A berlini fal leomlott, de a kettéosztottság nem szűnt meg teljesen
A berlini fal leomlása 1989. november 9-én a legújabbkori európai történelem egyik legfontosabb eseménye volt. A fal lebontása az újraegységesülő Németország és a szovjet rendszerű szocializmus bukásának szimbóluma lett. Azonban több kutatás is azt bizonyítja, hogy bár a fal leomlott, ma is érzékelhető a különbség Németország nyugati és keleti régióiban.
2019. november 8. 23:08

Szögesdróttal választották el 1961. augusztus 13-án Berlin keleti és nyugati felét. Ezzel tárgyiasult leglátványosabban Winston Churcill fultoni vasfüggöny szimbóluma a hidegháborúban. A kerítésépítést a Walter Ulbricht vezette Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága rendelte el, de az építkezést és a védelmét a későbbi német pártvezér, Erich Honecker irányította.

Honecker egy csöndes puccs után 1971-től kemény kézzel irányította 1989. október 18-i lemondatásáig a Német Demokratikus Köztársaságot. Honecker bukása után kártyavárként omlott össze a Stasi által félelemben tartott és terrorizált NDK – hangzott el az M1 Szemtől szemben műsorában.

Harminc évvel ezelőtt november 9-én a berliniek elkezdték szétverni a német fővárost kettéosztó betonfalat. A fal lebontása egyszerre lett az újraegységesülő Németország és a szovjet rendszerű szocializmus bukásának szimbóluma.

Különbségek Kelet- és Nyugat-Németország között

Tóth Eszter Zsófia történész a Veritas Intézet munkatársa elmondta, „bár november 9-én 30 éve, hogy leomlott a berlini fal, de a különbségek még mindig észlelhetők a Kelet- és Nyugat-Németország közt”. Hozzátette, mindezt a tapasztalataira támaszkodva mondja, hiszen olyan magyarokkal készített életútinterjút, akik hosszabb időt töltöttek Drezdában.

Kiemelte, az interjúkból kiderült, hogy két mentalitásbeli elemet a keletnémetek magukkal hoztak. Kiemelte egyik interjúalanya tapasztalatát, aki arról mesélt, hogy a kollektivista szellemben felnőtt keletnémetek még ma is átkopognak a szomszédaikhoz, hogy egy kis süteménnyel kedveskedjenek. Tóth Eszter emlékezettet, Nyugat-Németországban hasonló jelenet sosem történhetne meg.

Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője kiemelte, az aktuális kutatásokból az derül ki, hogy a tizenhat és huszonhat év közötti fiatalok hetven százaléka úgy vélekedik, még mindig jobbak a lehetőségeik Németország nyugati részén, mint a keletnémet régiókban.

A kettéosztottság gazdasági szempontból mind a mai napig látszik. Kiemelte, ami igazán szembeötlő, hogy a top 500 német nagyvállalatból összesen harminchatnak van központja az ország keleti felén.

A Veritas Intézet történésze szerint a keletnémetek sajátos identitással rendelkeztek, „mivel a hatalom kreált egy új ideológiát az NDK-nacionalizmust, aminek része volt többek közt, hogy tovább éltették a nudista kultúrát, így próbálták a bezárt állampolgárok számára vonzóvá tenni az országot”.

A fal felhúzásáig Kelet- és Nyugat-Berlin között rengeteg ember ingázott, gyakorlatilag a keletberlini bevételek nagy része Nyugat-Berlinből származott, és ez az egyik napról a másikra megszűnt – mondta Tóth Eszter Zsófia.

