Az EP szakbizottságai elutasították a francia biztosjelöltet
Elutasították az új Európai Bizottságban belső piaci biztosnak jelölt francia Sylvie Goulard kinevezését csütörtök délután az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságai.
Utoljára frissítve: 2019. október 10. 18:26
2019. október 10. 17:47

Három jelöltet nem hagytak jóvá az első meghallgatást követően azonnal a koordinátorok, ők írásbeli kérdéseket kaptak, kettejüknek pedig másodjára is meg kellett jelenniük a képviselők előtt. A lengyel Janusz Wojciechowski végül zöld jelzést kapott, de Goulard-t második meghallgatása után is leszavazták, bennfentesek szerint 82:29 arányban.

A legtöbb vitát az állítólagos európai parlamenti fiktív állások ügyében ellene folytatott vizsgálat, valamint az váltotta ki, hogy EP-képviselőként havi bruttó 10 ezer euróért a Berggruen Intézet nevű amerikai think tanknek is dolgozott tanácsadóként.

A jelöltet azzal vádolták, hogy EP-képviselőként jogtalanul vett fel pénzeket egyik asszisztense után, aki valójában volt pártjának, a Modemnek dolgozott, és nem a képviselői tevékenységéhez kapcsolódó munkát végzett.

Ő az ártatlanságát hangoztatta, leszögezve, hogy nem tett semmi törvénytelenséget, és ennek megfelelően nem is emelt ellene vádat a francia ügyészség, az EP jogi bizottsága pedig nem állapított meg nála összeférhetetlenséget, arra azonban nem tett ígéretet, hogy vádemelés esetén lemond a tisztségéről.

Számos képviselő úgy véli, hogy Goulard nem adott megnyugtató válaszokat a felmerült kérdésekre, illetve nem enyhítette az azzal kapcsolatos aggályokat, hogy túl sok területet ölel fel a neki szánt tárca a brüsszeli testületben.

A novemberben hivatalba lépő Európai Bizottságban Ursula von der Leyen megválasztott elnök a belső piaci "szuperportfóliót" szánta a francia politikusnak, és így alá tartozott volna az iparpolitika, részben a digitális egységes piac fejlesztése, továbbá ő felelt volna a védelmi iparral és űrkutatással foglalkozó új főigazgatóságért.

Emmanuel Macron francia elnök értetlenségének adott hangot a történtekkel kapcsolatban, mondván, a főbb képviselőcsoportok vezetői korábban biztosították afelől, hogy a Goulard elleni vizsgálat nem lesz probléma. "Nagyon nyugodt vagyok, hiszen a portfólió a lényeg, de meg kell értenem, hogy mi történt" - közölte.

Később von der Leyen közleményt adott ki, amelyben a döntésre reagálva leszögezte, hogy a francia, a magyar és a román jelölések még nyitottak.

"Nem téveszthetjük szem elől, mi forog kockán: a következő öt év döntő fontosságú lesz Európa számára. Meg kell küzdenünk a Brexittel, a kereskedelmi ügyekkel, a közvetlen szomszédságunkban meglévő konfliktusokkal. Egyéb fontos kihívásokkal is szembe kell néznünk, mint a klímaváltozás, a digitalizáció és a migrációs hullámok" - írta, hozzátéve, hogy fontos felgyorsítani a folyamatot, hogy az új vezetés mielőbb munkának láthasson.

A brüsszeli testület leendő vezetője a múlt héten új biztosjelöltet kért Magyarországtól és Romániától is az EP jogi bizottságában összeférhetetlenségre hivatkozva elutasított Trócsányi László és Rovana Plumb helyett.

Ezen fejlemények azt jelentik, hogy a három legnagyobb frakció mindegyike veszített egy-egy jelöltet. Egyesek szerint Goulard "politikai játszmák" áldozata lett.

Szakértők arról számoltak be, hogy von der Leyen nagy valószínűséggel új jelöltet fog kérni Franciaországtól.

A mostani fejlemények azt jelentik, hogy a három legnagyobb európai parlament frakció mindegyike veszített egy-egy jelöltet.

