Örömünnep SZDSZ-es nemzetrontókkal
Ezek a nemzetrontó balliberálisok, akár ávós csemeték, akár nem, mindig belepiszkítanak valamibe, ami a magyarság közös ünnepe lehetne.
2019. november 16. 00:56

Örömünnep volt - végre megépült a nemzet stadionja, amit akár az építészek, akár a futball méltán világhírű egykori és mai képviselői is értékeltek. A nyitómeccset hagyjuk, az egygólos vereség picit ront a hangulaton, de nem annyit, amit a mai örömünnep adott. Mert adott.

Tele volt a lelátó szurkolókkal, jöttek Budapestről, jöttek vidékről, jöttek a határon túlról, jöttek mindenhonnan. Mert végre van egy stadion. Végre van egy tér.

Hogy kell, ezt már Nagy Vezérünk is felismerte és 1953-ban, a legboldogabb békeidők korában talicskákkal, munkásokkal, odavezényelt katonákkal csak-csak felépítették a Népstadiont. Azt a Népstadiont, amely évtizedekig a futball és a sport fellegvára volt, később pedig felejthetetlen koncertek színhelye.

A szárnyas idő azonban repül és a technika is könyörtelen - lassan kiderült, hogy az ötvenes években felépített csoda életveszélyessé vált. Így is maradt funkció és program nélkül, amíg meg nem született a kormánydöntés, hogy újat, a XXI. századnak megfelelőt kell építeni. Megjegyzem, baloldali kormány esetén még ma is állna a torzó, az életveszélyes torzó. De mivel nincs baloldali kormány - hála az Egek Urának meg a magyar szavazópolgároknak -, nem áll a torzó, hanem felépült Európa egyik legszebb stadionja.

És lőn. Örömünnep volt, a magyarok örömünnepe. Végre valamit megcsináltunk. Ha nem is győztük le a kétszeres világbajnok Uruguayt, sőt kikaptunk, bár nem megalázó módon, de mégis valamit csináltunk. Most épp egy stadiont. Ezt értékelték a szurkolók, értékelték a határon túli magyarok jelenlétükkel, értékelték az emlékező öreg egykori magyar és külföldi sporttársak és szurkolók és örültek a mostani gyerekek. Mindenki örült, mert örömünnep volt.

Persze azért nem mindenki örült, például a nemzetrontó SZDSZ nem igazán.

Megnyilvánult az újdonsült főpolgármester és talán eddigi legátlátszóbb és legnyamvadtabb nyilatkozatát adta. Azt írta blogjában, nem az a 'meccsjárós típus', de szurkol annak, hogy az új stadion sok magyar focisiker helyszíne legyen.

Hát eddig is tudtuk - nyolcvan méterről látszik rajta -, hogy nem az a meccsrejáró típus, de hogy a város főpolgármestereként, első számú vezetőjeként ilyen nyikhaj módon beszéljen, ez minden várakozást alulmúl. Mutasson bármilyen mélyen művelt politológus egy várost, akinek vezetője nem megy el, ha ilyen jelentős beruházást, intézményt adnak át, színházat, stadiont, koncerttermet, bármit. Mert nem csak becsületből, hanem kutya kötelességből is ott kellett volna lennie. De nem volt ott, mert itt nincs sem becsület, sem kötelesség.

Ez nonszensz. Ilyen csak nálunk fordulhat elő, mert ilyen SZDSZ, ilyen a mai napig nemzetrontó SZDSZ csak nálunk van. És egy ilyen Karácsony Gergely is csak nálunk van.

A városvezető szégyene, gyalázatos szégyene, ha városának egy ilyen kivételes ünnepén nem vesz részt. És nem vett részt a nyikhaj, mert nem meccsrejáró, sőt ahogy finoman fogalmazta, nem az a meccsrejáró típus.

De feneketlenek az SZDSZ kútjai. A mindig autentikus Bauer Tamás is megszólalt. Persze, hogy megszólalt, mert ellenzi a stadionépítéseket, ellenzi az atlétikai vb-t, egy tornából felmentettől mást nem is nagyon várhatunk.

De most az ávós csemete, az SZDSZ egykori, majd a DK nemrég kiebrudalt sztárja megint megszólalt, fantasztikus szakmai, építészeti véleményével.

