. július 17-én, a Radu Serban havasalföldi vajda ellen vívott brassói csatában vesztette életét Székely Mózes erdélyi fejedelem. Az ő emlékét elevenítette föl elbeszélő költeményben Deák-Sárosi László. A szerzőnek tett föl kérdéseket a Présház.

- Mester, históriánk seregnyi hőssel teli. Ma miért Székely Mózes az, akivel erőt önthetünk fiataljainkba?

- A címszereplő a hőseink között is az egyik legkiválóbb, de a választásomnak több nyomós oka van. Ő az egyetlen székely származású fejedelem, aki egyszerű katonaként kezdte, vitézi és vezetői képességeivel, jutott el addig, hogy megválasszák erre a magas tisztségre, méghozzá egy rendkívül nehéz, zűrzavaros korban, a tizenöt éves háború idején. Az ő sorsa összeforrt a székelység, a magyarság és Erdély sorsának alakulásával, így a hozzá kapcsolódó események felidézése számos tanulsággal jár. Orbán Balázs szerint ő a legnagyobb székely, nem véletlenül mintázták a mai székely zászlót is az ő hadi lobogójáról.

Székely Mózes egy bátor, egyéni katonai akciójával tűnt ki Báthory István seregében, aki ezt követően kinevezte őt testőrparancsnoksága élére, majd egy egész dandárt bízott rá. Lengyel királyként magával vitte hadjárataira. Sikeres csatákat vívtak Lengyelország védelmében az oroszok és a litvánok ellen, még Rettegett Ivánt is megfutamították, ráadásul az orosz tél idején! Báthory hadvezéri teljesítményéért szentelt vitézzé avatta őt, magyar nemességet adományozott neki, és kinevezte sókamarásnak Sófalvára, a bánya élére. Székely Mózes nem ült a babérjain, hanem később is kivette a részét a hadi és politikai küzdelmekből. Több szövetséget is kipróbált, de egy idő után felismerte, hogy a legkisebb rossz a törökökkel való kiegyezés, akiknek a hallgatólagos vagy esetenként nyílt támogatásával visszafoglalhatja és egyesítheti Erdélyt. Hosszabb távon neki lett igaza, mert utódjai, Bocskai István és Bethlen Gábor eredménnyel folytatták ezt az irányt.

- A történésben magyar magyar ellen, székely székely ellen is hadakozik. Műve hogyan segíti annak felismerését, nem szabad megengednünk, hogy idegenek szembefordíthassanak bennünket egymással?

- Ennek a szembefordulásnak és testvérharcnak, ami a végzetes 1603-as brassói csatában csúcsosodott, vannak külső és belső okai. A külső okok közül a legsúlyosabb a szomszédos birodalmak és csatlós államok tisztességtelen érdekpolitikája. A Habsburgok az Erdélyben letelepített szászok és svábok okán vagy ürügyén folyton meg akarták szerezni az ország feletti fennhatóságot, de a védelmében már nem vették ki a részüket, sőt akár tízszer akkora sarccal sújtották városainkat, mint a törökök. A trükkök és árulások ellen nincs valamennyi esetben orvosság, mert mindig kell szövetséges, hogy ne maradjunk egyedül. Tulajdonképpen az összes szövetséges fél elárulta Erdélyt és Székely Mózest is, ki kisebb, ki nagyobb mértékben. Például a havasalföldi oláh vajda hűségesküt tett neki, és nem sokkal később a Habsburg által támogatott zsoldos sereggel megtámadta. A török és a tatár szövetséges 3500 fős serege pedig a döntő csata elől megfutamodott.

