Áder: van-e felső határa a befogadásnak?
Áder János köztársasági elnök szerint a migrációs válságról szóló tanácskozásokon beszélhetnek a határvédelem fontosságáról, arról, hogy csak politikai menekülteket lehessen befogadni, vagy az embercsempészekről, de szerinte fontos kérdés az is: van-e felső limitje a befogadásnak?
2019. október 11. 12:48

Áder János köztársasági elnök beszél az Arraiolos-csoport tárgyalása utáni sajtótájékoztatón az athéni Peristyle Central Circular Atriumban 2019. október 11-én. Az Arraiolos-csoportot 2003-ban hívta életre Jorge Sampaio portugál elnök azoknak az európai államfőknek a részvételével, akik parlamentáris köztársaságok elnökei. MTI/Bruzák Noémi

Áder János szerint a menekültkrízis kezelése kapcsán beszélni kell arról, hogy van-e felső limitje a befogadásnak és arról is, hogy a migrációs válság kezelése csak Európai Uniós feladat-e. A magyar államfő erről az Arraiolos-csoport athéni tanácskozásán beszélt, pénteken.

Áder János köztársasági elnök szerint a migrációs válságról szóló tanácskozásokon beszélhetnek a határvédelem fontosságáról, arról, hogy csak politikai menekülteket lehessen befogadni, vagy az embercsempészekről, de szerinte fontos kérdés az is: van-e felső limitje a befogadásnak?
   
Kiemelte, hogy Frank-Walter Steinmeir német elnök még 2015-ben, a migrációs válság közepén azt írta, hogy Németország képes és alkalmas arra, hogy egy adott évben egymillió menekültet befogadjon, de nem képes rá, hogy ezt minden évben megtegye. Ha Európa leggazdagabb országának akkori külügyminisztere ezt mondta, akkor bizony jogos feltennünk azt a kérdést, hogy van-e felső határa azoknak, akiket ilyen-olyan okok miatt be akarunk fogadni? - fogalmazott Áder János.
   
Felhívta a figyelmet arra, hogy a prognózisok szerint 2050-re megduplázódik a száhel övezetben élők száma, addigra körülbelül egymilliárd ember él majd ott, ahol most sincs elegendő minőségű víz, és egyre kevesebb a megfelelő minőségű termőföld. Induljon el ezeknek az embereknek csak a 10 százaléka. Képes Európa, arra hogy 40-50-100 millió embert befogadjon? - kérdezte Áder János.
   
A magyar köztársasági elnök szerint ugyanakkor arról is beszélni kell, hogy a migrációs válság kezelése csak Európai Uniós feladat-e. Akár csak a helybenmaradás segítését, az ottani munkafeltételek javítását, a mezőgazdasági termelés segítését, akár a segélyek mértékének növelését nézzük, ezek sem külön-külön, sem együttesen nem lehetnek csak az Európai Unió feladatai.
   
A köztársasági elnök szerint más, szintén fejlett gazdaságú országoknak, például az Egyesült Államoknak, Kanadának, Ausztráliának, akár Kínának vagy az Öböl-beli országoknak is részt kell vállalniuk a migrációs válság kezelésében.
   
Közölte: időnként beszélnek arról, hogy a tönkrement országok, például Szíria megsegítésére, újjáépítésére új Marshall-tervet kell elindítani. Miért nem teszünk ennek érdekében többet? - kérdezte.
   
Áder János beszélt arról is, hogy a kohéziós alapokra, az agrártámogatásokra a következő költségvetési ciklusban is ugyanúgy szükség lesz, mint ahogy eddig. Hangsúlyozta: az a tervezet, ami ezzel kapcsolatban most ismertté vált, nem fogadható el számunkra, nem véletlenül alakult meg a Kohézió barátai csoport 14 ország részvételével.
   
A magyar államfő szerint ha az uniós felzárkózást komoly célnak tekintjük, akkor a jövőben nem szabad lemondani erről.
   
Szerinte az új rendszer a gazdaságilag fejletlenebb országokat rosszul érintené. Azt javasolta, fontolják meg azokat az érveket, amelyeket a Kohézió barátainak képviselői újra és újra elmondanak.
   
