KDNP-est: Hazánk a Kárpát-medence erős országa
A budapesti Liget Caféban megrendezett kereszténydemokrata értelmiségi találkozón mély nemzetpolitikai helyzetelemzések hangzottak el.
2019. december 10. 09:13

A 15 évvel ezelőtti gyurcsányi hazaárulást, a 2004. november 5-ei népszavazást is felidézték a decemberi Kereszténydemokrata esten a mintegy százhúsz magyar polgárból álló közönség előtt. A budapesti Liget Caféban megrendezett találkozón mély nemzetpolitikai helyzetelemzések hangzottak el.

Katonadalokat játszott a vonós Tokos zenekar, a muzsikusok a Kolozsvári Zeneakadémián végeztek néhány évvel ezelőtt, és most Budapestre egy kárpátaljai körútról érkeztek, hogy a verbunkos ritmusokkal – énekkel és hegedűszóval –élményt szerezzenek a kereszténydemokrácia híveinek, mielőtt hazautaznak a kincses városba.

 

A Tokos zenekar - KDNP/Váli Miklós

A kereszténydemokrata politika természetes gondolatokkal él: „férfinak és nőnek teremtette őket” – idézte a Szentírást Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióvezetője a közönséget köszöntve. A szembenálló extrém politika sok természetellenes elemet próbál ráerőltetni a közgondolkodásra, ilyen eltorzított eszme a „klímavédelem” is, amely eredeti tartalmával maga a teremtésvédelem. Ez utóbbiban a közösség az egyik legfontosabb érték: a család, az egyház és a nemzet. Az egyén ezekben a közösségekben teljesedhet ki.

Lelki Trianon – így minősítette a 2004. december 5-ei népszavazást Kató Béla erdélyi református püspök, rámutatva, hogy az akkor szavazók többsége a nemzet egysége mellett voksolt, ám a gyér részvétel miatt a referendum érvénytelen lett, így az ellenzék azt nemzetromboló propagandára ki tudta használni.

A protestáns főpap úgy véli: ennek a drámának pozitív következménye, hogy 2010 után az ellensúlyozás céljából erőteljes nemzetpolitikai tevékenységet fejtett – és fejt mai is – ki a magyar kormány. Sokszor nyolcvan évvel egy-egy sorscsapás után derül ki, hogy annak az építő hatása fontosabb volt, mint a korábban elszenvedett megpróbáltatás. Ezért is isteni ajándék, hogy mi, emberek vissza tudunk menni a múltba: a történelem tanulmányozása révén akár évszázadokra is. Így elkerülhetjük a felejtés bűnét.

Az eltelt tíz évben sok minden jó irányban változott, rendkívül nagy jelentőségűnek tartja a templomfelújításokat: a tetőkön díszlő új piros cserepek messzire látszanak, és ezek a piros cserepek a nép tagjainak azt üzenik: új kort élünk, nem csak az újabb és újabb szenvedéseket kell túlélni, odafigyelnek ránk a segíteni akarók és segíteni tudók is. Nyílik esély a fölemelkedésre.

A nemzeti kisebbségben élők megmaradásának nélkülözhetetlen föltétele: legalább egy magyar intézményhez tartozzanak. Ez lehet párt, lehet kórus, dalárda, futballcsapat, de lehet vendéglátóhely is – ez utóbbiak fontosságára is sorakoznak a példák, köztük a kolozsvári Bulgakov kávéház. Kató Béla világosan kimondta: a bukaresti parlament soha nem fogja megszavazni a székely autonómia létrehozását, ennek eléréséhez nagyon erős külföldi nyomás kell, ezen kell dolgozni a magyar államnak és a magyar civil szervezeteknek szerte a kontinensen, sőt a tengerentúlon is.

Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a nemzetstratégia műhelymunkájába vezette be a közönséget. Rámutatott, hogy az autonómia igényéről nem szabad lemondanunk sehol a Kárpát-medencében. Ugyanakkor a majd megszerzett autonómiákat működtetni kell, erre most kell fölkészülni, és a csapatokat összeállítani. Ott, ahol tömbmagyarság van, a területi autonómiát kell megszerezni. Ez nem kegy a többségi állam részéről: Európán belül a már megszerzett autonóm jogok a Székelyföldre is érvényesek kell, hogy legyenek: ami egy dél-tiroli osztráknak jár, az a Hargita tövében is megilleti a székelyeket.

