Politikai alkudozás a jelöltekről
Legalább öt, a politikai spektrum más-más oldaláról érkező biztosjelölt kapja meg idén a „kifogásolható” jelzőt. Az európai parlamenti frakciók vagy megállapodnak egymás jelöltjeinek a „megkímélésében”, vagy a meghallgatásokon nekiesnek a vitatott megítélésű politikusoknak. A múltban inkább az előbbi forgatókönyv érvényesült.
2019. szeptember 21. 12:30

A májusi európai választásokat követően már tisztán látszott, hogy a jelenlegi Európai Parlament (EP) elődeinél sokkal komolyabban veszi „az egyetlen közvetlenül megválasztott uniós intézmény” szerepet, így történhetett meg az is, hogy a német Ursula von der Leyent csak nagy nehézségek árán választották az Európai Bizottság követező elnökévé.

A biztosi testület kialakításába is hasonlóan nagy beleszólást kíván magának az EP, különösképp a frissen megerősödött liberális frakció. A csak Emmanuel ­Macron-féle csoportként emlegetett párt az alig két hét múlva kezdődő biztosi meghallgatások előtt kijelentette: a kijelölt portfólió kapcsán mutatott szakértelem, illetve az európai értékek védelme és az ezek felé való elkötelezettség alapján fogják értékelni a biztosjelölteket.

A frakció egyik magyar tagja, a momentumos Cseh Katalin pedig azt üzente: az Újítsuk meg Európát idén szakít a pártpolitikai alkukkal, és nem fog amiatt támogatni más jelölteket, hogy a saját biztosaspiránsaik védettséget élvezzenek. Cseh természetesen a magyar jelölt, Trócsányi László jelöltsége kapcsán fakadt ki ismét.

Kérdéses, hogy ez a taktika mennyire működőképes, ugyanis jelenleg számos, a politikai spektrum más-más részeiről érkező jelölttel is problémák vannak. Az Európai Néppárt (EPP) frakciójának például okkal szúrja a szemét a francia liberális Sylvie Goulard jelöltsége, ugyanis az Emmanuel Macron szövetségeseként ismert politikus évek óta korrupciós botrány „tanúja” Franciaországban, és az EU csalás elleni hivatala (OLAF) is vizsgálatot folytat ellene.

A vádak szerint Goulard egykori pártja, a liberális MoDem szabálytalanul fizette ki az európai parlamenti képviselők – köztük Goulard – asszisztenseit. Hasonló a helyzet a mezőgazdasági portfólió megszerzésére esélyes lengyel Janusz Wojciechowskival, aki korábban, szintén EP-képviselőként az utazási költségeivel nem számolt el rendesen, így most ellene is vizsgálódik az OLAF. Wojciechowski 2009 és 2016 között az Európai Konzervatívok és Reformerek európai parlamenti frakció tagja volt, s erre az időszakra vonatkozóan nyomoznak.

Ursula von der Leyen után a bizottság tagjainak megválasztása is döcög Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

Az EPP részéről a héten levélben fordultak az Európai Parlament elnökéhez, épp azzal az indokkal, hogy az uniós pénzekkel potenciálisan visszaélő biztosjelöltekről több információ lásson napvilágot. Persze nem csak az átláthatóságra vonatkozó igényről van szó: a néppárt levele – nevek említése nélkül – egyúttal jelezte, hogy vannak általuk is kifogásolható jelöltek.

A sort ráadásul nem is Wojciechowski zárja. A héten a bizottság leendő jogállamisági ura, a belga liberális ­Didier Reynders került a brüsszeli címlapokra, mert korrupció és pénzmosás gyanúja áll fenn vele szemben. A román biztosjelöltet, a szociáldemokrata Rovana Plumbot szintén korrupcióval vádolják, de esetében további gondot jelent, hogy a börtönbüntetésre ítélt román szociáldemokrata politikus, ­Liviu Dragnea politikai szövetségeseként tartják számon. A szociáldemokraták és liberálisok céltábláján a magyar biztosjelölt, Trócsányi ­László is szerepel. Az egykori igazságügyi miniszterrel kapcsolatban leginkább a Brüsszelben amúgy is sokat hangoztatott magyar jogállamisági helyzetet kifogásolják.

Mivel valóban sok a „problémás” jelölt, kérdéses, hogy a pártcsaládok megengedhetik-e maguknak, hogy ténylegesen nekimenjenek egymás biztos­aspiránsainak. Valószínűbb inkább, hogy idén is a pártpolitikai alkuk lépnek majd működésbe, és a nagy frak­ciók a háttérben lejátsszák azt, hogy mely politikusokat érdemes „megmenteni”. Amióta az Európai Bizottság lehetséges tagjai európai parlamenti meghallgatásoknak vannak kitéve, mindössze négy jelöltet utasítottak el.

Pénzügyi aggályok

Mielőtt a biztosi meghallgatásokra sor kerülne, az Európai Parlament házszabálya szerint a testület jogi bizottságának meg kell vizsgálnia a jelöltek érdekeltsé­geit, így azok részletes pénzügyi nyilatkozatot kötelesek benyújtani. A Népszava tudósított arról, hogy a szakbizottság ezúttal legalább nyolc jelölt esetében élt kifogással, a magyar Trócsányi ­László pedig az általa alapított ügyvédi iroda kapcsán generált vitát. Mint írták, az elfogadásról szóló döntést a testület következő ülésére, szeptember 25-re halasztották, de a magyar jelölt nyilatkozata nincs a „visszadobott” dokumentumok között. Parlamenti forrásaink megerősítették az értesülést, így elméletileg nem maradt akadálya annak, hogy Trócsányit a külügyi bizottság hivatalosan is meghallgatásra hívja.

A Magyar Nemzet is megírta, hogy a magyar jelöltet október elsején, kora este hallgatják meg a brüsszeli Európai Parlamentben. Az első akadályt nehézkesen vevő biztosjelöltek között viszont ott van a lehetséges kül-és biztonságpolitikai főképviselő, Josep Borrell, illetve az újabb biztosi ciklusra pályázó osztrák Johannes Hahn is. Brüsszeli folyosói pletykák szerint a korrupciógyanú miatt pellengérre állított aspiránsok nyilatkozataival is gondja akadt a jogi bizottságnak. Az igaz­ságügyi posztra esélyes belga Didier Reynders, a mezőgazdasági portfólió vezetésével megbízott lengyel Janusz Wojciechowski, illetve a román Rovana Plumb, a közlekedési tárca lehetséges örököse is hiánypótlásra kényszerül. A pénzügyi érdekeltségek tisztaságáról szeptember 30-ig, a meghallgatások kezdetéig ítélkezik a parlamenti szakbizottság.

Judi Tamara (Brüsszel)

magyarnemzet.hu
  • Újra kell tanulnunk a demokráciát
    A „létező demokrácia” részének kell tekintenünk az idegen titkosszolgálatok videókészítését és az időzített nyilvánosságra hozást. A külföldi tőzsdespekulánsok kampányfinanszírozó tevékenységét. A külföldi propagandaközpontok itthoni buzgólkodását.
  • Karácsony Gergely lovasszobránál
    De nézzük végre Budapestet, mert Budapest csodás. Húsz évig vezette egy szociológus, kilenc éve vezeti egy mérnök. Nem kell különösebb hangszerismeret lezongorázni a különbséget.
MTI Hírfelhasználó