Orbán: Magyarország a Nyugat és Oroszország együttműködésében érdekelt
Magyarország abban érdekelt, hogy a Nyugat és Oroszország közötti együttműködés minél inkább javuljon - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, miután szerdán Budapesten tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Utoljára frissítve: 2019. október 30. 21:01
2019. október 30. 19:41

Orbán Viktor a közös sajtótájékoztatón azt mondta: ha Európa nyugati és keleti fele, ha a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok jók, akkor azzal Magyarország nyer.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy hosszú évekre visszanyúlik az a gyakorlat, amely szerint minden évben tartanak egy magyar-orosz magas szintű találkozót a kétoldalú kapcsolatok állásának áttekintésére. Azóta voltak sikeresebb és kevésbé sikeres évek, volt, amikor "tyúklépésnyit", volt, amikor "hétmérföldes csizmával" haladtak előre - mondta, hangsúlyozva, hogy az előző év az utóbbi kategóriába tartozik.

A gazdasági együttműködésről szólva kiemelte: az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetése óta 2018 volt az első év, amikor a magyar-orosz kereskedelmi forgalom ismét nőtt, meghaladta a 6 milliárd dollárt.

Magyarország szándéka, hogy próbáljon megegyezni oroszországi beruházásokról, tőkebefektetésekről, valamint hogy legyenek olyan exportképes termékei, amelyeket az orosz piac befogad - közölte, megjegyezve, hogy Magyarországnak már vannak húsipari, állategészségügyi, gyógyászati és gyógyszeripari beruházásai Oroszországban.

A magyar-orosz politikai együttműködésre is kitért Orbán Viktor, úgy fogalmazva: egyetlen ország sem tudja megváltoztatni a "házszámát", minden ország ott van, ahová a Jóisten teremtette, márpedig Magyarország egy Moszkva-Berlin-Isztambul háromszögben éli az életét, a magyar politika célja pedig az, hogy minden nagyhatalom érdekelt legyen a sikerében, de különösen azok, amelyek regionális szempontból döntő befolyást gyakorolnak az életére.

Ebbe illeszkedik a magyar-orosz együttműködés is, mert noha Magyarország természetesen a NATO-nak és az EU-nak is tagja, és az is marad, ez nem zárja ki bizonyos kérdésekben a politikai együttműködést Oroszországgal - közölte.

Ennek kiemelt területei között említette a keresztény közösségek védelmét szerte a világban, valamint a migrációt, ugyanis - mondta - mindkét ország ismeri az abban rejlő veszedelmeket. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: a balkáni útvonalon, Törökország és Magyarország között ma is 96 ezer migráns tartózkodik, akik észak felé mozognak, ez pedig aggodalommal tölti el és határvédelemre kényszeríti Magyarországot.

A kormányfő hozzátette: a Közel-Kelet stabilitása ügyében is van politikai együttműködés Magyarország és Oroszország között. Ha a közel-keleti térség destabilizálódik, akkor onnan növekvő számban érkeznek migránsok Európa felé, ezért Magyarország abban érdekelt, hogy a Közel-Keleten, Szíriában minél inkább katonai és politikai stabilitás legyen - mondta.

Megemlítette, hogy az együttműködés az Irakban élő kurdokra is kiterjed, mert az erbíli kurd kormányzatot Magyarország katonai kiképzéssel, katonákkal és pénzügyileg is támogatja.

Arra a felvetésre, hogy Magyarország megvétózta a NATO nagyköveteinek közös, Ukrajnával foglalkozó nyilatkozatát, Orbán Viktor azt felelte: a vita arról szól, hogy mit kezdjenek azzal a helyzettel, miszerint a kárpátaljai magyar kisebbség diszkriminációt szenved el és fenyegetettségben él. A magyar fél javaslata az volt, hogy ha már elfogadnak egy ilyen dokumentumot, legalább annyit érjenek el, hogy abban az ukránok vállalják a Velencei Bizottság indítványainak elfogadását - közölte, kijelentve: ha ez nincs benne a dokumentumban, Magyarország nem tudja aláírni, mert az olyan lenne, mintha feladná a kárpátaljai magyarokat megillető európai jogokat.