Semjén Zsolt pártelnök - KDNP/Váli Miklós

Olyan vidékeken, ahol a magyarság aránya 30 százalék körüli, a kulturális autonómia jár, ennek mintája a Délvidék. A szórvány vidékeken a személyre szóló autonómia illeti meg a magyart.

A pártelnök rögzítette: a nemzetárulás a legnagyobb bűn, amit magyar politikus elkövethet. Ennek mintáját adta egy liberális hungarofób párt, amelynek egyik vezetője Erdélyben egy román nacionalista mellett kampányolt, a másik extrém politikusa pedig azt ajánlotta felföldi magyarjainknak, hogy legyenek „büszke szlovákok.”

Ezt a szélsőséges magatartást a Máért nyilatkozatában hazai baloldali pártok is elítélték.
Semjén Zsolt kifejtette: jövőre, a Trianon tragédia századik évfordulóján három követelmények mindenképp meg kell felelni. Az első a gyász: nemzetünk harmada, országunk területének hatalmas – a megmaradtnál jóval nagyobb – része más népek fennhatósága alá került. A szükségessé vált gyászmunkát el kell végeznünk. A második: a trianoni leltárt pontosan meg kell írni, s ezt le kell fordítani a „nagy nyelvek” mellett az utódállamok nyelvére is: az ottani fiatal nemzedékek legyenek tisztában a történelmi tényekkel.

A harmadik: meg kell ünnepelnünk, hogy ezt a tragédiát túléltük. Ma a mi hazánk a Kárpát-medence több szempontból legerősebb országa.
A kereszténydemokrata politikus sorra vette az utódállamokat, rávilágítva, hogy a területszerzés fölötti öröm mellett különösebb ünneplésre nincs okuk: két utódállam már nem is létezik: Csehszlovákia, illetve Jugoszlávia.

Semjén Zsolt a Lajtán túlra tekintve aggodalomra okot adó jelenségekre hívta fel a figyelmet. Az ottani szélsőség a természetellenes kisebbségekre dolgoz ki definíciót, az LMBTQ kerete már szűk: az Európai Unió a szexuális másság 72 változatának talált nevet.
A nyugati szélsőség egyértelműen közösségellenes, holott az alapvető emberi jogok gyakorlásához is legalább két ember kell: az anyanyelvhasználat is csak legalább két ember rendelkezésre állásakor lehetséges.

Rögzítette, hogy csak az etnikailag tiszta pártokkal szabad közös stratégiát kidolgozni: a felvidéki Híd például az asszimiláció „kiolajozására” alkalmas. Ráadásul ezekben az etnikailag vegyes pártokban az adott utódállam titkosszolgálata erőteljesen jelen van és ügyködik. Erdélyre figyelve: csak az RMDSZ-szel lehet remény a magyarság politikai képviseletére. Minden más párt a politikai megosztottságot, és ezzel a parlamenti küszöb alá esést szavatolja.

Erre a jelenségre hozott fel szemléletes példát Kató Béla püspök: ha egy mézes bödönből átöntjük a mézet egy másik bödönbe, biztos, hogy nem ömlik át az összes méz, mert a régi bödön falához is sok ragad. Ez az erdélyi magyar pártok esetében is fölötte igen érvényes.  

M. P.

gondola
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • EU-csúcs: Charles Michel már tárgyalt Orbán Viktorral
    Órákon belül kezdetét veszi az állam- és kormányfők rendkívüli csúcstalálkozója Brüsszelben, ahol az országvezetők a 2021 és 2027 közötti keretköltségvetésről (MFF) próbálnak majd megállapodni.
  • Gyurcsányék ismét hátba támadták az MSZP-t
    A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalícióhoz csatlakozik két MSZP-s polgármester is – számolt be róla az Index. Mivel a kettős párttagság a szocialisták alapszabálya szerint tiltott, ezért a XVIII. kerületet vezető Szaniszló Sándornak és Kiss Lászlónak, Óbuda polgármesterének is megszűnik MSZP-s párttagsága.
  • London meg tudná rendezni az idei olimpiát Tokió helyett?
    Shaun Bailey konzervatív polgármesterjelölt szerint London meg tudná rendezni az idei olimpiát és paralimpiát, ha a koronavírus-járvány miatt Tokióból el kell mozdítani a sporteseményt.
MTI Hírfelhasználó