Századvég-elemzés: Több milliárdos üzletté vált a migráció
Könnyen előfordulhat, hogy azok a csempészek, akik korábban illegális árukat – például kábítószert – szállítottak át az EU határain, most a bevándorláson igyekeznek nyerészkedni.
2019. december 11. 17:57

A Magyarország irányába tartó illegális migráció az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt. Az illegális bevándorlók kilencven százaléka embercsempész-hálózatok közreműködésével jut hazánk területére, amely földrajzi elhelyezkedése miatt továbbra is tranzitországnak számít az Európába eljutni kívánó migránsok körében. A Századvég korábbi elemzésében már foglalkozott az embercsempészet és a határon jogvédő tevékenységet ellátó, a migrációt nyíltan támogató NGO-k problémakörével.

A migrációval kapcsolatos elemzések legtöbb esetben elsősorban a kül- és belbiztonsági problémákkal, határvédelemmel, kulturális kérdésekkel, vagy humanitárius és az ezzel összefüggő gazdasági kérdésekkel foglalkoznak.

Azonban a migráció, főleg annak illegális formája az elmúlt évek során egy jelentős üzleti tényező lett a szereplők számára.

Az egyes csempész-szervezetek viszonylag rövid időn belül reagáltak arra a keresleti hullámra, amelyet az Európába igyekvők jelentenek és egyfajta sajátos díjszabási rendszert is megalkottak számukra. Így könnyen előfordulhat, hogy azok a csempészek, akik korábban illegális árukat – például kábítószert – szállítottak át az Európai Unió határain, most a bevándorláson igyekeznek nyerészkedni.

Az embercsempészek mellett az NGO-k is hasznot húznak

Fontos viszont kiemelni, nem csak az embercsempészek nyerhetnek az illegális migrációval, hanem a különböző NGO-k is, akik jelentős szervezési feladatokkal vagy információkkal segítik elő az üzletüket, csakúgy, mint a kábítószer kérdésében, ahol az egyes civil szervezetek a különféle kampányaikkal igyekeznek lazítani a közfelfogáson.

2019-ben eddig mintegy 90 000 bevándorló érkezett Európába embercsempészek segítségével az EUROPOL adatai szerint. Szintén EUROPOL adatok szerint az embercsempészek tarifái 1 500 és 2 500 euró között mozognak, tehát a rendelkezésünkre álló adatok alapján csak idén a migrációval összekapcsolható embercsempészet európai szinten mintegy 135 – 225 millió eurós (44 – 74 milliárd forint) üzlet lehet.

Magyarországra az idei évben az illegális határátlépést megkísérlők száma már meghaladta a tízezret, a hazánkba érkező bevándorlók 2019-ben mintegy 5 – 8 milliárd forintot jelenthettek az embercsempész hálózatoknak, amelyek – gazdasági értelemben mindenképpen – nyertesei a migrációs krízisnek.

Ezen hálózatok számos hasonlóságot mutatnak a kábítószer-kereskedelemben működő szervezetekkel. Nem egyszer hasonló, vagy éppen megegyező csempészútvonalakat használnak, szervezeteik laza hálózatokat alkotnak és szereplőik mindegyike abban érdekelt, hogy ne legyen hatékony és egységes határellenőrzés az Európai Unió külső határai mentén.

A balkáni útvonal, amelyet használnak, nem csupán a migrációs válság óta létezik, mint csempészútvonal az Európai Unió irányába. Évtizedek óta használják a különböző bűnszervezetek kábítószer-, fegyver-, és emberkereskedelem céljából.

Cél a minél nagyobb mértékű bevándorlás megvalósítása

Az embercsempészet láthatóan a kábítószer-csempészethez és kereskedelemhez hasonlóan egy komoly üzlet, amelyben számos szereplő érdekelt: maguk a migránsok, az embercsempészek, a korrumpálható hivatalok és a migrációt nyíltan támogató NGO-k. Ugyanis amellett, hogy az Európa belső részébe továbbjutni akaró migránsok és az embercsempészek érdekei érthető módon találkoznak, a folyamatot erősen támogatják a háttérben olyan civil szervezetek, amelyek célja a minél nagyobb mértékű bevándorlás megvalósítása Európába.