Az 1989. november 10-i felvételen nyugatnémeteknek segítenek felkapaszkodni a berlini falra keletnémetek a Brandenburgi kapunál (Fotó: MTI/AP)

Az 1989. november 10-i felvételen nyugatnémeteknek segítenek felkapaszkodni a berlini falra keletnémetek a Brandenburgi kapunál (Fotó: MTI/AP)

Komoly elszámoltatások 

Emlékeztetett, hogy Németországban az egyesítés után az egykori kommunista vezetőket elszámoltatták. Például, ha valaki egy keletnémet egyetem vezetője volt, az egyesülés után már nem tölthette be ugyanazt a tisztséget, mint az egyesítés előtt.

Vagyis az újraegyesítés után az erősebb nyugatnak az volt az érdeke, hogy lehetőség szerint kitisztítsa a keleti területet. Hozzátette, Magyarországon ezek a lépések nem valósultak meg.

A teljes bezártság miatt Erich Honeckernek erőtejesen kellett fellépnie, hogy egyben tudja tartani az országot, ennek is köszönhető, hogy a Stasi sokkal aktívabb volt, mint a magyar állambiztonság.

Az NDK összeomlásának okai

Pócza István elmondta: „az NDK összeomlása nem annak köszönhető, hogy lemondatták a Német Szocialista Egységpárt főtitkári tisztéről, Erich Honeckert, hanem annak, hogy egyrészt Gorbacsov a glasznoszty és a peresztrojka révén újabb nyitást kezdett el a Szovjetunióban, emellett az is hozzájárult, hogy az Szovjetunió látva a menekülő bástyákat Magyarországon keresztül engedte meg a keletnémet turistáknak a nyugatra való emigrálást.”

Kelet-berliniek állnak sorban egy nyugatnémet bankfióknál, hogy átvegyék az NSZK által a főváros keleti részében élőknek felajánlott fejenkénti száz márkát (Fotó: MTI/AP/Udo Weitz)

Hozzátette, az első egyesítés, a határok megnyitása a magyaroknak köszönhető, és ezt követi a második típusú egyesülés, ami a fizikai egyesítést jelentette a német fővárosnak és az egész országnak.

Keletnémet határőrök a berlini fal eltávolított elemeinek előterében, a Potsdamer Platz közelében, 1989. november 13-án (Fotó: MTI/AP)

Pompeo: az autoriter rendszerek nem örökéletűek

Az autoriter rendszerek nem maradnak fenn örök időkre, de a szabadság megmaradására sincs garancia soha - hangsúlyozta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken Berlinben a német fővárost évtizedekig kettéosztó fal ledöntésének 30. évfordulója alkalmából elmondott beszédében.

Felidézte, hogy 1989-ben hazája hadseregének katonájaként az akkori Nyugat-Németországban szolgált, és az volt a meggyőződése, hogy egy olyan igazságtalan és elnyomó rendszer, mint a határ túloldalán működő Német Demokratikus Köztársaság (NDK) nem tarthat örökké. Azt viszont senki sem tudta, hogy mikor lesz vége a megosztottságnak, így amikor 1989 októberében új állomáshelyre vezényelték, fogalma sem volt arról, hogy néhány hét múlva ledöntik a berlini falat - mondta Mike Pompeo.

Felidézte azt is, hogy Erich Honecker néhai NDK-s pártvezető 1989. január 19-én - egy nappal George Bush amerikai elnök beiktatása előtt - azt jósolta, hogy a berlini fal 100 év múlva is áll majd. Azonban jóslata után csupán 294 nappal "a német bátorság" mégis ledöntötte a falat, aminek legfőbb tanulsága, hogy a tekintélyelvű rendszerek nem tartanak örökké - húzta alá Mike Pompeo.

Viszont a szabadságra sincs garancia, ezt mutatja például, hogy Oroszországot "egy volt KGB-tiszt" vezeti, akinek tevékenységre révén meggyilkolnak ellenzékieket és bevonulnak szomszédos államokba. Az autoriter rezsim "új víziója" megvalósításán dolgozó kínai vezetés is intő példa, és az a számos további ország is, amelyekben a vezetők "nem kormányoznak, hanem uralkodnak" - fejtette ki az amerikai külügyminiszter.