Az Arraiolos-csoport tanácskozását megnyitó Prokopisz Pavlopulosz görög köztársasági elnök hangsúlyozta: az európai választások után itt van az ideje, hogy bizonyítsák felelősségüket Európa iránt. A jövőben arról kell beszélni, hogy mi legyen a következő lépés az európai egyesítéshez vezető úton. Az Európai Parlamentnek egy erőteljes szervezetté kell válnia, mert azon keresztül, a demokratikus elvek által fognak tudatos állampolgárokat maguk mögött tudni. Fontos az Európai Bizottság megerősítése is, amelynek megfelelően tájékozott, időszerű döntéseket kell hoznia. Hangsúlyozta: fontos, hogy senki ne adja fel nemzeti identitását, hiszen ez részét képezi az Európai Unió eszköztárának.
   
Prokopisz Pavlopulosz szerint a közel-keleti válság jól mutatja, hogy milyen elképzelhetetlen módon lehet Törökország által megsérteni a nemzetközi jogot. Az Európai Uniónak rendelkeznie kell azzal a lehetőséggel, hogy közvetítsen ilyen helyzetekben.
   
Véleménye szerint a jövőben növekedésre és fejlődésre van szükség, a recesszió csak veszélyt okozhat. Úgy fogalmazott, "az idő senkire nem vár, a lehetőségek senkire nem várnak", cselekedni kell, tovább kell lépniük az európai választások után.
   
Kolinda Grabar Kitarovic horvát elnök felszólalásában kiemelte, hogy a migrációt csak együttműködéssel lehet sikeresen kezelni. Nemcsak a kül- és biztonságpolitikában van szükség határozottságra, hanem a fejlesztésekben is, hogy a migráció okait fel tudják számolni. Ebben a problémában szerinte a világ más országainak, térségeinek is felelősséget kell vállalnia.
   
Frank-Walter Steinmeir, német államfő felszólalásában a migráció kapcsán kiemelte, többet kell tenni a külső határok megvédése érdekében, de el kell fogadni: az is a realitás része, hogy egyre több menekül érkezik majd Európába. Véleménye szerint ezért az egyik legfontosabb kihívás, a közös európai menedékrendszer reformja.
   
Sergio Mattarella, olasz elnök közölte: az Áder János által felvetett számok megdöbbentőek, ezzel valóban foglalkozni kell. Ezért is szükség van egy közös menekültrendszerre, egy olyan álláspontra, amely megjelenhet egy uniós szakpolitikában - mondta.

 

Áder János köztársasági elnök (elöl, b) és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök (elöl, j) az Arraiolos-csoport tárgyalásán az athéni a Peristyle Central Circular Atriumban 2019. október 11-én. Az Arraiolos-csoportot 2003-ban hívta életre Jorge Sampaio portugál elnök azoknak az európai államfőknek a részvételével, akik parlamentáris köztársaságok elnökei. MTI/Bruzák Noémi
   
Az Arraiolos-csoportot 2003-ban hívta életre Jorge Sampaio portugál elnök azoknak az európai államfőknek a részvételével, akik parlamentáris köztársaságok elnökei. A közvetlen végrehajtó hatalmat nem gyakorló államfők rendszeres találkozóinak célja az európai együttműködéshez kötődő témák megvitatása. A csoport tagjai idén tizenötödik alkalommal találkoztak.

Áder: közös biztonságunkért miért ne lehetne többet fizetni?

Közös biztonságunkért miért ne lehetne többet fizetni, miért ne lehetne Európa határait jobban védeni? - kérdezte Áder János köztársasági elnök az Arraiolos-csoport athéni tanácskozásán, ahol 13 ország államfői foglalkoztak a menekültkrízis és az európai integráció kérdéseivel.

Áder János a pénteki találkozón a migráció és a terrorizmus összefüggéseire hívta fel a figyelmet kérdéseivel: miért ne lehetne hatékonyabban fellépni az embercsempészekkel szemben és azokat börtönbe zárni?
   
Miért ne lehetne a nem politikai menekülteket, a gazdasági migránsok hajóit visszafordítani? Miért ne lehetne megállapodni az észak-afrikai országokkal menekülttáborok felállításáról? Miért ne lehetne erősíteni a titkosszolgálati együttműködést az egyes országok között? - sorolta kérdéseit beszédében.
   
Áder János hangsúlyozta: nem hiszi, hogy ezekre a kérdésekre ne tudnának közösen pozitív válaszokat adni.
   
A magyar államfő arra is felhívta a figyelmet, hogy a klímaváltozásnak fontos velejárója és logikus következménye a vízválság, amely Európa több országát is érinti, például a dél-európai államokat, de tavaly az aszály Németországban is komoly károkat okozott.
   