Foto: Olivier Matthys / dpa

Macronnak is új biztost kell jelölnie

Hiába égtek napokig a vonalak Berlin, Párizs és Brüsszel között, csütörtökön Emmanuel Macron francia elnök favoritja, Sylvie Goulard is búcsúzott a biztosjelöltségtől. Az egykori védelmi miniszter és volt európai parlamenti képviselő csütörtöki pótmeghallgatását sem vette sikerrel: a pártcsaládok képviselői végül 82 szavazattal és 29 ellenvokssal, egy tartózkodás mellett döntöttek a belső piaci tárca élére kiszemelt politikus alkalmatlanságáról. A kudarc már a másfél órás meghallgatás alatt borítékolható volt: Goulard jórészt összeférhetetlenségi, illetve a személyével kapcsolatos kritikákat kapott, és a képviselők azt sem mulasztották el megemlíteni, hogy a neki szánt uniós tárca túlságosan széles körű feladatokat foglal magában.

– Számomra nem meggyőző a válasza – ezt az Európai Néppárt, illetve a Zöldek egy-egy EP-képviselője is odaszúrta a jelöltnek, mégpedig annak kapcsán, hogy a Goulard-ral szemben, uniós és francia szinten is zajló, fiktív foglalkoztatások ügyében folytatott vizsgálat hogyan is férhet össze a biztosjelöltséggel. Utóbbi miatt a politikusnőnek még 2017-ben távoznia kellett a francia védelmi miniszteri székből. – Véleményem szerint két teljesen különálló kérdésről van szó – ismételgette Goulard, akit az sem nyugtathatott meg, hogy saját pártcsaládjának, a liberális Újítsuk meg Európát frakciónak a tagjai időről időre tapssal nyugtázták a válaszait.

Magyar szempontból különösen érdekes, hogy a meghallgatáson szintén részt vevő jogi szakbizottság tagjai ugyancsak Goulard ellen voksoltak. Ugyanez a testület ugyanis alig két hete összeférhetetlenségre hivatkozva nem engedélyezte Trócsányi László magyar, illetve Rovana Plumb román biztosjelölt meghallgatását az illetékes szakbizottság előtt. Ursula von der Leyen leendő bizottsági elnöknek mindenesetre nem kis fejtörést okoz, hogy a bizottsági kirakós immár három darabja sincs a helyén. A belső piacért felelős tag meghallgatásával megbízott szakbizottságok részéről csütörtökön Brüsszelben azt közölték: a lehető legrövidebb idő alatt meg kell kezdeni az előkészületeket a következő jelölt fogadására.

Ugyanez igaz a magyar bővítési és szomszédságpolitikai, illetve a román közlekedéspolitikai biztos esetében. Már amennyiben legalábbis magukban a portfóliókban nem történik változás – ez ugyanis mindhárom említett országgal kapcsolatban elképzelhető. Bizottsági források szerint lassan már lehetetlen tartani a menetrendet ahhoz, hogy Von der Leyen testülete november elsejével munkába is álljon. – November vége már inkább reális célkitűzés – fogalmaztak forrásaink.

Judi Tamara (Brüsszel)

MTI - magyarnemzet.hu
  • Európa sokszínűségének alapja a nemzeti identitás
    Kövér László: „Mi, magyarok, és az európai emberek elsöprő többsége nem posztkeresztény és posztnemzeti birodalmi jövőt akar magának és utódainak, hanem hagyományaikra és kultúrájukra támaszkodó nemzetek szuverén államainak együttműködése révén megerősödő Európában szeretne élni."
  • Brüsszel hidegháborút folytat Lengyelország ellen
    Deutsch Tamás „a hidegháború indítása újabb lépés abban a támadássorozatban, amely a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni, hamis információk és mondvacsinált indokok alapján megindított, 7-es cikk szerinti eljárással kezdődött."
  • Birodalmi fenyegetés Strasbourgban: Varsót ostromolják
    Morawiecki szerint ha valakik nemzetek nélküli „szuperállamot" akarnak, ahhoz a tagállamok beleegyezésére van szükség. Európának azonban egyenlő, szuverén országok közösségének kell maradnia, az EU nem lehet a tagországok fölött álló szerv. Nem engedhető meg, hogy ráerőltessék a döntéseiket másokra jogi alap nélkül, ahogy az sem, hogy egyes tagállamokkal szemben pénzügyi zsarolást alkalmazzanak.
MTI Hírfelhasználó