A kereszténység az igazság keresésének kultúrája
A kereszténység kultúrája az igazság keresésének és kimondásának kultúrája - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap este Budapesten, az Október a reformáció hónapja elnevezésű programsorozat keretében tartott reformációi gálaesten.
2019. október 20. 21:37

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a rendezvényen kiemelte: "Európát a kereszténység kultúrája tette otthonunkká", a reformáció pedig számtalan területen tett hozzá ehhez a kultúrához. Nemcsak a hitéletet, a teológiát vagy éppen az egyház intézményrendszerét újította meg, de új fejezet nyitott a társadalmi berendezkedésben és a mindennapi élet számtalan területén - mondta a miniszter.

Hozzátette: a reformációnak fontos szerepe volt abban, hogy újra megszülessen az egyensúly a hit és az értelem viszonyában, újra éles határvonal válassza el a hit és a tudomány kutatásának eszközeit, és "mindkét terület a maga igazságaival teljes hitelességgel nyilatkozhasson".
   
Kitért arra: az európai keresztyénség és az európai demokrácia nehéz időket él. Nem fegyveres háborúk teszik ma próbára, hanem meg-megújuló kulturális és életmódbeli küzdelem, amely mögött "nagyon is létező és tudatos hatalmi tényezők állnak".
   
E modernkori kultúrharc elsődleges jelszava a dekonstrukció, amely azt hirdeti, minden kultúra, amely az emberiség történetében felépült, elnyomás eredménye, ezért a legjobb lerombolni. A dekonstrukció szerint le kell rombolni az intézményeket, az államot, és le lehet rombolni a közösségeket a családon, a nemzeten át az egyházig; le kell rombolni, hogy a kultúra helyébe a "tagadás kultúrája, a hit helyébe az ideológia, az igazság helyébe a narratíva lépjen" - sorolta a miniszter.
   
Meglátása szerint azok, akik "összhangban a magyar alaptörvény preambulumával a kereszténység nemzetmegtartó szerepét hirdetik és képviselik, jó úton járnak a közéletben, ez azonban önmagában nem garancia a személyes tisztességre, hitre, sőt, még a becsületre sem".
   
"Azt viszont biztosan állíthatjuk, hogy a lécet levenni, illetve a lécet leverni nem ugyanaz, ahogyan a mércének nem megfelelni és a mércét felszámolni is alapjaiban különböző" - fogalmazott Gulyás Gergely.
   
A közéleti kereszténydemokrácia képviselőinek együtt kell élniük azzal, hogy rajtuk azok is számon kérik a mérce betartását, akik nem fogadják azt el létezőnek, helyesnek vagy követendőnek.
   
Megjegyezte: közéleti szereplőként bizonyos helyzetekben fontos a bizonyságtétel, de ha valaki a közélet mindennapjaiban vesz részt Magyarországon, akkor legalább ennyire fontos, hogy a cselekedeteiből látszódjon, miben hisz, vagy hogy van-e bármilyen magasabb rendű érték, amelyet irányadónak tart a mindennapokban.
   
Ha van ilyen értéke, akkor fölösleges naponta hangsúlyoznia hitét, ha pedig nincs, akkor nemcsak felesleges, hanem kifejezetten kontraproduktív is - fűzte hozzá Gulyás Gergely.
   
Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke köszöntőjében emlékeztetett: az október a reformáció hónapja programsorozat idei mottója a Római levélből vett idézet: "egyetértés legyen közöttetek Jézus Krisztus akarata szerint".
   
Kiemelte: az egyetértés "felülről kapott" ajándéka mindazoké, akik hisznek benne, hogy Jézus Krisztus megváltotta az emberiséget, hogy az emberi halandóságra Jézus Krisztus a megoldás.
   
Hozzátette: "egyetértünk abban is, hogy a megváltás szolgálatra kötelez", hogy "azért kaptuk az evangéliumot, hogy továbbadjuk azt a világnak" - fogalmazott Steinbach József.
   
A gálaesten Nagy Katalin, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke Rát Mátyás-díjjal tüntette ki Vitéz Ferenc irodalmár, újságírót, a Debreceni Hittudományi Egyetem docensét. A laudáció szerint Vitéz Ferenc 1965-ben született Kisvárádán, felsőfokú tanulmányait a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte magyar-francia szakon. Vitéz Ferencnek 50 önálló kötete jelent meg: verseskötetek, tanulmányok, esszék, irodalmi összeállítások. Ma is szinte naponta publikál a Magyar Hírlapban és saját kulturális, irodalmi lapjában, a Nézőpontban - hangzott el.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Vérző Magyarország 6. rész
    Ezúttal a művészet felé fordulunk. A kiváló művészettörténész, festő és kritikus Lyka Károly Magyar művészet – magyar határok című tanulmányát idézzük, melyben a tudós pontosságával elemzi a magyar és az európai kultúra összetartozását: „Hogy e kétféle művészet határa egyúttal Magyarországnak is természet építette keleti és déli határa, azt helyes lesz a művészettörténeti földrajz beszédes tényeként leszögezni. Aki e határokat rideg kézzel el akarná mozdítani, aligha lehet tisztában azzal, mit jelent egy ezer éven át fejlődött kultúra.”
  • Újrafoglalás
    Az új magyar nemzetpolitika megalkotóinak és megvalósítóinak van mire büszkének lenniük.
  • Bővül a gyermekfelügyeletet ellátó intézmények köre
    Június másodikától oktatási céllal is használhatók lesznek az iskolaépületek, a vidéki bölcsődék és óvodák hétfőtől, a fővárosiak pedig szintén június másodikától térnek vissza a "normális működési rendhez" - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs vasárnapi online sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó