A demokráciára és nemzetállami függetlenségünkre helyezzük a hangsúlyt
A populizmus védelmében címmel jelent meg a The New York Times című amerikai lap internetes számában a Terror Háza Múzeum főigazgatójának cikke.
2019. október 17. 14:14

Az írás abban a sorozatban kapott helyet, amely véleményformáló személyiségek és hírmagyarázók szemüvegén keresztül vizsgálja a világpolitikai eseményeket és a demokrácia állapotát a különböző országokban.

Schmidt Mária egyetemi tanár történelmi áttekintést ad arról, hogyan küzdöttek a magyarok kultúrájuk és életformájuk megőrzéséért szovjet uralom alatt. Ír a rendszerváltásról és Nagy Imre kivégzett miniszterelnök újratemetéséről, illetve arról, hogy abban a sorsdöntő pillanatban Orbán Viktor mai kormányfő a szabad választások megtartására szólított fel, és követelte a szovjet csapatok kivonását Magyarországról.

„Mi magyarok – izgatottan várva, hogy visszavehetjük kezünkbe sorsunk irányítását és lebonthatjuk a vasfüggönyt -, naivan azt hittük, hogy Nyugat-Európa osztozni fog lelkesedésünkben. Azt hittük, hogy más nemzetek is átérzik a kommunizmus alatti szenvedéseinket, és segítő kezet nyújtanak a nehézségek leküzdéséhez. Sajnos ahelyett, hogy mint potenciális szövetségesekre tekintettek volna ránk, miután végre csatlakozhattunk a szabad világhoz, a nyugat-európai országok úgy bántak velünk, mint a hidegháború legyőzött veszteseivel, akiknek meg kell hajolniuk bölcsességük előtt” – írja Schmidt, aki szerint a Nyugat gazdasági erejével megszerezte a magyar piac feletti ellenőrzést, majd 15 évig várakoztatta Magyarországot az Európai Unió „előszobájában”.

„Nem tapasztaltuk meg a tényleges újraegyesítést Nyugat-Európával. Ehelyett arra kényszerítettek bennünket, hogy alkalmazkodjunk a Nyugathoz. Az sosem merült fel Nyugaton, hogy talán nekik kellene alkalmazkodniuk mihozzánk” – írja. Magyarországon közben a volt kommunista rezsim örökösei közül többen meg tudták tartani jelentős befolyásukat a gazdasági és kulturális intézményekben, de hatalmukra jelentős csapást mért Orbán Viktor miniszterelnökké választása 2010-ben – állapítja meg.

„Orbán Viktor Magyarország érdekeit helyezi az első helyre, nem hajlandó követni a brüsszeli bürokraták politikai utasításait, és azon fáradozik, hogy lecserélje a neoliberális gárdát, amely csődbe vitte az országot a pénzügyi válság idején. Felélénkítendő a gazdaságot, különadókat vetett ki a multinacionális cégekre és a bankokra, hogy a lehető legarányosabban ossza el a válság terheit a válságot okozó (és belőle profitáló) piaci szereplők és a magyar polgárok között” – olvasható a cikkben.

A főigazgató felidézi, hogy Orbán Viktor 2014-ben kinyilvánította: Magyarország szakít a 21. század eleji liberalizmussal, amely 2008-ben látványosan csődbe ment. Egyúttal a miniszterelnök kifejezte azon óhaját, hogy a közösségi és a keresztényi szellemiségre, valamint szolidaritásra épülő társadalom épüljön, amelyet ő illiberálisnak nevezett. Az általa előmozdított illiberális váltás és amit ez előre jelzett, a populizmus térnyerése annak a következménye volt, hogy egyensúlytalanság alakult ki a liberális renden belül, mert az az eliteket részesítette előnyben az átlagpolgárokkal szemben – magyarázza Schmidt.

„Ahogy veszít erejéből a liberalizmus, úgy tér vissza Magyarországra a valódi többségi demokrácia és népképviselet” – véli. Szerinte ugyanez történik szerte Európában.

Az európai parlamenti választásokon jelentősen megerősödtek a „populisták” – ahogy Schmidt értelmezi a kifejezést: a demokraták.

A szavazók üzenete világos volt: nagyobb rugalmasságot akarnak a politikában, kevesebb ideológiai dogmatizmust és több kompromisszumkészséget – állapítja meg.

„Lehet, hogy egyesek még nem tudják elfogadni, de a régi világ letűnőben van. Menthetetlen. Amit meg lehet és meg kell menteni, az a nyugati (keresztény) civilizáció” – írja a történész, aki szerint a magyarok nagyon jól tudják, hogy senki nem képviseli úgy az érdekeiket, mint ők maguk.

„Ezért továbbra is a szabadságra, a demokráciára és nemzetállami függetlenségünkre helyezzük a hangsúlyt” – szögezi le.

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Bemutatkozott az unió egyenlőségi biztosa
    Az egyenlőségért felelős biztosasszony tehát olyan miniszterekkel ült egy kormányban, akik megalapozott gyanú szerint megrendelést adtak Málta legfontosabb oknyomozó újságírójának meggyilkolására.
  • Minden illegális bevándorló biológiai fenyegetést jelent
    Minden Magyarország területére illegálisan belépni akaró, az ellenőrzést elkerülő bevándorló biológiai, egészségügyi fenyegetést jelent Magyarország számára, amit bármi áron meg kell akadályozni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
  • Egységes felvidéki magyar érdekképviselet
    Létrejött a megegyezés az egységes felvidéki magyar érdekképviselet, egy új egyesített magyar párt létrehozásáról, azon a hárompárti találkozón, amelyet a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd párt és az Összefogás mozgalom vezetői között tartottak az MKP pozsonyi székházában pénteken.
MTI Hírfelhasználó