A Fidesznek az online térben kell meghódítania a magyar fiatalokat
Egy újabb generáció nőtt fel a ­2006-os brutális rendőrterror óta, az új politikai tömeg meghódítása pedig akár el is döntheti a 2022-es országgyűlési választás kimenetelét. A fiatalok ­online térben történő meggyőzésére inkább a baloldali pártok törekednek. A lapunk által megkérdezett elemzők szerint ha a Fidesz ismét nyerni akar, az ­online térben kell építkeznie. Zárug Péter Farkas szerint a keresztény szabadság ideája áll szemben egy új generáció digitális szabadságot képviselő világával, ami mellett nem lehet elmenni.
2019. november 20. 15:44

Nagyjából egymillió magyar állampolgár lépett be a választókorúak körébe 2010 óta. A KSH nyilvántartása alapján míg a 2010-es évek elején évente százhúszezer, addig az utóbbi időkben már évente kevesebb mint százezer állampolgár lett választásra jogosult. Az elmúlt évtizedben felnőtt új generáció kihívást jelent a politikai pártoknak, egyre többen, egyre nagyobb lendülettel igyekeznek megnyerni maguknak a fiatalságot. Mindez komoly kihívást jelent, mert a 15–34 közöt­tiek, illetve a 18–35 év közötti választók aktivitását mérő kutatási eredmények megegyeznek abban, hogy e korosztály Magyarországon a régió többi országához képest a legkevésbé aktív. Ugyanakkor, ha ehhez hozzátesszük, hogy a felsőoktatásban tanulók és a pályakezdő értelmiségiek aktivitása viszont kiemelkedő, és akár 75-86 százalékuk is aktív politikai véleményformáló, illetve résztvevője a választásoknak, akkor egyértelműen kimondható, hogy e választóréteg mára megkerülhetetlenné vált.

Zárug Péter Farkas politológus a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott, a 2014-es internetadó elleni hangos generációs fellépés mutatta meg először, hogy a rendszerváltás politikailag aktív generációja 25 év elteltével már öregnek számít az 1990 után születetteknek. – Bár a nyugdíjasok az elmúlt két ciklusban jelentős társadalmi bázist jelentettek, s talán még a 2022-es választásokon is meghatározó szavazók lesznek a Fidesz–KDNP oldalán, az Y generáció bizony már kopogtat a politikai aréna ajtaján, s aktivitása és szavazati aránya az idő előrehaladtával egyre csak növekedni fog – mondta.

A főiskolások és az egyetemisták pártpolitikai preferenciáit mérő ­2019-es MTA-kutatás változatos képet fest a fiatalok politikai beállítottságáról. A felmérés szerint náluk 16-16 százalékon áll a Fidesz és a Momentum, őket a Jobbik követi 14 százalékkal, aztán a Kétfarkú Kutya párt jön 13 százalékkal (ami önmagában is figyelemreméltó jelenség), őket követi az LMP kilenc százalékkal. Az MSZP és a DK az öt százalékot sem éri el a köreikben. Zárug szerint ez alapján biztosan megállapítható, hogy a fiatal értelmiségiek politikailag aktív köre elsősorban a húszas, harmincas éveikben járók új politikai formációi iránt nyitott.

2019-es adat: kétharmaduk már csak és kizárólag az internetről tájékozódik Fotó: Mirkó István

– Gyurcsány Ferenc ezt időben és helyesen ismerte fel már 2014-től, s nem véletlenül vette át a DK e korosztály összes kommunikációs techjét és topikját, kullancsként tapadva e generációra politikai túlélése érdekében. Ha politikai identitás tekintetében markánsan kellene jellemezni a kormánypártok és az új, 18 év feletti generáció politikai világát, akkor elmondhatjuk, hogy a keresztény szabadság ideája áll szemben egy új generáció digitális szabadságot képviselő világával – fejtette ki a politológus.

A Nézőpont Intézet legutóbb az önkormányzati választások után készített országos reprezentatív kutatást a témában, amiből az derül ki, hogy 18–29 évesek körében a legnépszerűbb párt a Fidesz–KDNP, noha korábban egyértelműen a Jobbik volt náluk a vezető erő, őket azonban mára a Momentum megelőzte. Nagy Dániel, az intézet munkatársa úgy fogalmazott, a fia­talok irányultsága a teljes népességhez hasonlóan a baloldali-jobboldali skálán valamelyest inkább jobboldalra helyezkedik el, azonban a liberális-konzervatív dichotómiában nincs kiforrott álláspontjuk.

– Érdekes, hogy ugyan nem annyira migrációellenesek, mint a teljes népesség, azonban még így is jóval inkább kritikusak a migrációval, minthogy pártolnák azt – mondta Nagy Dániel. Kiemelte, hogy 2015 óta a teljes népesség negyedéről harmadára (37 százalék) nőtt azok aránya, akik főként online tájékozódnak, a trend pedig a fiatalok között még drasztikusabb.

– Körükben már 2015-ben is többen tájékozódtak online forrásokból, mint tévéből, ez az olló pedig jelentősen kinyílt ­2019-re: már a fiatalok mindössze negyede szerzi a híreket a televízióból és közel kétharmaduk internetes újságokból vagy a közösségi médián keresztül – mondta. Hozzátette, az is látszik, hogy az ellenzéki pártok az online térben eddig jobban használták ki az innovatív megoldásokat. – Említhetném itt Gyurcsány Ferenc Messenger chatbotját, illetve a You­Tube-csatornákat és az Insta­gram-reklámokat.

A kormánypártoknak érdemes lehet a 2002-es polgári körökhöz hasonló közösségszervezéshez fogniuk az online térben, hogy ne maradjanak le ebben a tekintetben a többi párttól – hangsúlyozta.

magyarnemzet.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Két válságot is sikeresen kezelt már a kormány
    Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ma az Országgyűlés gazdasági bizottságában „brutális látleletet” adott a kormányzásról. A baloldali képviselő szerint a kormány és a jegybank nem működik együtt, mert a Nemzeti Bank felszólítása ellenére a kormány a beruházásokat nem halasztotta el, ezért a válság örvényei durvábbak nálunk, mint a környező országokban.
  • Több mint hatszáz dzsihadistát tartanak megfigyelés alatt Belgiumban
    Több mint hatszáz, Belgiumban élő dzsihadista és szélsőséges csoportok számos tagja szerepel a terrorfenyegetéseket elemző belga központ (OCAM) adatbázisában – jelentette hétfőn a La Libre Belgique című belga napilap, amely beszámolt arról is, hogy hétfőn folytatódik a 2016-os brüsszeli terrortámadások vádlottjainak pere.
  • 23 millió hazugság a nemzet ellen – 18 éve árulták el a külhoni magyarokat
    A 2004. december 5-i népszavazáson az emberek szavazhattak határon túli nemzettestvéreink sorsáról, természetesen az akkor meglévő baloldali-liberális gőzhengerrel szemben, amely nem volt rest akár hazugságokkal is akadályt gördíteni a közjogi magyar nemzetegyesítés elé. Az alacsony részvétel miatt nem lett érvényes a voksolás, melyen többségbe kerültek az elszakított területeken élők mellett leadott szavazatok. 2010-ben az Országgyűlés elsöprő többséggel megszavazta a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt, ismét egyesítve jogaiban a szétszakított magyarság alkotóelemeit. Gyógyítva ezzel 2004. december 5-e sebeit.
MTI Hírfelhasználó