Nyomoz a rendőrség az ellenzék adatkezelési botránya miatt
A VIII. kerületi ellenzék ajánlóívekkel kapcsolatos adatkezelése miatt választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény, valamint személyes adattal visszaélés gyanúja miatt nyomozás indult ismeretlen tettes ellen. A Magyar Nemzet által bemutatott dokumentumok és fotók alapján tiltott választói adatbázist építhet az ellenzék.
2019. szeptember 10. 17:48

A Budapesti Rendőr-főkapitányság választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény, valamint személyes adattal visszaélés gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a BRFK. Az eljárást a hatóság azután rendelte el, hogy a józsefvárosi választási iroda ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, miután lapunk leleplező cikket közölt a VIII. kerületi ellenzék ajánlóívekkel kapcsolatos adatkelezéséről.

A józsefvárosi választási iroda szerint lapunk hétfői számában megjelent Csalásra építheti kampányát Budapesten az ellenzék című cikk szerint feltételezhető, hogy csalással, törvénytelen eszközök igénybevételével készül az önkormányzati választásokra a fővárosi ellenzék. A cikkben leírtuk: „felvetődik a gyanú, hogy az ellenzék üzemszerűen rögzíti az ajánlóíveken szereplő személyek adatait, ez pedig tilos, mint az ajánlóívek másolása.”

A józsefvárosi helyi választási bizottság hétfőn döntött arról is, hogy bejelentést tesz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH), mert feltételezése szerint a Momentum Mozgalom, a Demokratikus Koalíció, a Magyar Szocialista Párt, a Párbeszéd Magyarországért párt és a Lehet Más a Politika párt jelöltállításhoz szükséges ajánlásgyűjtése során a személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be vagy annak közvetlen veszélye fennáll. A választási bizottság kéri a hatóságot, hogy folytasson le vizsgálatot és szólítsa fel az adatkezelőket a jogsérelem orvoslására, illetve a jogsérelem közvetlen veszélyének megszüntetésére. Az ügyben a közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István is bejelentést tett az adatvédelmi hatóságnál.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke kérdésünkre hétfőn úgy nyilatkozott: „amennyiben igazak a sajtóban megjelent hírek, nem csak jogellenes adatkezelés, hanem személyes adattal való visszaélés és választással kapcsolatos bűncselekmény is megvalósul”. A NAIH elnöke hangsúlyozta: a jogszabályok tiltják az adatok rögzítését, az bűncselekmény, az ajánlóíveket kizárólag a kellő számú aláírások összegyűjtésére lehet használni. A gyanús eset kapcsán Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, korábban a VIII. kerület polgármestere visszalépésre szólította fel Pikó Andrást, csakúgy, mint Sára Botond józsefvárosi fideszes polgármestere, aki szerint a „legdurvább csalás” történt.

Kocsis Máté: Vissza kell lépnie Pikó Andrásnak

Felháborítónak és törvénytelenek tartja Kocsis Máté, hogy józsefvárosi ellenzéki aktivisták a választópolgárok személyes adatait rögzítették az ajánlóívekről. A Fidesz frakcióvezetője bejelentette, hogy pártja kéri: a Nemzeti Választási Bizottság, a rendőrség és az ügyészség indítsanak vizsgálatot az ügyben. Mindez azért is fontos lenne, mert minden jel arra mutat, hogy az ellenzék — élén Karácsony Gergellyel — az ajánlóívek átvétele óta egy tiltott adatbázis kiépítésén dolgozik.

– Megdöbbentő, felháborító és elsősorban törvénytelen mind a kampány résztvevői, mind az ajánlóíveken adataikat megadó választópolgárok szempontjából az, amit az ellenzéki összefogás aktivistái a VIII. kerületben tettek.

Így reagált Kocsis Máté tegnapi sajtótájékoztatóján arra, hogy a Magyar Nemzet megírta: józsefvárosi ellenzéki aktivisták a választópolgárok személyes adatait rögzítették az ajánlóívekről számítógépekkel.

A Fidesz frakcióvezetője szerint nemcsak Pikó, de Karácsony is bocsánatkéréssel tartozik, mert az aktivisták neki is gyűjtöttek aláírásokat Fotó: Kurucz Árpád

A Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott: megkezdődött a szerecsenmosdatás az ellenzéki médiában, igyekeznek magyarázni a magyarázhatatlant, hogy a tegnapi lapszámunkban megjelent, az ellenzéki kampányközpontban készült felvételen nem ajánlóívek, hanem támogatói aláírásokat rögzítő dokumentumok láthatók.

Kocsis Máté szerint mindenki tudja, a választási ajánlóíveken nem szerepel adatkezelési nyilatkozat, sokkal több személyes adatot (név, személyazonosító szám, lakcím, aláírás) kell rajtuk feltüntetni, mint a támogatói íveken, és mivel hivatalos dokumentumokról van szó, az aláíró nem választhatja meg, hogy mennyi személyes adatot bocsát rendelkezésre. – Fölmerül tehát a választás rendje elleni bűncselekmény és a személyes adattal való visszaélés gyanúja. Ezeket az információs törvény tiltja, a büntető törvénykönyv pedig szankcionálja – jelentette ki.