Hatalmas bölcseletének összefoglalása: ” Mintha nem lehetett volna a most megnyíló és csak a labdarúgó mérkőzések megrendezésére alkalmas Puskás Aréna helyett olyan stadiont építeni, mint a korábbi Népstadion, amely atlétikai versenyeknek is otthont tud adni.”

Hát lehetett volna Bauer szaki, mondjuk negyven éve. Ehhez tényleg nagyon értesz.

De még nem bírja abbahagyni: „Gergő most főpolgármester. Ebben a minőségében álláspontjának környezeti indoklása alapján léphet fel a kormánnyal szemben. Könnyen képviselhető az álláspont a Liget esetében: ne épüljenek meg azok az épületek, ahol még nem kezdődött meg az építkezés. Ma úgy tűnik, hogy a további épületekről a kormány le fog mondani, miközben szidni fogja a fővárosi vezetést, hogy milyen nagyszerű dolgok maradnak el.”

Ehhez is nagyon értesz, Bauer szaki. Látlelet a nemzetrontásról. Egy ávós csemete kifejti, hogy ne épüljenek meg épületek. Ne épüljenek meg, amelyek a nemzet kultúráját, a nemzet értékeit, egyáltalán egy nemzet létét hirdetik. Amik épülnek, azok meglesznek, de amelyeket még nem kezdtek el, azok ne épüljenek meg. Ne, mondja ez a Bauer.

És egyébként is, ne legyen magyar olimpia. Ne legyen semmi.

És most ott tartunk, hogy ez a másik nyikhaj, aki már egy sor, sőt még egyetlen választási  ígéretét sem tartotta be, most ez fog dönteni, mint főpolgármester a demokrácia jegyében, hogy mi lehet és mi nem lehet szép fővárosomban.

Örömünnep volt a stadionavató, mert nagyon sokan örültek. Igaz, hogy kikaptunk egy tét nélküli meccsen, de ez nem érdekes.

Az sokkal inkább, hogy ezek a nemzetrontó balliberálisok, akár ávós csemeték, akár nem, mindig belepiszkítanak valamibe, ami a magyarság közös ünnepe lehetne.

Te levitézlett vén SZDSZ-es Bauer, te ávós csemete, a sötét múlt embere vagy, semmilyen véleményed nem számít már, írjad csak továbbra is, senkit nem érdekel további nemzetrontó szellemi munkásságod.

De te, a másik nyikhaj SZDSZ-es fiatal vagy és most kerültél nagyon fontos pozícióba. Hát akkor ne üzengess a fotelből, hogy tornából felmentett vagy, ne üzengess, hogy nem mész el egy nagyon fontos fővárosi eseményre.

Ne üzengess, hanem szégyelld magad, mert képes voltál megtenni azt, amit egy európai kultúrváros vezetője soha nem mert volna, hogy nem vesz részt városa kivételes ünnepén.

És akkor ha lehet, ne bohóckodj a Budapest Pride-n, ne bohóckodj a bicikliden, egyáltalán hagyd abba a bohóckodást.

Mert szégyent hoztál szép fővárosomra, nagy szégyent. Pontosabban nem is szép fővárosomra, hanem magadra.

De ezt szerintem úgysem érted.

  

 

(szék)
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
  • Hollandiában mindig a bemázolt arcú Fekete Péter kíséri a Mikulást
    A Karácsonyt megelőző időszaknak minden országban és minden családban megvannak a hagyományai. Vannak, akik a megváltó eljövetelére készülnek, mások vásárlási lázban égnek. Sok gyerek pedig az adventi kalendárium ablakait nyitogatva türelmetlenül számolja vissza a napokat a Jézuska vagy a Mikulás és az ajándékok érkezéséig.
  • Szuperexpresszel a fapadosok ellen
    Legyőzheti-e a nagy sebességű vasút a repülőgépet? A most 25 éves Eurostar példája azt mutatja, hogy ha odafigyelnek a részletekre, a vasút versenyképes alternatíva lehet, és egyre inkább azzá válik, ahogy nő a szén-dioxid-mentes közlekedés jelentősége.
  • A Momentum identitástipró ideológiája
    Azokat az értékeket, amelyeket elődeink csendes hangyamunkával megteremtettek, a momentumosok most zsetonként herdálják el az egyre mélyebbre züllő európai politikai kaszinóban.
MTI Hírfelhasználó