A belső okok közül a legfontosabb, hogy egyes erdélyi fejedelmek, de korábban a magyar királyok közül többen is megpróbálták kisebbíteni vagy eltörölni a székelyek szabadságjogait, az önrendelkezésüket. A székelyek nemesi státusza a magyar nemesekéhez volt hasonló, hiszen saját fegyverzettel, saját költségen vonultak csatába a haza védelmében. Ők voltak a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség egyik legütőképesebb hadereje, és ez a sereg akár harmincezer főt is kitett. A nehezebb hadi és gazdasági helyzetben tehát a királyok és a fejedelmek meg akarták adóztatni a székelyeket, ami jogos ellenállást és lázadást szült. A székelység önálló nemzet, de a magyar nemzet része is egyben. Ezt, az elsőre kissé furcsa kapcsolatot és jogállást nem minden király, fejedelem és politikus értette meg. Korábban Mátyás király is duplán megadóztatta a székelyeket, de az egyik székely szabadságlevelet egy 1459-es hadjáratban, két csata között írta meg, amikor rájött, hogy kikre számíthat a háborúiban. Az ellenfelek az egységben lévő különbözőséggel egymás ellen tudtak uszítani minket, mert a félreértést ármánykodással még fokozták is. Azonban, mint már említettem, nem mindig voltak a helyzet magaslatán a mi vezetőink sem, és az indokolatlan kettős adóztatással akár szándékuk ellenére is meg tudták osztani a székelyeket. A mű a negatív és pozitív példákon keresztül arra próbálja ráirányítani a figyelmünket, hogy részbeni különbözőségeink ellenére is legyünk egységesek: székelyek és magyarok, katolikusok és protestánsok, nemzet és nemzetiségek s a többi. Mindezt tovább lehet gondolni a mai látszólagos szembenállásokra.

- A kitűnő irodalomtörténész, Bertha Zoltán írt ajánló utószót a műhöz. Az alkotás hogyan segíti a méltó szövetséges megtalálását, és a szövetségkötést?

- Én abban bízom, hogy mű, különösen a kiadvány létrehozásában részt vevő társművészeti alkotók munkájának köszönhetően bír olyan esztétikai értékkel, hogy széles körben elterjed a székelyek és a magyarok, illetve más hazánkfiai között. Remélem, hogy az olvasók, hallgatók felismerik a történelmi helyzetben rejlő tanulságokat, és a nehéz helyzetekben, ahogy a mindennapokban is a széthúzás helyett az egységet, az összetartást választják. Hogy ki a megbízható szövetséges, arra nincs általános és örök recept, de a múltból lehet tanulni, mert az, sajnos vagy nem, folyton ismétli önmagát.

A kiadvány nem csupán tartalmában, de létrejöttében is szép összefogást példáz. A történelmi források alapján jómagam írtam meg az eposzt felező tizenkettesekben, de sokat hozzáad az összhatáshoz a 64 oldalas, színes CD-füzet Lőrincz Kata illusztrációival, illetve az előadók. A hangfelvételt Dóczy Péter rendezte, és előadóként is részt vállalt benne hetedmagával. Gyakorlott és egyben elismert színészeket verbuvált össze, akik szívüket-lelküket beleadva, hiteles átéléssel szólaltatták meg a történelmi személyiségeket. Köszönet illeti Jászai László, Kákonyi Tibor, Incze Máté, Szabó Sipos Barnabás, Krizsik Alfonz és Széplaky Géza munkáját. A zenei szerkesztő Fábri Géza volt, aki kobozjáték megújítójaként és népi, illetve historikus énekmondóként ismert. Ő volt a mesélő egyik, az énekes hangja, és rajta kívül még három fiatal, tehetséges zenész tette nagyon élővé és korhű jellegűvé a műsort: Csonka Boglárka, Szentimrey Panna, Várai Áron. Itt ragadom meg az alkalmat megköszönni a Nemzeti Kulturális Alap támogatását, ami nélkül nem jöhetett volna létre a kiadvány.

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Műve magán a történeten, a cselekményen kívül kultúránk milyen kincseit csillogtatja meg?