A vízválság a fejlődő afrikai országokat és az ázsiai országokat is sújtja - tette hozzá.
   
Áder János hangsúlyozta: ha el akarjuk kerülni a humanitárius katasztrófát, ha orvosolni akarjuk a klímaváltozás következményeit, akkor választ kell adnunk a vízválság kérdéseire.
   
Akarunk-e és tudunk-e tenni nemzetközi összefogással annak érdekében, hogy Afrikában és Ázsiában megelőzzük a további talajdegradációt? Tudjuk-e támogatni a korszerűbb öntözési technológiákat? Segítünk-e erdőtelepítéssel, növénynemesítéssel vagy az élelmiszerbiztonság feltételeinek megteremtésével? Segítünk-e a szennyvíztisztításban, hiszen ezekben az országokban a szennyvíz 90 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a víztestekbe. Segítünk-e a vízgazdálkodásban vagy az urbanizációban?
   
Szakértők becslése szerint a probléma megoldásához évente 600 milliárd dollárra lenne szükség, ebből most 200 milliárdot használnak fel. Megvan-e a szándék, van-e elegendő forrás, akarunk-e tárgyalni a fejlesztési bankokkal, hogy a hiányzó 400 milliárdot évente ezekre a célokra a fejlődő országok rendelkezésére bocsátjuk? - kérdezte Áder János.
   
Az esemény után tartott sajtótájékoztatón Áder János kiemelte, hogy a Kohézió barátai csoport néhány képviselője is jelen volt az államfők pénteki tanácskozásán. Mint mondta, ahhoz, hogy az unió alap célkitűzését elérjék, azaz, hogy az elmaradott országokat fel tudják zárkóztatni, nem mondhatnak le a kohéziós támogatásokról.
   
A mostani pénzügyi javaslat a legfejletlenebb tagállamokat, régiókat érintené a legkellemetlenebbül, ezért azt nem tekintik igazságosnak és szolidárisnak, mert nem segíti az ide tartozó 20 régiót. Ezért minden fórumon próbálnak változtatni a jelenlegi pénzügyi javaslaton - mondta.
   
Az Arraiolos-csoport 15. találkozójának végén kiadott deklaráció egyebek között azt hangsúlyozza, hogy az elmúlt hónapokban az Európai Unió nagyobb kihívásokkal néz szembe, mint eddig bármikor. Ez az első alkalom az unió megalakulása óta, hogy néhány hang az integráció egy vagy több lépéssel való visszafordításáról beszél, például az emberek szabad mozgása vagy a közös intézmények tekintetében. És ez az első alkalom, hogy egy tagállam kifejezi akaratát arról, hogy elhagyja az Európai Uniót.

A vélemények különbözőek lehetnek az unió polgárai és a tagállamok kormányai között, csakúgy, mint közöttünk, államfők között. Ennek ellenére mindannyian egyetértünk abban, hogy szükség van az európai integrációra és az egységre, amit támogatni kívánunk, mint Európai Unió.
   
A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy csak egy erős, együttműködő közösség képes szembenézni korunk globális kihívásaival. Az éghajlatváltozás, a terrorizmus, a gazdasági globalizáció és a migráció hatásai nem állnak meg a nemzeti határokon. Sikeresen fogunk tudni szembenézni ezekkel a kihívásokkal, és folytatni tudjuk a gazdasági és társadalmi integráció felé vezető utunkat, ha egyenlő partnerként dolgozunk együtt.
-
 

MTI
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Több párt is követheti a Fideszt, ha távozik az Európai Néppártból
    Egy centiméterre volt a Fidesz attól, hogy kilépjen az Európai Néppártból – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken, miután előző nap az Európai Parlament a néppárti képviselők szavazatainak segítségével a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről szóló határozatot fogadott el.
  • Könnyfakasztó érveléssel rukkolt elő a főtanácsnok
    Az EU bizottsága még 2018-ban támadta meg az uniós bíróság előtt a külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságáról szóló magyar törvényt.
  • Tovább erősödhet a migrációs nyomás
    Az Európai Uniónak szembe kell néznie azzal, hogy úgy a Száhel-térség instabilitása, mint a líbiai konfliktus, könnyen a migrációs nyomás kiújulását és további erősödését okozhatják – mondta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az EU-tagországok külügyminiszterei tanácskozásának szünetében.
MTI Hírfelhasználó