Reményét fejezte ki egyúttal, hogy a kárpátaljai magyarok helyzete javulni fog az új ukrán vezetéssel, amellyel törekszik egy mielőbbi érdemi tárgyalásra.

Azt is nyomatékosította: amikor Magyarország megfogalmazza az Ukrajnával kapcsolatos álláspontját, nem Oroszország miatt vagy Oroszországra tekintettel teszi ezt, hanem a magyar nemzeti érdekekből kiindulva.

A Török Áramlathoz való magyar csatlakozást firtató kérdésre a miniszterelnök azt válaszolta: Magyarország nemcsak az energiabeszerzésben, hanem a tranzitországokat illetően is szeretne szuverén lenni, ezért ha Magyarországra Oroszországból csak Ukrajnán keresztül jöhet gáz, az a magyar szuverenitás szempontjából rossz. Ezért a Török Áramlat "egy preferencia, minél hamarabb tudunk hozzá csatlakozni, annál jobb" - mondta.

Értékelése szerint Magyarország ma energiaszempontból is szuverén ország, "amiről az én fiatalkoromban - ami még a kommunista időkben volt - legfeljebb álmodozni lehetett".

A közel-keleti keresztények védelmében Orbán Viktor kérdésre azt mondta: a magyaroknak kötelességük, hogy segítsék az országuk területén kívül is a bajba jutott keresztény közösségeket, ami egy nagyon régi tradíció. Magyarország Oroszországgal közösen egyházi épületeket állít helyre, és olyan gyárakat épít, amelyek hozzájárulhatnak a helybéliek élelmezéséhez. Magyarország ezenkívül iskolákat, kórházakat épít, falvakat állít helyre, ahová az elmenekült emberek visszatérhetnek - mondta.

A sajtótájékoztató előtt Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin jelenlétében 8 megállapodást kötött a magyar és az orosz fél. Ezek között volt magyar-orosz régióközi együttműködésről szóló komplex program, társadalombiztosításról szóló egyezmény, továbbá onkológiai, sport- és testnevelési, valamint vasúti együttműködési szándéknyilatkozat, az Eximbank és az orosz Exiar közötti viszontbiztosítási szerződés, együttműködési megállapodás Szamara megye és Győr-Moson-Sopron megye között, végül egy együttműködési megállapodás a Mol, a Lukoil és a Transznyefty között a kőolajszállítás jövőjéről.

Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Orbán Viktor miniszterelnök a tárgyalásukat követően tartott sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2019. október 30-án. MTI/Máthé Zoltán

Putyin Budapesten: Magyarország fontos partner a gázszállításban

Oroszország fontos partnernek tekinti Magyarországot az Európába irányuló gázszállításban – hangsúlyozta az orosz elnök szerdán Budapesten.

Vlagyimir Putyin az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélését követő közös sajtótájékoztatón kiemelte: már több éve működik a két ország közötti együttműködést a legmagasabb szinten lehetővé tevő mechanizmus, amely sikeres, főleg a kereskedelmi és a gazdasági kapcsolatok tekintetében. Hozzátette: törekszenek a gazdasági kapcsolatok diverzifikálására, bár továbbra is az energetika van az első helyen.

Jelezte: tavaly az áruforgalom jelentősen nőtt, és ennek további növelésén dolgoznak.

Úgy fogalmazott: nagyon komoly dokumentumcsomagot írtak alá, ami Oroszország és Magyarország kapcsolatainak további elmélyülését szolgálja. Az egyik most aláírt egyezmény lehetővé teszi az orosz energetikai export növelését – fűzte hozzá.

Vlagyimir Putyin elmondta: nagy jelentőséget tulajdonítanak a Paks II beruházásnak; a magyar villamos-energiaszükséglet 40 százalékát már most is ez az erőmű adja, és a kapacitását növelik most tovább. Más közös ipari projektekről is szó volt a tárgyaláson – közölte, megemlítve a magyar folyami hajózást és a budapesti metró modernizációját.

Az orosz elnök kitért a szociális együttműködésről és a régiók együttműködéséről aláírt dokumentumokra. A megtárgyalt nemzetközi kérdések között említette az ukrán válság megoldását, a szíriai konfliktust, az energiaellátási irányokat, továbbá azt, hogy miként lehet normalizálni Oroszország és az Európai Unió kapcsolatait.