Az egyes NGO-kat elsősorban EU-n kívüli országok támogatják, de számos esetben uniós forrásokat is kapnak működésükhöz. Támogató tevékenységük sokféleképpen valósulhat meg, akár különböző tájékoztató, figyelemfelhívó kampányok formájában, amelyekben általános információkat adnak a migránsoknak elsősorban jogi, technikai, vagy éppen földrajzi kérdésekben, akár finanszírozás formájában, vagy a migráció fizikai elősegítésében, mint például a földközi-tengeri NGO-hajók esetében.

A nemzetközi civil szervezetek által finanszírozott vagy működtetett hajók kérdése azért bír nagy jelentőséggel, mert ezek esetében egyértelműen látható azok nyílt és aktív szerepvállalása az illegális migráció támogatásában. Sok esetben ezek az NGO-k az egyes európai országokban vagy éppen Brüsszelben folytatnak politikai lobbitevékenységet, nyomásgyakorlást annak érdekében, hogy céljaikat minél hatékonyabban erőltessék az európai emberekre.

Az illegális migrációval összekapcsolódó embercsempészet tehát mára egy nagyon komoly és sokszereplős üzletté vált, melynek a migrációt fokozó hatása elvitathatatlan.

Az EU közel 150 millió eurós támogatást nyújt Észak-Afrikának az embercsempészet felszámolására

Az Európai Unió (EU) közel 150 millió eurós támogatást nyújt Észak-Afrikának az embercsempészet felszámolására, a kiszolgáltatottak védelmére és a helyi közösségek igényeinek kielégítésére – közölte az Európai Bizottság szerdán. A tájékoztatás szerint az EU négy új, migrációval kapcsolatos intézkedést fogadott el, melyek megvalósítását 147,7 millió euróval finanszírozza majd az afrikai stabilitással és az illegális migráció okainak kezelésével foglalkozó Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért szükséghelyzeti alap észak-afrikai keretéből. Az intézkedések támogatják Marokkó küzdelmét az embercsempészet és az illegális migráció ellen, javítják a líbiai közösségek életkörülményeit, önkéntes hazatérésüket elősegítve védelmezik a Líbiában rekedt menekülteket és kiszolgáltatott migránsokat, valamint munkavállalói mobilitást biztosító lehetőségeket teremtenek az észak-afrikai régióban. Várhelyi Olivér szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos elmondta, az új támogatás révén az EU elmélyíti a Marokkóval ápolt partnerségét annak érdekében, hogy tovább csökkenjen a Földközi-tenger nyugati medencéjében jelentkező illegális migráció, és megakadályozza, hogy az emberek tengerre szálljanak Európa felé életük kockáztatásával. Az unió Líbiát támogató programja egyaránt kielégíti a helyi közösségek igényeit, és lehetőséget biztosít az országban rekedt bevándorlók számára az önkéntes visszatérésre hazájukba – mondta. Az új intézkedésekkel 807 millió euróra emelkedik az alap észak-afrikai keretéből finanszírozott pénzügyi kötelezettségvállalások összege – tette hozzá az uniós bizottság. /MTI/

Századvég
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Soros György és a Facebook emberei kopogtatnak a leggyakraban az Európai Bizottságnál
    Nagyon erős amerikai dominancia látható, hiszen a Facebook, a Google és a Microsoft járt leggyakrabban az Európai Bizottság tagjainál. Feltűnik azonban az Amnesty International, illetve Soros György brüsszeli szervezete, az Open Society European Institute is a törzslátogatók között.
  • Szigorúan ellenőrzött slágerrock 1.
    Nem mondható, hogy a könnyűzene mindig forrongó és érdekességeket szolgáltató világát ne figyelte volna árgus szemekkel a Kádár-rendszer, amire jó példa, hogy Lendvai Ildikó a KISZ KB Kulturális Osztályának helyettes vezetőjeként 1980-ban több tucat oldalon keresztül tájékoztatta Pozsgay Imre kulturális minisztert – aki a rendszerváltozás során kulcsfontosságú szerepet vitt az állampárt részéről annak lebontásában – az ifjúság szórakozásának néhány időszerű kérdéséről.
  • A Brexit utáni Európai Unió olyan, mint egy buli, ahol megitták az összes italt és a lányok is hazamentek
    Máthé Áron történésszel, szociológussal, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettesével beszélgettünk a Közép-Európa számára vetített hamis ábrándokról, a magyar–német viszony múltjáról és jövőjéről, a nagyhatalmi érdekérvényesítésről a nemzeti érdekkel szemben és az Egyesült Királyság unión kívüli jövőjéről.
MTI Hírfelhasználó