Orbán Viktor: Isten óvja Japánt és a magyarokat!
Magyar művekből rendezett kiállítást nyitott meg a tokiói Szépművészeti Múzeumban Orbán Viktor csütörtökön, az eseményen a miniszterelnök kiemelte: a magyaroknak bizonyítaniuk kell, hogy a világ jól jár, ha vannak magyarok. Az eseményen Takamado Tsuguko hercegnő kifejtette, máig jól emlékszik több mint tíz évvel ezelőtti magyarországi látogatására, és most ez a tárlat tovább erősíti a magyar-japán kapcsolatokat.
2019. december 5. 14:52

A Kincsek Budapestről: európai és magyar mesterművek a budapesti Szépművészeti Múzeumból és a Magyar Nemzeti Galériából címmel megrendezett tárlat megnyitóján a kormányfő hangsúlyozta: egy japán nehezen értené meg a magyarokat, mert Japán egy nagy nemzet, négyszer akkora a területe, mint Magyarország, a népessége pedig tízszer akkora. Egy japán biztosan azt gondolja, hogy japán ember mindig volt, van és lesz, japánok nélkül nem lehet elképzelni a világot – közölte.

Azt mondta: ezzel szemben a magyar egy kisebb nemzet, mint a japán, ezért az a gondolat motoszkál bennünk, hogy a világot, az emberiséget Magyarország és a magyarok nélkül is el lehet képzelni.

„Visszatérő rémálmunk”, hogy egyszer megjelenik a Jóisten Magyarországon, megkérdez minket, mi végre vagyunk a világon, és ha mi nem tudunk válaszolni, kihúz minket a nagy könyvből, ahova a nemzetek vannak felírva – fogalmazott.

Úgy vélte, a magyarok azért innovatívak, azért képesek olyan világszínvonalú alkotásokra, mint amilyeneket itt is látni, mert bizonyítaniuk kell, hogy a világnak szüksége van rájuk, a világ jól jár, ha vannak magyarok. Ezért van olyan sok magyar Nobel-díjas, olyan sok magyar olimpiai aranyérem, ezért vannak ilyen művészeti alkotások, ez mind arról szól, hogy „a magyarok helyet követelnek maguknak a Nap alatt” – jelentette ki.

Orbán Viktor kifejtette: amikor Magyarországon japánokkal beszél, az a benyomása, hogy több dolog köt össze minket, mint amennyi elválaszt. „A szellem, az érzelmek és az erények közös metszetét” azonnal felismerik, ha egy magyar beszél egy japánnal – vélekedett.

Arról is beszélt, hogy kiemelkedő kulturális beruházás és fejlesztés zajlik most Budapesten, „fantasztikus múzeumi negyedet építünk”, és egy nemzetközi tervpályázat kiírása után két épületet japán építészek terveznek.

Magyar művekből rendezett kiállítást nyitott meg a tokiói Szépművészeti Múzeumban Orbán Viktor Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A magyar-japán diplomáciai kapcsolatok felvételének évfordulójáról elmondta: 150 év kerek évforduló, sok módon lehet megünnepelni, mi egy kiállítással ünnepelünk, kultúrával, mert ez méltó két olyan ősi kultúrnemzethez, mint a magyar és a japán.

Közölte: több mint tízezer kilométert tett meg, hogy itt lehessen ma. Magyarország távoli, furcsa ország, furcsa emberek vannak ott, akiknek lelkülete látható majd a kiállításon – jegyezte meg.

A miniszterelnök köszönetet mondott mindenkinek, akinek munkája által a műalkotások eljuthattak Tokióba, és külön megköszönte Szuzuki Oszamunak (a Suzuki Motor Corporation elnökének), „Magyarország régi barátjának”, aki sokat tett, hogy a kiállítás létrejöhessen.

A tárlat látogatóinak azt kívánta, hogy legyen a művek megtekintése izgalmas időtöltés nekik. Ha pedig tetszett, amit láttak, jöjjenek el Magyarországra, szeretettel várjuk önöket – tette hozzá.