Közölte: tárgyaltak a közel-keleti és észak-afrikai keresztény közösségek helyzetéről. Oroszország kész az együttműködésre a keresztények támogatásában – mondta Vlagyimir Putyin, elfogadhatatlannak nevezve, hogy bárkit a vallási meggyőződése miatt üldözzenek.

Az orosz elnök köszönetet mondott Orbán Viktornak, amiért kezdeményezte, hogy közel-keleti egyházi vezetőkkel is egyeztessenek Budapesten.

Mint mondta, a Közel-Kelet a kereszténység bölcsője, és az ottani keresztények üldözéstől, erőszaktól szenvednek, ezért mindent meg kell tenni a támogatásukért, és Oroszország ezt szoros együttműködésben teszi az érintett országok vezetésével. Oroszország Szíriában nemcsak a keresztényeknek, hanem a muzulmánoknak is segít, humanitárius segítséget nyújt nekik is – fűzte hozzá.

Vlagyimir Putyin egy Ukrajnára vonatkozó kérdésre közölte: nem tudja, mennyire képes Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezelni a helyzetet, kérdéses, végre tudja-e hajtani a korábban tett ígéreteit, ahogy az is, hogy mennyire képes megoldani az ukrán vezetés a Kelet-Ukrajnában kialakult helyzetet. Oroszország mindig készen áll arra, hogy részt vegyen a helyzet normalizálását szolgáló találkozón, mivel mindenképpen választ kell találni a problémákra – jelentette ki.

Kérdésre azt is elmondta, hogy Magyarország érdekelt a Török Áramlat gázvezeték építésében, hiszen az hozzájárul az energiabiztonságához. A vezeték fekete-tengeri szakaszának építése az év végéig remélhetőleg befejeződik. Magyarországon tizenöt kilométernyi vezetékszakaszt kell megépíteni – tette hozzá.

Vlagyimir Putyin egynapos látogatást tesz szerdán a magyar fővárosban.

 

Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnököt (b) a Karmelita kolostorban 2019. október 30-án. A kormányfő mellett balról Balla János miniszterelnöki főtanácsadó, jobbról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Vlagyimir Putyin mellett jobbról Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (háttal). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Karmelita kolostor előtt 2019. október 30-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j2) és Veronika Szkvorcova orosz egészségügyi miniszter kicserélni a dokumentumokat, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök (b2) és Orbán Viktor miniszterelnök (j) jelenlétében aláírták a magyar-orosz régióközi együttműködésről szóló komplex program intézkedési tervét a Karmelita kolostorban 2019. október 30-án. MTI/Máthé Zoltán

Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és Vlagyimir Putyin orosz elnök (j3) egyházi vezetőkkel folytat megbeszélést a Karmelita kolostorban folytatott találkozójuk keretében 2019. október 30-án. Orbán Viktor mellett jobbról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j), Vlagyimir Putyin mellett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (j4). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

MTI
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Az Eucharisztia iránti vágy dominálta ezt az esztendőt
    A magyaroknak Üzent Ferenc pápa a Vatikánból. A szokásos vasárnapi Úrangyala imádság után üdvözölte Ferenc pápa Magyarországot, a főpásztorokat, a híveket és mindenkit, aki hittel és örömmel várta a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust Budapesten. Ma ért volna véget a katolikus világesemény - Erdő Péter videóüzenete!
  • A kifutó szériához ért az MSZP
    Az MSZP tisztújítását a kifutó széria ülésének nevezte Zárug Péter Farkas politológus, aki már a 2009-es EP-választások után prognosztizálta, hogy az MSZP-nek tíz éven belül vége lesz. Deák Dániel, a XXI. Századi Intézet vezető elemzője úgy vélte, hogy Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes személyében olyanok irányítják a szocialista pártot a 2022-es országgyűlési választásig, akik készek teljesen leépíteni az MSZP identitását és betagozódni a Demokratikus Koalícióba.
  • Bayer Zsolt: A Tóth Bertalan
    Tóth Bertalan tehát megméredzkedett a nagy versenyben, méghozzá nem mással, mint Tóth Bertalannal.
MTI Hírfelhasználó