Mint mondta, a berlini fal ledöntése után Amerikában tévedtek abban, hogy ezentúl mindenütt demokrácia lesz és ki lehet vonni az amerikai katonákat Németországból. Az NDK-ra "rémisztően hasonlító" elnyomó, tekintélyelvű rendszerek megerősödése arra int, hogy a berlini fal ledöntésének 30. évfordulóján Németország, az Egyesült Államok és az egész Nyugat ne csak ünnepeljen, hanem vegye tudomásul, hogy meg kell védeni az 1989-ben győzedelmeskedett értékeket, a szabadságot és a demokráciát .

Tudomásul kell venni, hogy a jelenkor "az értékek versengése", és ebben a küzdelemben a "szabad nemzetek" ellenfelei a "nem szabad nemzetek" - mondta a republikánus politikus.

Ebben a küzdelemben csak összefogással lehet helytállni, Washington éppen ezért ösztökéli NATO-partnereit, így Németországot is, hogy növeljék védelmi kiadásaikat. Ezért hívja fel Washington a német kormány tagjainak figyelmét arra, hogy "még a saját (német) hírszerzésük vezetője szerint sem lehet megbízni" a Huawei kínai távközlési vállalatban. És éppen ezért nem akarja Washington, hogy "Vlagyimir Putyintól váljék függővé Európa energiaellátása" - mondta az amerikai diplomácia vezetője.

Mike Pompeo az egyik legtekintélyesebb német közhasznú alapítvány, a Körber Alapítvány (Körber Stiftung) ünnepi rendezvénye előtt megbeszélést folytatott Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszterrel és ellátogatott a belvárosi Új zsinagógába (Neue Synagoge), a rendezvény után pedig találkozott Angela Merkel kancellárral.     

A kancellár a tárgyalás előtt tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy Németország továbbra is támogatja majd az Egyesült Államokat a nemzetközi válságok megoldásában. Berlin Afganisztán, Ukrajna, Szíria és Líbia ügyében is tevékenyen hozzá akar járulni a problémák megoldásához - hangsúlyozta Angela Merkel.

Mike Pompeo aláhúzta: nagyra értékeli, hogy a berlini vezetés növelni kívánja védelemre fordított költségvetési kiadásokat, és elmondta: Washington számára Németország "rendkívül pontos partner" és az Egyesült Államok barátja.

Az amerikai diplomácia vezetője elmondta: miniszterként nemigen nyílik alkalma arra, hogy hosszabb időt töltsön el egy országban, Németországban viszont két egész napot eltölthetett és nagyon hálás a vendégszeretetért és a különleges, megható élményekért. Kiemelte, hogy járhatott az ország keleti részén, az egykori NDK területén is, ahová a berlini fal leomlása előtt, amerikai katonaként nem juthatott el.

Mike Pompeo szerda este érkezett Németországba, hogy az Egyesült Államok kormányát képviselve részt vegyen a fal ledöntésének 30. évfordulójára szervezett ünnepségsorozaton. Csütörtökön felkereste a Bajorország tartományi Grafenwöhrben és Vilseckben állomásozó amerikai csapatokat, látogatást tett az egykori belnémet határon fekvő Mödlareuth településen, az egykori NDK területén pedig Lipcsében, ahol járt a Szent Miklós-templomban, az egykori keletnémet ellenzéki mozgalom egyik legfontosabb központjában.

hirado.hu - MTI - M1
  • Szomorú séta ezzel a Gergővel
    Azt, hogy máris zöldebb és szabadabb lett a főváros, szép szülővárosom, nem kérdés, azt csak a hülye nem érzi.
  • Karácsony Kommün
    Hát igen, nagy pártokhoz, vagy egy fővároshoz azért komoly vezetők is kellenek, kellenének. S ha nincsenek, jön a szakadék.
MTI Hírfelhasználó