A terrorizmus elleni küzdelemhez fel kell számolni az illegális migrációt
A külgazdasági és külügyminiszter leszögezte: ahelyett, hogy arra biztatják az embereket, hagyják el otthonukat, meg kell teremteni számukra a biztonságos élet, az otthonmaradás feltételeit.
2019. október 24. 14:49

A terrorizmus elleni küzdelem leghatékonyabb módja az illegális migráció felszámolása – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Tiranában.

Szijjártó Péter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) fórumán mondott nyitóbeszédet az albán fővárosban.

A miniszter a fő kihívások között emelte ki a tömeges, kontrollálatlan migrációt és a terrorizmust. Azt hangsúlyozta, hogy a tömeges illegális migráció és a terrorizmus között erős kapcsolat van.

A terroristák kihasználják a migránsok tömegét, hogy harcosaikat eljuttassák szerte a világba – mondta.

Emlékeztetett arra, hogy a tömeges illegális migrációs folyamatok megnövelték a terrorveszélyt Európában: 2015 óta több mint 30 támadást követtek el az Európai Unió területén olyanok, akik migrációs háttérrel rendelkeztek.

A terrorizmus az egyik legfőbb kihívás, mivel az nem áll meg az országhatárokon, a kultúrák határán. „Egyesíteni kell erőfeszítéseinket a radikalizmus és az extrémizmus ellen” – jelentette ki.

Szijjártó Péter leszögezte: ahelyett, hogy arra biztatják az embereket, hagyják el otthonukat, meg kell teremteni számukra a biztonságos élet, az otthonmaradás feltételeit. Azt mondta: a nemzetközi közösség felelőssége, hogy ne az illegális migrációt inspirálja, hanem segítse az embereket, visszatérniük otthonukba. Kulcsfontosságúnak nevezte az Európai Unió és a mediterrán térség együttműködését.

Szükség van az együttműködésre a közel-keleti és az észak-afrikai országokkal is, hogy védjék határaikat, ne engedjék át a migránsokat, mert az a terroristák további szabad áramlásához vezethet – tette hozzá a miniszter.

Szijjártó Péter kiemelte: Európa biztonsága a mediterrán térség és Észak-Afrika biztonságától függ. Felidézte: a magyar kormány azt vallja, hogy oda kell vinni a segítséget, ahol a problémák vannak, és nem a problémákat kell behozni. Ennek szellemében Magyarország mintegy 40 millió dollárt költött a keresztény közösségek megsegítésére, többek között házak és iskolák újjáépítésére – mondta.

Magyarország továbbra is mindent megtesz az EU bővítéséért

Szijjártó Péter azt követően nyilatkozott a sajtónak, hogy Tiranában tárgyalt Edi Rama miniszterelnökkel. A miniszter képmutatónak és rendkívül károsnak nevezte az Európai Bizottság és néhány nyugat-európai ország megközelítését, melynek nyomán az EU bővítése elakadt. Magyarország egyértelműen elkötelezett támogatója az EU bővítésének, hiszen az európai és magyar érdek is – szögezte le.

Edi Rama albán miniszterelnök (j) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter találkozója Tiranában Fotó: MTI/KKM/Borsos Mátyás

Kiemelte: Magyarországnak nemzetbiztonsági, nemzetstratégiai és nemzetgazdasági érdeke az EU bővítése, s azon belül is a Nyugat-Balkán integrációja. Megjegyezte, hogy ha a nyugat-balkáni országokat nem integrálják, egy következő migrációs hullám fenntartásában esetleg kevéssé számíthatunk majd rájuk.

Az Európai Unió bővítési politikája az egyik legfontosabb uniós szakpolitika – jelentette a miniszter, hozzátéve: továbbra is azt szeretnék, ha az uniós bővítési biztosa magyar lenne, mert az a legjobb garancia lenne arra, hogy az EU bővítése újrainduljon.

Szijjártó Péter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) fórumán mondott nyitóbeszédében is sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Európai Unió elhalasztotta a bővítést, s így Albánia és Észak-Macedónia még nem lehet az EU tagja. A nagyobb EU erősebb EU – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: Magyarország továbbra is mindent megtesz az EU bővítéséért.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a múlt heti kétnapos EU-csúcsot követően tartott sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy noha az európai uniós csúcstalálkozón a legtöbb tagállam az unió bővítése mellett érvelt, nem volt egyetértés Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megnyitását illetően, ezért a kérdés 2020-ban ismét napirendre kerül. Tájékoztatása szerint a bővítés kérdéséről már a 2020 májusában tervezett zágrábi EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt döntés születhet. Donald Tusk azt mondta: a két érintett ország nem hibás azért, hogy a tárgyalások megkezdéséről nem volt egyetértés az uniós tagállamok között. A két ország készen áll, de van néhány uniós tagállam, amely sajnos még nincs kész az újabb bővítési folyamat megkezdésére – tette hozzá.

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Soros György és a Facebook emberei kopogtatnak a leggyakraban az Európai Bizottságnál
    Nagyon erős amerikai dominancia látható, hiszen a Facebook, a Google és a Microsoft járt leggyakrabban az Európai Bizottság tagjainál. Feltűnik azonban az Amnesty International, illetve Soros György brüsszeli szervezete, az Open Society European Institute is a törzslátogatók között.
  • Szigorúan ellenőrzött slágerrock 1.
    Nem mondható, hogy a könnyűzene mindig forrongó és érdekességeket szolgáltató világát ne figyelte volna árgus szemekkel a Kádár-rendszer, amire jó példa, hogy Lendvai Ildikó a KISZ KB Kulturális Osztályának helyettes vezetőjeként 1980-ban több tucat oldalon keresztül tájékoztatta Pozsgay Imre kulturális minisztert – aki a rendszerváltozás során kulcsfontosságú szerepet vitt az állampárt részéről annak lebontásában – az ifjúság szórakozásának néhány időszerű kérdéséről.
  • A Brexit utáni Európai Unió olyan, mint egy buli, ahol megitták az összes italt és a lányok is hazamentek
    Máthé Áron történésszel, szociológussal, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettesével beszélgettünk a Közép-Európa számára vetített hamis ábrándokról, a magyar–német viszony múltjáról és jövőjéről, a nagyhatalmi érdekérvényesítésről a nemzeti érdekkel szemben és az Egyesült Királyság unión kívüli jövőjéről.
MTI Hírfelhasználó