A kereszténydemokrata felfogás mást tart értékesnek, mint a liberális
A kereszténydemokrata felfogás mást tart értékesnek, mint a liberális, például a kereszténydemokrata megközelítés közösségben: családban, nemzetben gondolkodik – mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megítéléséért felelős államtitkára szerdán Budapesten.
2019. szeptember 18. 14:25

Menczer Tamás beszédében emlékeztetett: a közelmúltban rendezték meg a keresztény újságírók nemzetközi konferenciáját, amelyen a keresztények üldöztetése is téma volt. Ma 245 millió embert üldöznek valamilyen formában azért, mert keresztény – közölte.

Az államtitkár ötmillió forintos adományt adott át az Ökumenikus Segélyszervezetnek a Közel-Keleten élő nehéz sorsú keresztények megsegítésére – ezt az összeget a konferencia szervezése során sikerült megtakarítani – a támogatásból két iraki iskola udvarát újítják fel, valamint felszerelik sporteszközökkel. Kifejtette: a konferencia során egyértelmű volt, hogy mi a különbség a keresztény és a liberális felfogás, a kereszténydemokrácia és a liberális demokrácia között.

A kereszténydemokrata felfogás mást tart értékesnek, mint a liberális, a kereszténydemokrata megközelítés közösségben: családban, nemzetben gondolkodik, a liberális pedig egyénben. A liberálissal szemben a kereszténydemokrata felfogás értékesnek tartja és támogatja, ha az egyén tesz a közösségéért, például családot alapít, gyermeket nevel vagy éppen munkát vállal és helytáll a munkahelyén. A liberális álláspont szerint a hagyományok, a vallás, a nemzet megkötnek minket, ezért szabadulni kell tőlük, a kereszténydemokrata felfogás szerint viszont ezek értékek és meg kell őrizni őket – magyarázta.

Az államtitkár kitért arra: gyakran „támadnak minket” azzal, hogy a magyar kormány migrációs politikája nem kereszténydemokrata, nincs összhangban a keresztény értékekkel. Ennek épp az ellenkezője igaz: Magyarország valóban épített kerítést, hogy megállítsa a migrációt, megvédje a magyar embereket, de emellett helybe viszi a segítséget a válságrégiókba, mert az az elve, hogy nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni, ahol a legnagyobb szükség van rá – hangsúlyozta.

Keveházi Klára, az Ökumenikus Segélyszervezet fejlesztési és humanitárius igazgatója elmondta: Irakban a korábban az Iszlám Állam terrorszervezet által elfoglalt területeken súlyos a helyzet, és bár van iskola, ahol már elindult az élet, a legtöbb esetében külső segítség nélkül nincs esély, hogy újra elkezdődjön a tanítás. Pedig az oktatási körülmények javítása is elengedhetetlen, hogy a családok a szülőföldjükön tudjanak maradni – tette hozzá. Közölte: a segélyszervezet igyekszik segíteni a helyi családokat, javítani az életfeltételeiket és támogatni a távozni kényszerültek hazatérését. Eddig is lakóházak, iskolák, vízhálózatok felújítását segítették – sorolta.

Keveházi Klára azt mondta, a térségben leromlott állapotban vannak az iskolák, veszélyesek az iskolaudvarok, ezért a most kapott adományból két középiskola udvarában alakítanak ki sportolásra alkalmas helyet és sporteszközöket is vesznek.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Apponyi Albert párizsi beszéde
    A trianoni döntésen a magyar békedelegáció által szóban és írásban előterjesztett érvek sem tudtak változtatni. A benyújtott számos jegyzék, s különösen Apponyi Albert delegációvezető 1920. január 16-án elmondott beszéde így nem is a békekonferenciára, sokkal inkább a magyar közvéleményre gyakorolt nagy hatást, és megvetette a két világháború közötti revizionizmus eszmei alapjait.
  • Soros és a balliberális sajtó támadása Antallék ellen (3.)
    Az SZDSZ már 1989-ben pontosan tudta, mit kezdjen a sajtóval, ezért nem engedte, hogy az 1990-es választások előtt az állampárt hozzányúljon a médiatörvényhez, mindeközben a kampány előtt minden szabad műsoridőt igyekeztek lefoglalni a tv-ben és a rádiókban, a liberális lapok pedig jelentős összegű támogatást kaptak a Soros Alapítványtól.
  • Salvini: Számunkra Magyarország példakép
    "Tisztelet a magyar népnek és kormánynak, a magyarok közösségének, számunkra példaképek vagytok, köszönjük, hogy közel vagytok hozzánk!".
MTI Hírfelhasználó