Helyrehozzák hét évtized rombolását a budai Várban
A kormány kinyilvánított célja, hogy a minisztériumok elsősorban állami tulajdonú ingatlanokban, a Parlamenthez és a Várhoz közel működjenek. Ennek nyomán költözött a miniszterelnök és hivatala a Sándor-palota mellé, s a Várban kap helyet a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium is. A kormányzati épületek megújításával, racionalizálásával párhuzamosan zajlik a budai Vár műemléki rekonstrukciója is.
2019. november 21. 10:42

Még 2016-ban született arról rendelet, hogy a Pénzügyminisztériumnak vissza kell költöznie a Várnegyedbe, a végrehajtó hatalom eredeti központjába. A cél az 1904-ben átadott, Szentháromság tér 6. alatti épület eredeti homlokzatának helyreállítása, amely harmonizált a Mátyás-temploméval, valamint XXI. századi munkahelyek kialakítása.

A Pénzügyminisztérium egészen ­1944-ig használta a palotát. A világháborút követően a tárcát a Magyar Általános Hitelbank egykori, József Nádor téri székházába költöztették át, oda, ahol a mai napig van.

 

Az államigazgatás fontos intézményei a Várba költöznek Fotó: Bach Máté

A háborúban megsérült Szentháromság téri palotához sokáig nem nyúltak, az 1950-es években a kommunista hatalom részéről többször felmerült, hogy teljesen lebontják, mint oly sok még menthető, az 1945 előtti világot idéző épületet a Várban. Végül kompromisszum született, és jelentősen leegyszerűsített helyreállítás mellett döntöttek. Az átalakítást követően a Műszaki Egyetem kollégiuma kapott helyet benne, majd 1981-et követően az MTA irattárának egy része került ide.

Később kulturális rendezvényeket tartottak a palotában, végül a 2011-ben létrejövő Magyarság Háza kapott benne helyet. A Szentháromság téren álló épület homlokzat- és tetőrekonstrukcióját Fellner Sándor 1903-as tervei alapján végzik.

A Szentháromság tér átellenes oldalán a régi budai Városháza a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványának beruházásában kulturális, oktatási központként született újjá. A Bölcs Vár elnevezésű épület megnyitása óta otthona és vendéglátója oktatási, tudományos és kulturális eseményeknek. A kabinet döntése értelmében a Belügyminisztérium is a Várba fog költözni, a tárca az Országház utca 28–32. és az Úri utca 49–51. alatt fog működni, az ottani ingatlanok műemléki felújítása után. Az Országház utca–Úri utcai épületegyüttes kiviteli tervei elkészültek.

Idén év elején a miniszterelnök és hivatala az első Orbán-kormány alatt rekonstruált Sándor-palota mellé, a karmelita kolostor felújított épületébe, illetve a mellette kialakított új tömbbe költözött. A beruházásról szóló kormányhatározat még 2014 júliusában jelent meg. A hosszú távú tervek szerint a miniszterelnök hozzávetőleg húsz évig használja majd a Szent György tér–Színház utcai épületegyüttest, ezt követően pedig átköltözik a Sándor-palotába. Az épület jelenleg a köztársasági elnök hivatalának ad otthont, ami húsz éven belül áttelepül a megújuló királyi palotába.

A minisztériumok Várba költözésével párhuzamosan folyik a Nemzeti Hauszmann-program megvalósítása, amely elsősorban a Budavári Palotára, a Szent György és a Dísz tér környezetére koncentrál. Ezek a beruházások elsősorban a vár kulturális és turisztikai kínálatát bővítik. Az egykori Főőrség újjáépített épülete a jövő évben megnyitja kapuit a nagyközönség előtt, a rekonstruált királyi lovardát pedig környezete teljes rendezésével, a Csikós udvarral és a Stöckl-lépcsővel együtt a tervek szerint 2021-ben adják át.

Folyamatban van, illetve az elkövetkező években megkezdődik a Várgarázs III. kialakítása, két óriáslift beépítése és az utak, parkok, várfalak teljes rekonstrukciója. A Dísz téren álló Honvéd Főparancsnokság épülettorzója a jelenlegi alapterületen újul meg, visszakapja elbontott emeleteit és kupoláját.

