Csatlakozási perspektívát kell nyitni a Nyugat-Balkánnak
Mivel a Nyugat-Balkán szerves része Európának, az Európai Uniónak hiteles csatlakozási perspektívát kell biztosítania a régió minden egyes országának - hangsúlyozta Várhelyi Olivér, a szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos Brüsszelben, az Európai Parlament külügyi bizottságának ülésén kedden.
2019. december 3. 21:53

Várhelyi Olivér, szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos nyugat-balkáni országok uniós integrációs folyamatáról folytatott kerekasztal beszélgetésen hangsúlyozta, minél hamarabb meg kell nyitni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával.

Ezek az országok már teljesítettek, ezért az uniónak kötelessége megkezdeni velük a tárgyalásokat. Ugyanakkor egyeztetésre van szükség azokkal az uniós tagállamokkal, amelyeknek még vannak fenntartásaik a bővítést illetően. Kijelentette, a nyugat-balkáni integráció kérdését nem szabad megkérdőjelezni. Az új Európai Bizottság a bővítés kérdését még magasabb szintre emeli, dinamizálni kívánja, és azon kíván dolgozni, hogy azt úgy az európai és a régió országai számára is hitelesebbé tegye.
   
Az uniós biztos sajnálatát fejezte ki, hogy az Európai Tanács októberi csúcsértekezletén nem volt egyetértés Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megkezdését illetően.
   
"Elkötelezettségünk uniós perspektívájukat illetően változatlan. Mindkét érintett ország esetében meg fogom védeni az uniós bizottság csatlakozási tárgyalások megnyitását célzó törekvéseit" - mondta.
   
Azt közölte, hogy az Európai Bizottság a jövő év első hónapjában terveket fog bemutatni arra vonatkozóan, hogyan kívánja gyorsítani a csatlakozási tárgyalásokat azok eredményességének fokozása, és az együttműködések erősítése érdekében. A bizottság célja, hogy az Európai Unió általános ügyekkel foglalkozó tanácsa már márciusi ülésén döntést hozhasson a tárgyalások megkezdéséről - mondta.
   
Ezzel összefüggésben fontosnak nevezte, hogy az unió még a Zágrábban, jövő májusban tervezett EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt pozitív üzenetet küldjön a régió országainak.
   
Beszédében aláhúzta, hogy az uniónak segítenie és gyorsítani kell a reformfolyamatokat minden egyes tagjelölt nyugat-balkáni ország esetében. A reformok hatásaira kell fókuszálni, egyebek mellett a gazdasági fejlődés és az életminőség javítása érdekében - mondta.
   
Kijelentette, az uniós bizottság nagy hangsúlyt fektet a jogállamiság biztosítására is, a gazdasági fejlődésre, az intézmények demokratikus működésére és a közhivatalok reformjára. Ezen alapvető fontosságú követelmények teljesítése és az erős politikai elkötelezettség elengedhetetlenek egy jövőbeli tagsághoz. Nem csak az Európai Unió kedvéért, hanem az egyes országok polgárainak érdekében is - húzta alá.
   
Fontosnak nevezte az is, hogy a régió minden országának már a csatlakozás előtt részesévé váljon a zöld megállapodásnak, a digitális menetrendnek, valamint a szállítás és az energiaáramlás szabad hálózatának. Mindezek gyarapodást és munkahelyeket teremtenek az országoknak, polgáraiknak pedig nem kell várniuk a csatlakozásig, hogy részesülhessenek e kulcsfontosságú politikák előnyeiből - jelentette ki.
   
Kiemelte továbbá, hogy ezzel egy időben az Európai Uniónak is teljesítenie kell a ráeső feladatokat annak érdekében, hogy készen álljon a bővítésre, amikor a jelölt országok megfelelnek a kívánt feltételeknek.

Azt hangoztatta, hogy a már megkezdett tárgyalásokat folytatni kell, a csatlakozási feltételek szabályaihoz pedig ragaszkodni kell, azokat a folyamat közben megváltoztatni nem szabad. Ha az európai unió nem tartja magát adott szavához, nem képes az integrációs folyamatok serkentésére, hitelességét veszíti el - tette hozzá Várhelyi Olivér.
   
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke beszédében sajnálatát fejezte ki, hogy sem Albániával, sem Észak-Macedóniával nem kezdődhettek meg a csatlakozási tárgyalások. Elengedhetetlennek nevezte, hogy feloldódjanak az unión belüli nézetkülönbségek a bővítés témájában.
   
Az Európai Parlament mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy minél hamarabb szorosabb kapcsolat fonódjon a régió országai és az Európai Unió között. Szavai szerint vannak ugyanis olyan kihívások, amelyet az unió csak partnerországaival közösen tud megoldani. Ezek között a klímaváltozást és a migrációs nyomást nevezte meg.
 

MTI
  • Fel kell venni a harcot a gravitáció ellen!
    A normalitás elleni háború légnyomást okozott magas poszton is.
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Újabb megelőző intézkedések lépnek életbe
    Mindenkinél, akinél felmerül a fertőzés gyanúja, térítésmentesen elvégzik a koronavírus kimutatására alkalmas PCR-tesztet - közölte az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szerdai online sajtótájékoztatóján.
  • Tíz pontban a magyar médiáról
    A magyar sajtópiac kiegyensúlyozott, nagyságrendileg ugyanannyian tájékozódnak konzervatív, mint balliberális forrásokból – derül ki a Médianéző Központ legújabb elemzéséből. A tanulmány átfogó képet ad a magyar sajtópiac helyzetéről, rámutatva arra, hogy 2010 óta folyamatosan növekszik a balliberális médiumok száma, s hogy Magyarország legjelentősebb médiavállalkozásai kormányhoz való viszonyuktól függetlenül nyereségesek.
  • Kormányrendelet rögzítette a Városliget építésszabályozási sarokpontjait
    A jelenleg hatályos Városligeti Építési Szabályzattal egybecsengő módon rögzítette a Városliget megújításának építésszabályozási sarokpontjait a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányrendelet.
MTI Hírfelhasználó