Tagállami ügy a minimálbér
Hazudik a magyar választóknak Dobrev Klára, aki még mindig az egységes európai minimálbér bevezetésével kampányol, holott az uniós tisztségviselők nyilatkozataiból ma már egyértelmű: nincs tervben a szabálymódosítás. Korábban a bizottság leendő elnöke mellett a területért felelős biztosjelölt is tagadta, hogy egységes összeget terveznének, mindössze az annak meghatározására vonatkozó alapelvben gondolkoznak. Ez az alapelv azonban már létezik.
2019. október 7. 15:37

Továbbra is az egységes európai minimálbér gondolatával kampányol a DK-s Dobrev Klára, annak ellenére, hogy az elmúlt hetekben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke és az Európai Parlament leendő munkahelyteremtésért felelős biztosa is határozottan kijelentette: nincs tervben kötelező egységes uniós legkisebb kereset. Nicolas Schmit meghallgatásán a tagállamok közötti túl nagy gazdasági különbségekre hivatkozott, s kiemelte: a minimálbérrel kapcsolatban az a cél, hogy annak összegét fenntartható, átlátható és kiszámítható módon állapítsák meg a tagállamokban, azokban is, amelyekben még nincs erről szóló szabályozás. Ehhez a biztosjelölt szerint minimális kritériumokat kell meghatározni, figyelembe véve a helyi megélhetési költségeket.

Ez a kritériumrendszer ugyanakkor már két éve létezik: Jean-Claude Juncker, a bizottság leköszönő elnöke 2017 novemberében hirdette ki a húsz alapelvet lefektető szociális jogok európai pillérét. Az alapelvek egyike a bérekre vonatkozik, s kimondja: megfelelő összegű minimálbérről kell gondoskodni annak érdekében, hogy a munkavállalók a keresetükből – az adott országban uralkodó gazdasági és szociális viszonyok közepette – ki tudják elégíteni saját szükségleteiket. A béreket pedig az adott ország szabályaival és gyakorlatával összhangban, átlátható és kiszámítható módon kell megállapítani, tiszteletben tartva a szociális partnerek autonómiáját.

 

Munkások egy útépítésen. A magyar dolgozók alig tizedét érinti a kérdés Fotó: Havran Zoltán

Magyarország megfelel ennek a kritériumnak, ugyanis a mindenkori minimálbér összege évek óta meghaladja a szakértők szerinti létminimum összegét. A minimálbér a munkavállalók tíz százalékát sem érinti, közülük ráadásul sokan csak papíron kapják a kötelező legkisebb keresetet, ők a valóságban egyéb, nem bevallott jövedelemmel is rendelkeznek. A sokakat érintő, középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum összege viszont az uniós középmezőnyben van, ám erről sem Gyurcsányné, sem más ellenzékiek nem tesznek említést. A minimálbéreket a szociális partnerek döntése alapján hirdette ki a kormány. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly év végén leszögezte: habár a kabinet is határozhat a kötelező legkisebb keresetekről, a szakszervezeteknek és a munkaadóknak kell egyezségre jutniuk. A tárgyalásoknak köszönhetően 2019-ben és 2020-ban is nyolc-nyolc százalékkal nő a két összeg.

Országos minimálbér 22 tagállamban van meghatározva, ám az összeg életkortól, végzettségtől függően ezekben a tagállamokban is eltérhet. Ott, ahol nincs egységes legkisebb kereset – például Ausztriában –, ágazatonként határozzák meg az összeget, s a gyakorlattól nem kívánnak eltérni sem a szociális partnerek, sem a munkavállalók.

magyarnemzet.hu
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Lehetetlen megvalósítani az Európai Egyesült Államok vízióját
    Az európai parlamenti választás kampányában az Európai Egyesült Államokban látta a jövőt a baloldal egy része. Fricz Tamás politológus azonban úgy gondolja ez lehetetlen, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok történelme teljesen eltér az úgynevezett öreg kontinensétől.
  • Világszerte növelni kell az agrárium hatékonyságát
    Tovább kell javítani a mezőgazdasági termelés hatékonyságát az élelmiszer-ellátás biztosításához, mert egyre növekszik a világ népessége, az erőforrások viszont folyamatosan szűkülnek – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter szombaton Berlinben a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon (GFFA).
  • Hetvenöt éve robbantották fel Budapest hídjait
    Budapest ostroma a második világháborúban 1944. december 25-től 1945. február 13-ig folyt. A halottak száma százezer fölé emelkedett, romhalmazzá váltak értékes épületek, és a főváros hídjai is megsemmisültek. A visszavonuló német csapatok 1945. január 18-án robbantották fel az Erzsébet királynéról elnevezett átkelőt, a Lánchidat és a Margit híd addig még álló három budai nyílását.
MTI Hírfelhasználó