A parancsnoksággal szemközti területen állt egykor a Magyar Királyi Külügyminisztérium épülete – amely eredetileg a Vöröskereszt Egylet székháza volt –, amely korhű külsővel és korszerű belsővel születik újjá. Újból felépítik a Szent György tér hiányzó­, nyugati térfalát jelentő József főhercegi palotát a hozzá tartozó kerttel és istállóval.

Fotó: Bach Máté

Tart a Budavári Palota állapotának felmérése, a rekonstrukció elkészítése és a sürgős építészeti beavatkozások elvégzése is. A palota újjáépítése, belsőjének részleges rekonstrukciója várhatóan több évtizedes munka lesz. Ennek első elemeként elkezdődött az iparművészeti remekként jegyzett, az 1944–45-ös ostromban megsemmisült Szent István-terem újjáépítése.

A kormányzat a minisztériumok elhelyezésének racionalizálására is készül. Mint azt korábban megírtuk, a terv részeként Pesten is további változások várhatók: a Miniszterelnökség Wesselényi utcai, bérelt irodaházában működő főosztályai a tárca Kossuth téri főépületébe költöznek. Ezzel párhuzamosan pedig az igazságügyi tárca – az épület felújítása után – a Nádor utcába települ, amelyből az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala egyébként is távozni készült.

A budai Vár a kezdetektől a magyar közhatalom szimbolikus központja

A magyar államiság több mint ezeréves, és ennek az időszaknak nem elhanyagolható részében az állami adminisztráció otthona a budai Vár volt. A tatárjárás után megerősített királyi székhelyről irányította a középkori magyar királyságot Károly Róbert, Zsigmond és Mátyás is, hogy csak a legnagyobbakat említsük. A török és a Habsburg-uralom alatt Buda jelentősége és fénye megfakult, de 1867 után újjáéledt – mondta lapunknak Gulyás László történész, a Magyarságkutató Intézet tudományos tanácsadója. Történelmi emlék, turistalátványosság vagy a kormányzás mindenkori központja? Az intézet kutatói­val a budai Vár történetéről és jövőjéről beszélgettünk.

A dualizmus idején ismét kormányzati központtá vált a Várhegy, hiszen a mindenkori hatalom – tértől és időtől függetlenül – szimbólumokban gondolkodik, vagyis az ezeréves államiság folytatásaként tekintett magára a kiegyezés utáni magyar vezetés, ezért az sem véletlen, hogy a kommunisták mindenáron szakítani akartak ezzel a hagyománnyal. Az 1945-ös szovjet megszállás és a későbbi kommunista hatalomátvétel megszüntette Magyarország szuverenitását, ezzel párhuzamosan szintén szimbolikus okokból városi kilátóvá silányította a Várhegyet. A történészek szerint a Vár újbóli kormányzati negyeddé alakítása az ország szuverenitását kifejező szimbólumaként értelmezhető, vagyis a kontinuitás vállalása az önálló és független Magyarországgal.

Az ország szíve

– Az elmúlt ezer év során számos vészterhes időszakot élt át a nép, a nemzet és az ország, amely során elvesztette szuverenitását, önállóságát. IV. Béla óta Budán volt a kormányzati központ, vagyis az ország szívének tekinthetjük, de ha csak a kormányzati központ történetét nézzük, akkor azt látjuk, hogy a budai Vár jelentőségének csökkenése mindig egybeesett valamilyen megszállással, az önálló államiság megszűnésével.

Fotó: Bach Máté

1867-ben, amikor több száz év után Magyarország végre visszakapta részleges önrendelkezését, megkezdődött a dualista államszervezet kiépítése és a minisztériumok a régi kormányzati központban kaptak helyet, természetesen szimbólumértékű volt ez a döntés akkor is – véli Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet (MKI) tudományos munkatársa. De mióta irányították Budáról az országot, és mikor kerültek oda a minisztériumok? Ennek megértéséhez a középkori gyökerekig kell ásnunk.

Visegrádról Budára

A középkori Magyarországon, mint Euró­pában általában, a királynak itinerárius, azaz utazó udvara volt. A székvárosok – Esztergom, Visegrád, Székesfehérvár, Buda – közül utóbbit alapították legkésőbb. IV. Béla a tatárjárás után adott parancsot egy új vár építésére a jelenlegi Várhegyen, és 1255-re az már ismert gazdasági központtá vált. Később Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond építkezett itt, ez utóbbi 1408-ban Visegrádról Budára költöztette a királyi udvartartást, amely kisebb megszakításokkal 1541-ig a városban maradt.

