Áder: A legolcsóbb energia, amelyet meg sem termelünk
Magyarország Virtuális erőmű programját ajánlotta az ENSZ-klímacsúcs résztvevőinek figyelmébe hétfői New York-i felszólalásában Áder János.
2019. szeptember 24. 09:23

Áder János köztársasági elnök felszólal az ENSZ-klímacsúcson a világszervezet New York-i székházában 2019. szeptember 23-án. Áder János Magyarország Virtuális erőmű programját ajánlotta a csúcs résztvevőinek figyelmébe felszólalásában. Az éghajlatváltozással foglalkozó csúcsértekezleten 66 állam- és kormányfő - köztük Áder János köztársasági elnök - vesz részt. MTI/Bruzák Noémi

Áder János köztársasági elnök az ENSZ-plénum előtt elmondta, hogy a 10 éve indult program lényege és filozófiája szerint az a legolcsóbb energia, amelyet meg sem termelünk. "A program keretében eddig több energiát takarítottunk meg, mint ami a magyarországi atomerőmű teljesítményének egy negyede" - fogalmazott a köztársasági elnök.

A klímacsúcson a magyar államfő bejelentette, hogy Magyarország a következő három esztendőben közel 6 millió dollárt fordít a nemzetközi klímafinanszírozásra, aminek egy részével a Zöld Klímaalapot támogatja a globális felmelegedés elleni küzdelemben.
   
Áder János leszögezte, hogy a klímára nem nyilatkozatok, kommunikációs versenyek hatnak, hanem csakis a végrehajtott programok.
 
Magyarország a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz, hogy a közös párizsi célunk teljesüljön - mondta és hozzáfűzte, hogy ha mindenki hasonlóan cselekszik, akkor van remény.
   
Az egynapos New York-i klímacsúcsot Antonio Guterres ENSZ- főtitkár azzal a felkéréssel hívta össze, hogy ott a tagországok világos vállalásokat tegyenek és ne üres ígéretekkel érkezzenek. Most először fordult elő, hogy komoly hatalmi súllyal bíró, nagy országok nem kaptak felszólalási lehetőséget az ENSZ klímacsúcsán.
   
A magyar köztársasági elnök felszólalásában azért is indokoltnak nevezte az ENSZ főtitkárának kezdeményezését, mert a 2015-ös párizsi megállapodás óta nem csökkent, hanem nőtt a világ szén-monoxid-kibocsátása.
   
A köztársasági elnök elmondta, hogy Magyarország 2030-ig megtízszerezi naperőművi kapacitását, befejezi a szén energetikai hasznosítását, bővíti atomerőművi termelését.
   
Áder János a plénum előtt szólt arról, hogy Magyarország 1990 óta 32 százalékkal csökkentette szén-dioxid-kibocsátását úgy, hogy az ország energiafogyasztása is csökkent - ugyanakkor gazdasági teljesítménye jelentősen nőtt. Tavaly 0,6 százalékos kibocsátáscsökkenés mellett 5 százalékkal nőtt a magyar GDP - szögezte le. "Az egy főre eső kibocsátásunk az egyik legalacsonyabb az iparosodott országok között, az USA-é például 3,5 szerese" - tette hozzá.
   
Kiemelte az is, hogy Magyarország 24 legnagyobb városa csatlakozott a legambiciózusabb nemzetközi klímaövezethez, tagja az Under2-nak.
   
"Mindannyian, akik ma New Yorkban összegyűltünk, azt szeretnénk, ha lehető legrövidebb időn belül csak annyi szén-dioxidot bocsátanánk ki a világban, amennyit a természetes elnyelők, növényzet, talaj, víz semlegesíteni tudnak" - hangsúlyozta a magyar politikus.
   
Azt mondta: Magyarország azon három vállalása, mely szerint 2030-ig megtízszerezi naperőművi kapacitását, befejezi a szén energetikai hasznosítását és bővíti atomerőművi termelését, lehetővé teszi, hogy a magyarországi áramtermelés 90 százaléka 2030-ra, szén-dioxidmentes legyen.
   
Áder János azt is az elérhető célok közé sorolta, hogy a magyarországi épületek energiahatékonyságát 2050-re legalább 30 százalékkal javítsák.
   
2030-ra minden 25 ezer főnél népesebb városunkban a közösségi közlekedésben már csak "E" autóbuszokat fogunk használni - szögezte le. Kiemelte, hogy Magyarország folytatja erdőtelepítési programját. Megjegyezte, hogy az elmúlt 100 évben a magyarországi erdőterület nagysága a kétszeresére nőtt. 2050-re az erdőterületeket 30 százalékkal növelni szeretnék az országban - hangzott el.
   
Az államfő Magyarország Virtuális erőmű programjával kapcsolatban elmondta, hogy az az energiahatékonyságot kívánja javítani magánszemélyeknél, cégeknél, állami intézményeknél. Azt is hangsúlyozta, hogy a programnak köszönhetően a magyarországi áramfogyasztás 6 százalékát nem kellett fosszilis forrásból előállítanunk. Közölte, hogy a programot Olaszországban, Nagy Britanniában, Romániában is elkezdték alkalmazni.
   
A következő napokban Áder János több hivatalos találkozót bonyolít le New Yorkban. Szerdán kétoldalú megbeszélést folytat Antonio Guterres főtitkárral is, valamint felszólal a Fenntartható Fejlődési Célokról szóló csúcstalálkozón, és jeles tudósokkal találkozik a CUNY Hunter College-ban.

MTI
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • „Késelés történt, agyonlőtték a gyanúsítottat”
    A „politikai korrektség” pszichoterrorja hatott. Egy újságíró agya áldozatul esett: meghibbant attól a megfeleléskényszertől, amelyet környezete kialakított benne. Nem merte leírni azt, hogy a tettes, a bűnöző, a terrorista.
  • II. menet – Szakács és Ungváry visszatért a szorítóba
    Akiket idéznek és akiket nem. Valóban minden az idézettségen múlik?
  • Működött a Fidesz ultimátuma Lánchíd-ügyben
    Karácsony Gergely bejelentette: akár napokon belül elkezdődhet a Lánchíd felújításához szükséges tenderek kiírása. A baloldali főpolgármester ATV-ben tett nyilatkozata azután került adásba, hogy Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója arra figyelmeztetett: a kormánypártok arra kérik a kormányt, vegye kézbe a Lánchíd felújítását, ha rövid időn belül nem lép a főváros.
  • A járványhelyzet ellenére sem álltak le a nagyvárosi fejlesztések
    A vírushelyzet miatt nem volt jelentősebb fennakadás a Modern városok program fejlesztéseinek megvalósításában, a kivitelezők nem jelentették, hogy bármi gátolta volna őket a munkában – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Gyopáros Alpár elmond azt is, hogy eddig a program 270 beruházása közül 87 készült el részben vagy egészben, a fejlesztésekre pedig 1800 milliárd támogatást fizettek ki.
MTI Hírfelhasználó