NDK-s diákok álltak ki a magyarok mellett 1956-ban
Egy egész gimnáziumi osztályt kizárták az oktatásból az NDK-ban 1956-os kiállásuk miatt. Egy 1958 eleji jugoszláviai dokumentum szerint a levert forradalom és szabadságharc után Magyarországról közel 20 ezren menekültek a Vajdaságba, akiket menekülttáborokba helyeztek.
2019. november 3. 11:11

A magyar forradalom még a legszürkébb barakkban is megmozgatta az embereket. 1956 októberében egy kelet-német osztály titokban hallgatta a RIAS (Berlini Amerikai Szektor Rádiója – ezen a néven működött az amerikai szektor német nyelvű adója Berlin hidegháborús, több hatalmi megszállása és kettéosztottsága alatt – a szerk.) rádióadását, hogy mi is történik Magyarországon, és úgy döntöttek, az órán egy perc néma csönddel adóznak a magyar mártíroknak – hangzott el a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Ez az ártalmatlannak tűnő hallgatás azonban odáig fajult, hogy az év végére az egész osztályt kizárták az oktatásból, és nyugatra kellett menekülniük.

 

JSZ-3 szovjet nehézharckocsi az Üllői úton, a Kilián laktanya előtt (Fotó: MTI/Müller Lajos)

Karsten Köhler, az osztály egykori tagja elmondta, az iskolában a tanárok szemszögéből a legveszélyesebb osztálynak számítottak, mivel legalább öten-hatan tudatosan foglalkoztak politikával, történelemmel, és a többieket is rendszerint felvilágosították a legújabb fejleményekről. Folyamatosan követték az eseményeket. Az oroszok bevonulását Magyarországra már megengedhetetlennek tartották.

Az osztály egykori tagja elmondta: hallották, hogy forradalom zajlik Magyarországon, hiszen hallgatták a RIAS rádió adását.

Úgy érezték, nem hagyhatják szó nélkül a történteket, gondolkodtak tehát, hogy mit tehetnének.

A RIAS berlini adása három felhívó mondatot közölt. Először is arra kértek a hallgatókat, hogy akcióik során kerüljék az erőszakot, ezután két alternatívával is szolgáltak a műsor készítői. Arra buzdították a hallgatóságot, hogy gyújtsanak gyertyát, vagy egyperces, néma csönddel fejezzék ki szolidaritásukat.

Az akció terve végigfutott a padok közt és mindenki egyetértett az egy perces néma csenddel. Október végén, pontosan 29-én az osztály egyperces, néma csönddel fejezte ki szolidaritását.

Először ezen a tanórán, aztán egy pár nappal később egy lyukas órán is kifejezték együttérzésüket.

Az akciójuk híre még a minisztériumba is eljutott. Nagyon sokáig azt hitték az iskola igazgatója jelentette fel őket, akit a diákokkal együtt kirúgtak. 2006-ban derült fény az igazi besúgóra, az iskola házmesterére, miután az egyik diák hozzáférhetett a Stasi feljegyzésekhez.

Húszezren menekültek a Vajdaságba

Zombori István történész, a Magyar Egyháztörténeti Munkaközösség szerkesztője szintén a Vasárnapi Újság című adásban elmondta, hogy az 1956-os forradalom első napjaiban Tito még támogatta Nagy Imre kormányát, de amikor már a többpártrendszerről kezdett beszélni a magyar miniszterelnök, akkor már elhatárolódott.

Hruscsov november másodikán Brionba repült, ahol megtárgyalják a magyar helyzetet a jugoszláv elnökkel. Tito végül rábólintott a november negyedikei szovjet invázióra, ami nemzetközileg fontos volt a Szovjetunió számára – tette hozzá.

November 4-e után megindult a menekültek áradata az osztrák határ felé, ahol tízezrek keltek el. De ahogy a Kádár-rendszer a forradalom leverése után megszervezte a fegyveres karhatalmat és ahogy az osztrák-magyar határt 1956 végén lezárják, aki még menekülni akart, annak csak a déli határ maradt – fogalmazott.

Zombori István beszámolójából kiderült, hogy november elején még kitoloncolták a magyar menekülteket az országból, de Tito a szovjet beavatkozás utáni nemzetközi felháborodás hatására megnyitotta a határokat.

Egy 1958 eleji jugoszláviai dokumentum szerint közel 20 ezren menekültek a Vajdaságba, akiket menekülttáborokban helyeztek el az ország szerte.

A történész elmondta, hogy több magas rangú kommunista vezető is átmenekült, köztük a szegedi városi rendőrparancsnok is. 1957 folyamán azonban mintegy kétezren visszatértek Magyarországba. A legtöbb Jugoszláviába menekülő magyar nem maradt az országban és új hazát keresett magának.

hirado.hu - Kossuth Rádió Vasárnapi Újság
  • Gulyás: második gazdaságvédelmi akciótervet kíván a kormány elfogadni
    Várhatóan öt százalék körül alakul a magyar gazdaság idei növekedése - mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
  • A hősök nem halhatnak meg
    Meghalt az Öregisten, és mi öltük meg – állapítja meg Nietzsche a 19. század végén. Lassan meghalnak a hőseink is, és mi hagyjuk lemészárolni őket, ha engedünk a liberálfasizmus végtelen terjeszkedésének, ha tétlenül nézzük a szabadosság antikultúrájának hegemóniáját az ifjúság körében. Pesszimista kultúrdiagnózis a nyugati létforma jövőjéről.
  • Reneszánszát éli a gyógynövénytermesztés Magyarországon
    A gyógynövények gyűjtésének, termesztésének és feldolgozásának több évszázados hagyományai vannak hazánkban. Az egészségtudatos életmód elterjedésével a gyógynövénykészítmények reneszánszukat élik.
MTI Hírfelhasználó