1541. augusztus 29-e és 1686. szeptember 2-a között Budán berendezkedett a török, és a visszafoglaló ostrom után, még az 1760-as években is romos volt a Várhegy területe. Igazgatási szempontból az ­1780-as évektől tekinthetjük kiemelt helynek a budai Várat. 1785-ben II. József rendelete értelmében Pozsonyból Budára helyezte át székhelyét a legfontosabb magyar kormányszerv, a Helytartótanács, majd a következő évben a Szent György térre költözött a magyarországi főhadparancsnokság is.

Kontinuitás

A dualizmus idején (1867–1918) a kormányzat a Várban helyezte el a minisztériumait. A Szent György téren működött a Magyar Királyi Miniszterelnökség. 1881-től a Kallina Mór tervei alapján épített Honvédelmi Minisztérium, a Dísz térre néző homlokzattal épült fel 1897-re a Honvéd Főparancsnokság egy korábbi kaszárnyarész és egy evangélikus templom helyén, és a Szent György téren helyezték el a Magyar Királyi Belügyminisztériumot is.

A XIX–XX. század fordulóján nyolc-tíz régi polgári ház helyén épült fel a Szentháromság téren a Pénzügyminisztérium hatalmas épülete is. A Horthy-korszak minisztériu­mainak nagy része szintén a Várban működött, akárcsak Miniszterelnökség, a Magyar Királyi Külügyminisztérium ebben az időszakban a Dísz tér 1–2. számú épületben volt. Ám a II. világháború után a folytonosság ismét megszakadt.

Végképp eltörölni

Az ötvenes évek elején az is felmerült, hogy lebontják a budai palotát és helyette egy munkáspanteont építenek fel. Végül nem ez történt, de a kommunisták igazán soha nem tudtak mit kezdeni a „királyi csökevénnyel”.

A második világháború alatt a budai Várnegyed súlyosan megrongálódott, újjáépítésével nem siettek, hiszen a „múltat végképp eltörölni” vágyó proletárdiktatúra értelmezésében a budai Vár testesítette meg a Horthy-korszak arisztokratikus világát, és mivel hatalmuk társadalmi legitimációját – választási győzelem híján – a „fasizmus” elleni harcból merítették, a magyar államiság egyik évezredes jelképe is a proletár öntudat áldozatává vált.

Bár 1950 és 1985 között folyamatosan folytak munkálatok a Várnegyedben, az újjáépítés soha nem valósult meg. Az átalakítások során több olyan épületet bontottak le, tüntettek el, amelyek viszonylag épen vészelték át az ostromot, azonban a szocialista társadalomkép számára értelmezhetetlen volt az eredeti funkciója.

A megmaradt épületek átalakítása során áthelyeztek bejáratokat, befalaztak kapukat, ezzel a közlekedés századelőn kialakított szerkezetét is megbontották. Ezen akarnak változtatni a jelenlegi kormányzati döntések.

Mi legyen a Várral?

A budai Vár történetét és szimbolikus szerepét figyelembe véve az általunk megkérdezett történészek, az MKI munkatársai – Borvendég Zsuzsanna, Gulyás László, Illik Péter, Kása Csaba, Köő Artúr, Schmidt Rita Emese és Vizi László Tamás – szerint a budai Várnak három funkciót kell betöltenie a jövőben: először is magyar államhatalom szimbolikus központja kell legyen, ám megfontolandó, hogy a minisztériumok ne a teljes, mai apparátusukkal működjenek a Várban, hanem figyelembe véve az épületek adottságait, a két háború közötti létszámadatokat, csak vezetőségük és reprezentatív részlegeik költözzenek oda; a budai Vár a magyar nép szimbolikus „főtere”, ahogy a törvényhozó hatalomé a Kossuth tér, ezért a várnak a végrehajtó hatalom jelképeként kell megjelennie. A szakértők szerint ide is el kell hozni a magyar iskolásokat és megmutatni nekik a történelmi örökségüket, mint az ország büszkeségét, államiságunk jelképét, és a külföldiek felé is látogathatóvá kell tenni bizonyos részeit.

magyarnemzet.hu
MTI Hírfelhasználó