A jogilag kötelező érvényű egyezmény mellett elfogadták a jövőbeli viszonyrendszer körvonalait felvázoló, módosított politikai nyilatkozatot is, miután az utolsó pillanatban, délelőtt egyetértésre jutottak a felek tárgyalódelegációi.

A bennmaradó tagállamok vezetői által egyhangúlag jóváhagyott zárónyilatkozatban felszólították az EU-intézményeket a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy november 1-jén hatályba léphessen a megállapodás. A dokumentumban nincs szó az október 31-re tervezett kilépési határidő meghosszabbításáról.

A huszonhetek megerősítették emellett, hogy a közösség a jövőben a lehető legszorosabb partnerségi kapcsolatra törekszik az Egyesült Királysággal.

A kiválási megállapodás ezután a londoni törvényhozás, illetve az Európai Parlament elé kerül jóváhagyásra. Előbbiben a szavazás kimenetele közel sem egyértelmű, sőt az elutasítás tűnik valószínűbbnek. Több névtelenséget kérő illetékes is úgy fogalmazott, hogy az alsóházi voksolás "Damoklész kardjaként lebeg" a folyamat felett.

Az EP-ben egyszerű többségre van szükség a ratifikációhoz, amelyet a huszonhetek kormányait tömörítő tanács minősített többséggel erősíthet meg. Korábbi közlések szerint a képviselő-testület csak akkor bocsátja szavazásra a kérdést, ha a szigetországban már megtörtént a jóváhagyás. Az EP-szavazásra állítólag jövő hét csütörtökön kerülhet sor ez esetben.

Az ülés első szakaszát lezáró sajtótájékoztatón Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy a megállapodás lehetővé teszi a "káosz és a konfliktusok elkerülését".

Aláhúzta, úgy néz ki, hogy közel már a folyamat vége, s hozzátette, a megegyezést az tette lehetővé, hogy az Európai Bizottság és Írország is pozitívan értékelte a tervezetet, Boris Johnson brit kormányfő pedig elfogadta, hogy vámellenőrzések lesznek bizonyos észak-írországi áruforgalmi beléptető pontokon.

"Őszintén szólva szomorúságot érzek, a szívem mélyén mindig is bennmaradáspárti leszek, és remélem, hogy brit barátaink egy napon a visszatérés mellett döntenek, az ajtónk mindig nyitva fog állni" - fogalmazott.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke rámutatott, hogy a ratifikáció jogbiztonságot teremtene a várható zavarok terén. Emellett arról számolt be, hogy a politikai nyilatkozat ambiciózus szabadkereskedelmi egyezményt vázol fel a jövőre nézve, zéró vámokkal és kvótákkal, egyenlő versenyfeltételekkel.

"Amiről megegyeztünk, több mint puszta megállapodás. Ez a jogi szöveg az Ír-sziget békéjének és stabilitásának megőrzését, és nagyjából 4,5 millió ember jogainak védelmét célozza" - fogalmazott.

Újságírói kérdésre válaszolva pedig tréfásan megjegyezte, hogy a 2016-os brit népszavazáson a bennmaradás mellett szavazóknak igazuk volt.

Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója azt közölte, felkérést kapott Ursula von der Leyentől, a brüsszeli testület megválasztott elnökétől, hogy maradjon a posztján egy újabb évig, és vezesse a jövőbeli viszonyrendszerről szóló egyeztetéseket.

Kiemelte, hogy az egyezség biztosítja a belső piac integritását és megelőzi a kemény határok visszaállítását az Ír-szigeten.

Hozzátette, a tárgyalások során soha nem akart a döntésük miatt "bosszút állni" a briteken, mindig is tisztelni fogja az Egyesült Királyságot, illetve hálás lesz a szigetországnak, amely a jövőben is fontos gazdasági partnere, barátja és szövetségese lesz az Európai Uniónak.

Angela Merkel német kancellár leszögezte, hogy mielőbb meg kell kezdeni a tárgyalást Londonnal egy szabadkereskedelmi egyezményről. Mint mondta, a mostani ülésen nem foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy mi következik akkor, ha a brit törvényhozók elutasítják a jóváhagyást.

Juncker: Nem tudok örülni a brexitnek

Rövid és kimért hangulatú sajtótájékoztatót tartott nemrég Brüsszelben Boris Johnson brit miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

– A kidolgozott megállapodás nem rólunk, hanem az emberekről és a békéről szól – hangoztatta Juncker, aki szerint a friss brexitalku nemcsak az egységes belső piacot, de a szigetországban élő európaiakat is védi. Mint mondta, az EU készen áll rá, hogy november elsejétől immár a jövőbeli kapcsolatrendszerről folytasson tárgyalásokat az Egyesült Királysággal. – Nem csak a brit parlamentnek, hanem az Európai Parlamentnek is rá kell bólintania az alkura – emlékeztetett.

Boris Johnson pedig a brit képviselőket szólította meg, arra kérve a honatyákat, hogy támogassák a megállapodást.- Itt az ideje, hogy végrehajtsuk a brexitet – szorgalmazta sokadszorra, azt ígérve: a kilépést követően a londoni kormány a rendőrállomány megerősítésére, és az állami egészségügyi szolgálat színvonalának növekedésére fog összpontosítani.

Búcsúzóul Juncker csak annyit fűzött hozzá a bit miniszterelnök nyilatkozatához: a kidolgozott megállapodásnak igen, de magának a brexitnek nem tud örülni.

Reakciók

Emmanuel Macron francia elnök: A kidolgozott megállapodás megfelelő kompromisszumnak tűnik. Szeretném hinni, hogy Boris Johnson miniszterelnök azt át tudja vinni a londoni parlamenten. Keménykezűnek tűntünk a múltban, Franciaország már a tavasszal kijelentette, hogy nem akarjuk októbernél tovább húzni a vitát. Itt az ideje, hogy a britekkel a jövőbeli kapcsolatokról kezdjünk el beszélni.

Angela Merkel német kancellár: Fontos jel, hogy az ír miniszterelnök is elégedett a megállapodással. Részleteiben is megvizsgáljuk az alkut, de arra a brit és az uniós parlamentnek is rá kell még bólintania.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke: Megnyugtató, hogy tető alá hoztuk az alkut. A polgárok és a gazdaság szempontjából is ez a leginkább előnyös kimenetel. Másrészről szomorúsággal tölt el, hogy a britek elhagyják az Európai Uniót.

Mark Rutte holland miniszterelnök: Lehetséges, hogy a britek kilépnek október 31-én. Minden a ratifikációs folyamat gyorsaságán múlik. Furcsább dolgokat is láttunk már, szóval reménykedjünk! (Judi Tamara, Brüsszel)