Orbán Viktor végül megköszönte a 150 éves barátságot. Isten óvja Japánt és a magyarokat – zárta szavait.

Takamado Tsuguko hercegnő felidézte: 2008-ban járt utoljára Magyarországon, és máig emlékszik a főváros Duna-partjára, a Halászbástyára, a Lánchídra és a múzeumokra. A most megnyíló kiállításon Magyarországot képviselő művek lesznek láthatók, olyan alkotások, amelyeket Japánban még nem láttak – közölte. Hozzáfűzte: a tárlat tovább erősíti a magyar-japán kapcsolatokat.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója elmondta: Magyarország egyik legvirágzóbb időszaka akkor kezdődött, amikor Japán is új, prosperáló korba lépett, a 19. század közepén. Ekkor, 1869-ben vették fel a diplomáciai kapcsolatokat, amivel Magyarország és Japán olyan közel került egymáshoz, mint korábban sosem – közölte.

Emlékeztetett: a Szépművészeti Múzeum építését a 19. század végén rendelték el, gyűjteményét jelentős állami vásárlásokkal és adományokkal gyarapították, így vívta ki máig megőrzött magas rangját. Ebből a gyűjteményből hoztak most el egy átfogó válogatást, amelynek révén nemcsak kiemelkedő európai művészek alkotásaival találkozhatnak a látogatók, hanem jelentős magyar művekkel is – mondta.

Ószaka Eriko, a tokiói Szépművészeti Múzeum főigazgatója arról beszélt: két nagy magyar múzeum fogott össze, hogy különleges műveket hozzanak Tokióba a japán közönségnek. A magyar intézmény lenyűgöző kollekciója érkezett ide, hasonló összeállítás még nem volt Japánban – mondta. Hozzátette: gazdag élményeket kínál a kiállítás a művészetkedvelő múzeumlátogatóknak.

A kiállítás 2020. március közepéig látható Japánban, a tárlaton 130 mű tekinthető meg, a darabok a művészettörténet 400 évét ölelik fel. A kiállítást a magyar-japán diplomáciai kapcsolatok felvételének 150. évfordulója alkalmából rendezik meg.

Takamado Cuguko hercegnő (j) és Orbán Viktor miniszterelnök (k) Szinyei Merse Pál Lilaruhás nő című festménye mellett a Kincsek Budapestről: európai és magyar mesterművek a budapesti Szépművészeti Múzeumból és a Magyar Nemzeti Galériából címmel megrendezett tárlat megnyitóján a tokiói Szépművészeti Múzeumban 2019. december 5-én. Mellettük balról Baán László, a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. MTI/Koszticsák Szilárd

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Apponyi Albert párizsi beszéde
    A trianoni döntésen a magyar békedelegáció által szóban és írásban előterjesztett érvek sem tudtak változtatni. A benyújtott számos jegyzék, s különösen Apponyi Albert delegációvezető 1920. január 16-án elmondott beszéde így nem is a békekonferenciára, sokkal inkább a magyar közvéleményre gyakorolt nagy hatást, és megvetette a két világháború közötti revizionizmus eszmei alapjait.
  • Soros és a balliberális sajtó támadása Antallék ellen (3.)
    Az SZDSZ már 1989-ben pontosan tudta, mit kezdjen a sajtóval, ezért nem engedte, hogy az 1990-es választások előtt az állampárt hozzányúljon a médiatörvényhez, mindeközben a kampány előtt minden szabad műsoridőt igyekeztek lefoglalni a tv-ben és a rádiókban, a liberális lapok pedig jelentős összegű támogatást kaptak a Soros Alapítványtól.
  • Salvini: Számunkra Magyarország példakép
    "Tisztelet a magyar népnek és kormánynak, a magyarok közösségének, számunkra példaképek vagytok, köszönjük, hogy közel vagytok hozzánk!".
MTI Hírfelhasználó