A diaszpóra magyarsága azonos súllyal jelenik meg a Kárpát-medence magyarsága mellett
A diaszpóra magyarsága 2010 óta azonos súlyú és azonos méltóságú nemzetrész a Kárpát-medence magyarsága mellett - hangsúlyozta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács IX. plenáris ülésén, csütörtökön Budapesten.
2019. november 14. 10:36

Semjén Zsolt azt mondta, a szocializmus időszakában még ellenségként tekintettek az emigrációban élő magyarokra, 1990-2010 között pedig "mostohagyerek" volt a diaszpóra magyarsága. Nem foglalkoztak a diaszpórát érintő kérdésekkel, e közösség súlya nem jelent meg kellőképpen a többi magyar nemzetrész mellett.

2010 óta a diaszpóra magyarsága azonos súlyú és azonos méltóságú nemzetrész a Kárpát-medence magyar nemzetrészei mellett - fogalmazott Semjén Zsolt.

Kitért arra, nemcsak a Magyar Állandó Értekezleten vesznek részt a diaszpóra képviselői, hanem speciálisan az ő igényeiknek megfelelően létrehozták a Magyar Diaszpóra Tanácsot, és számtalan programot indítottak el.

Semjén Zsolt értékelése szerint nagyon nagy munkát végeztek el, hiszen 1990 előtt a diaszpóra magyar szervezetei még emigrációs magyar szervezetek voltak, azok "minden értékével és minden fájdalmával".

1990 után az emigráció véget ért, hiszen nemcsak mindenki hazajöhet, hanem 2010 óta mindenkit szeretettel is látnak Magyarországnak - mondta.

Hozzátette: sikerült az emigráció szervezeteiből olyan magyar tömörüléseket létrehozni a diaszpórában, ami minden magyar otthona.

Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy mostanra 1,1 millió az új honosított magyar állampolgárok száma, akik megkapták vagy visszakapták az állampolgárságot.

A diaszpóra magyarsága nemcsak a parlamenti választásokon, hanem az európai parlamenti választásokon is részt vehet. Mindazon magyarok, akiknek nincs európai uniós lakcíme, voksolhattak az EP-választáson, és ezzel is megtestesülhetett a nemzet egysége a magyar delegációban - közölte.

Semjén Zsolt köszönetet mondott a diaszpóra magyarságának azért, hogy mindig kiálltak Magyarország és a magyarság mellett, akkor is, amikor ez nem volt könnyű.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta, hogy az idei évben a világ 32 országából közel száz szervezet képviselője van jelen a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén.

MTI
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Védjegyek is oltalmazzák a magyar borokat
    Nemzetgazdasági érdek, hogy a hazai termesztők a különböző oltalmakkal meg tudják védeni a minőségi magyar borokat, ebben nyújt segítséget szolgáltatásaival a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
  • "A CDU elárulta a kereszténységet"
    43 év után kilép a pártból Merkel hangos kritikusa: Eugen Abler, aki szerint a párt elárulta a „C”-t, vagyis a keresztény értékeket. „Azzal, hogy újabb kultúraidegen menekülteket és illegális bevándorlókat hívunk be, életmódunkat és az otthon érzetét tesszük kockára.”
  • Orbán–Orban-találkozó lesz a magyar–román határon?
    A magyar és a román miniszterelnök jelenlétében avathatják fel szeptember 4-én a két ország határához vezető Bihar–Bors autópálya-szakaszt és az új határátkelőt. Erről Ovidiu Barbier, a romániai közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) igazgatóhelyettese beszélt egy televíziós interjúban.
MTI Hírfelhasználó