Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök kapta az idei Duna-díjat
Az elismerést Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, valamint Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója adta át csütörtökön Budapesten.
2019. december 12. 15:38

Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök kapta idén a Duna Televízió alapította, nyolcadik alkalommal odaítélt Duna-díjat. Az elismerést Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, valamint Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója adta át csütörtökön Budapesten.

Az ünnepségen Semjén Zsolt közölte, hogy a kitüntetést az alapítók szándéka szerint azok kaphatják, akik sokat tettek a nemzet megmaradásáért, a magyarság összetartozásáért. Kiss-Rigó Lászlóra ez különösen igaz – hangoztatta. Azt mondta, hogy a püspökre két szent volt nagy hatással: Teréz anya és Karol Wojtyla, az egykori II. János Pál pápa.

Gyermekként Kalkuttában is járt katolikus iskolába, ahol rendszeresen segített Teréz anyának, akitől megtanulta, hogy a segítségnyújtást a saját környezetben kell elkezdeni – közölte.

Kiss-Rigó László és Karol Wojtyla egyaránt úgy gondolja, hogy a sportnak az embert kell szolgálnia, a futball terápia lehet – fűzte hozzá a miniszterelnök-helyettes. Szavai szerint a püspök „élete imádság és tett”. Teológusként tudja, hogy „a gondviselés nemcsak égi hazát készített számunkra, hanem földi hazát is ajándékoz nekünk”.

Kiss-Rigó László alapította a rendszerváltás után az első katolikus iskolát Esztergomban – közölte Semjén Zsolt. Hozzáfűzte, hogy a püspök az egyházmegyéjében tíz év alatt nyolc templomot építtetett, továbbá iskolákat, óvodákat hozott létre. Egyházmegyéje 84 helyen lát el köznevelési feladatot.

A miniszterelnök-helyettes kitért arra, hogy Kiss-Rigó László egyházmegyéje a legősibb magyar püspökségek közé tartozik: Szent István király alapította az 1030-as években. Hosszú évszázadok viszontagságait túlélte, sorsa a trianoni békediktátum következtében pecsételődött meg. Az újonnan meghúzott határok három részre szakították az egyházmegyét, amelynek nagy része Romániához került, kisebbik hányadát Jugoszláviához csatolták, és csupán a töredéke maradt az anyaországban.

Dobos Menyhért közölte, hogy a díjazott Kun Éva alkotását veheti át. A szobor Szűz Máriát ábrázolja, kezében a több darabból álló Szent Koronával, amely az elszakított országrészeket szimbolizálja.

A 20. században az antant feldarabolta a szent istváni Magyarországot. Azóta már csaknem száz év telt el, „mégis megmaradtunk”, aminek záloga a keresztény hit és kultúra, az anyanyelv, a tradíciók megőrzése – hangoztatta a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

Az elmúlt évszázadok során sokan küzdöttek azért, hogy a nemzet sorsa jobbra forduljon, és az egyház élen járt ebben – jelentette ki. Dobos Menyhért fontosnak nevezte, hogy nőjön a közéletben az egyházi méltóságok szerepe.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke, Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök és Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az elismerés átadásán (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Kiss-Rigó László azt mondta, hogy jótékony célra ajánlja fel a díjjal járó összeget. Az egyik felét a közmédia Jónak lenni jó! adventi kampányának támogatására, a másikat pedig a gyimesfelsőloki plébánia közösségi házának befejezésére adja. „A kis Tisza partjáról is nagyon nagy hálával köszönöm meg a nagy Duna-díjat” – fogalmazott Kiss-Rigó László.

Az elismerést az 1992-ben indult Duna Televízió szellemében hozták létre, abból a célból, hogy kifejezzék elismerésüket mindazok munkásságáért, akik sokat tesznek a nemzeti összetartozásért.

A kitüntetést először Csoóri Sándor író, költő, a Duna Televízió egyik alapítója vehette át. Őt követte Sára Sándor, a Duna Televízió első elnöke, majd Tőkés László református lelkész, európai parlamenti képviselő. 2015-ben a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, 2016-ban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, 2017-ben Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, tavaly pedig a Rákóczi Szövetség volt a díjazott.


 
MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Akarjuk a győzelmet!
    Nem nézhetjük tétlenül a liberális pusztító káosz kialakulását, létünk védelmében nem lehetünk önkorlátozók.
  • Baloldali tömb formálódik Gyurcsány Ferenccel szemben
    Legutóbb a Momentum elnöke fogalmazta meg, mit gondol Gyurcsány Ferenc vezérszerepéről. Közben az MSZP már azon aggódik, hogy a belviszály a 2022-es választási esélyeket is veszélyezteti – hangzott el az M1 Híradójában.
  • Jakab Péternek arra sincs energiája, hogy a Facebookon politizálgasson
    Élesen bírálta a Siófokon kétnapos éhségsztrájkba kezdő Jobbik-alelnököt Varga-Damm Andrea. A független képviselőnek a párt elnökéről sincsen jó véleménye. Jakab Péter féléves működését magunk is mérlegre tettük. Az egykori szóvivő könnyűnek találtatott, az alpári parlamenti felszólalások mögött egy lagymatag politikus bújik meg.
MTI Hírfelhasználó