- A saját, székely, magyar és erdélyi kultúránk értékei a cselekményből és a drámai helyzetben megmutatkozó jellemekből bontakoznak ki. „Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak" – hogy magam is Balassit idézzem. A mieink háborús helyzetben, életveszélyben is bátrak, tisztességesek maradtak, az ellenségek oldalán pedig jellemzőbb volt az érdek, a cselszövés, az árulás. Akik a mieink, tehát a székelyek és a magyarok közül Székely Mózes Erdélyi serege ellen fordultak, az nem érdekből tették, hanem az igazságérzetük vagy a téves helyzetfelismerésük miatt, vagy épp a felbujtók megtévesztése következményeként. Persze, ezek is hibák, amelyekből tanulnunk kell. A történetben megmutatkozik az akkori magyarok és székelyek erős hite, a vallási és egyházi hovatartozásuktól függetlenül. Közismert, de itt az alkalom, hogy megemlítsem, Európában elsőként, 1568-ban Erdélyben mondta ki a hatályos országgyűlés a vallásszabadságot. Ám hogy a mi történetünkből említsek egy példát, Báthory István erdélyi fejedelem, majd lengyel király szentelt vitézzé avatta Székely Mózest annak ellenére, hogy a hadvezére unitárius hitet vallott, tehát a korban szentháromság-tagadóként emlegetett, erdélyi alapítású egyház tagja volt. Említhetem még az önzetlenség, az összefogás és az egység szép példáját, amikor a végzetes csatában elesett Székely Mózes helyére a fiatal, 23 éves Bethlen Gábort választották meg fejedelemnek, de ő lemondott Bocskai István javára. Most mondhatnám, tudta, hogy eljön az ő ideje is, de azért ennyire nem láthatott a jövőbe.

Ami a legfontosabb a saját kultúránkból 1603 vonatkozásában, és a kiseposz is ráirányítja határozottan a figyelmet, az a székely jog és az autonómia. Az elhangzó vitákból megtudjuk, hogy mi volt a székelyek szabadságjogának az ára, és miért lázadtak fel időként a csíkiak vagy a háromszékiek. Akinek pedig az első székely nemzeti eposz felkelti a figyelmét a szkíták és hunok leszármazottainak tartott, a magyar nemzet szerves részét képező harcos nép történetére és kultúrájára; annak a további olvasmányokból kiderülhet, hogy a székelység a magyarság ősi kultúráját őrizte meg egészen 1876-ig, amikor egy országgyűlési határozattal megszüntették a székeket, és betagolták azokat a vármegyei rendszerbe. A székely szokásjog olyan társadalmi, jogi, gazdasági, katonai, politikai és közigazgatási értékeket képviselt, amelyekből ma is tanulhatunk. Például a magán-, a kisközösségi és a nemzeti tulajdon egyenjogúságát és védelmét, de említhetném az igazságra és a szakralitásra épülő törvényhozást, a szigorúan ellenőrzött jogalkalmazást és a következetes választójogi törvényeket. 

preshaz.eu
  • A kormány az ország biztonságát és a gazdaságot is megvédi
    Az elhúzódó háborús helyzetben az új magyar kormány két legfontosabb feladatának az ország biztonságának és gazdaságának megvédését nevezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón. Gulyás Gergely bejelentette, hogy péntektől csak magyar rendszámú autók tankolhatnak rezsicsökkentett árú üzemanyagot, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig a kormány által nyolc területen bevezetendő extraprofit-különadó részleteiről számolt be.
  • A Kádár-rendszer feltárása nélkül nem érthetjük a jelent
    Száztíz évvel ezelőtt született Kádár János, aki hazánk XX. századi történelmének egyik legmeghatározóbb figurája lett.
  • A digitalizált világ diktatúrába torkollhat
    „Ha a mesterséges intelligenciának átadjuk a döntést, akkor valóban jöhet egy fordulat, amikor valóban már egzisztenciális fenyegetést fog jelenteni az emberi létezésre” – mondja Miklos Lukacs de Pereny.
MTI Hírfelhasználó