A kormánypárti politikus szerint felfoghatatlan, hogy az ellenzék magyarázni akarja a magyarázhatatlant, mivel tudvalevő, hogy az ajánlások összeszámlásához nincs szükség laptopokra, és ha nem történt törvénytelenség – ahogy azt az ellenzék állítja –, akkor megmagyarázhatatlan, miért törölték a Facebook-bejegyzést, amin a szóban forgó felvétel szerepelt.

Kocsis Máté felszólította Pikó András ellenzéki józsefvárosi polgármesterjelöltet, hogy kérjen bocsánatot a választópolgároktól és lépjen vissza a jelöltségtől. Karácsony Gergelyt, a baloldal közös főpolgármester-jelöltjét is legalább bocsánatkérésre szólította fel, hiszen neki is gyűjtöttek aláírásokat. – A Fidesz kéri, hogy a Nemzeti Választási Bizottság, a rendőrség és az ügyészség indítsanak vizsgálatot az ügyben minden érintettre vonatkozóan, nemcsak Pikó András, hanem a felvételen szereplő ellenzéki aktivisták és a józsefvárosi képviselőjelöltek vonatkozásában is – tette hozzá.

Közben a VIII. kerületi ellenzéki polgármesterjelölt kampányfőnöke a történtekkel kapcsolatban úgy magyarázkodott a 168 Órának: „Azt is ellenőrizni szokták, hogy van-e hibás kitöltés.” Lapunk megkeresésére a helyi választási iroda azonban azt a tájékoztatást adta, hogy a jelölt nem vásárolta meg a választói névjegyzéket. Azaz Udvarhelyi Tessza állításával szemben nem tudják ellenőrizni, helyesek-e a személyes adatok.

Mellesleg ha lenne köztük hibás, azt sem javíthatnák vagy egészíthetnék ki. Azonban ha netán volt névjegyzékük az európai parlamenti (EP-) vagy az országgyűlési választásról, azt sem használhatták volna, mert azokat meg kellett semmisíteni. A kampányfőnök a Magyar Nemzetben megjelent cikkre reagáló közleményében pedig úgy magyarázkodott: a kampányában mindent a magyar és európai adatvédelmi szabályoknak megfelelően tesznek. Udvarhelyi Tessza kijelentette: nem folytatnak tiltott adatbázis-építést, támogatóik adatait pedig csak írásban tett hozzájárulással, megjelölt célból rögzítik.

– Még nem kaptunk az ügyben beadványt, de amennyiben igazak a sajtóban megjelent hírek, nemcsak jogellenes adatkezelés, hanem személyes adattal való visszaélés és választással kapcsolatos bűncselekmény is megvalósul – fogalmazott Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke lapunk kérdésére. Hangsúlyozta: a jogszabályok tiltják az adatok rögzítését, az bűncselekmény, az ajánlóíveket kizárólag a kellő számú aláírások összegyűjtésére lehet használni.

Már korábban, az igényelt ajánlóívek átvétele kapcsán is felmerült, hogy Karácsony Gergely, a baloldal főpolgármester-jelöltje, illetve az ellenzéki polgármesterjelöltek tiltott adatbázis építésére készülnek. Ezt jelzi, hogy Karácsonyék vették fel a legtöbb aláírásgyűjtő ívet, összesen kilencezret, amelyek segítségével 72 ezer aláírás volt gyűjthető, miközben mind­össze ötezer érvényes támogatói aláírás kell a főpolgármester-jelöltséghez.

A józsefvárosi ellenzék váltig állítja, hogy ők mindent szabályosan csinálnak Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint több jogsértés gyanúját is felveti, hogy a józsefvárosi ellenzéki összefogás kampánycsapata az ajánlószelvényeken szereplő adatokat számítógépes adatbázis építésére használhatta, pedig ez tilos.

Szánthó Miklós tegnap az M1-en elmondta, hogy felmerül az információs törvény, az EU adatvédelmi rendeletének sérelme is, a személyes adattal való visszaélés gyanúja, valamint kérdés az is, hogy nem sérült-e a választás rendje és tisztasága.

A Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester-jelölt stábja által aránytalanul nagy mennyiségben felvett ajánlóívekről Szánthó Miklós azt mondta: adatgyűjtő manőverezésbe kezdhetett az ellenzék, mert a politikai építkezéshez szükséges a saját adatbázisuk bővítése.

Üllőn az összefogás fotózott

Üllőn is törvénytelenül készíthetett másolatot az ajánlóívekről az ellenzéki összefogás kampánycsapata. Fricsovszky-Tóth Péter, Üllő ellenzéki polgármesterjelöltje a közösségi oldalon egy kérdésre úgy válaszolt: „Nem lehet gond. De azért minden egyes ívet lefotóztunk, mielőtt leadtuk, ha esetleg csoda történne…” Később egy kommentelő figyelmeztette a jelöltet: nem lehet másolni, fotózni az íveket. Az ellenzék polgármesterjelöltje erre úgy válaszolt: „Bizonyítékként felhasználható választási csalás esetén. Amennyiben feltételezve, hogy valójában készültek ilyen fotók és hétfőn a normális ügymenet szerint jogszerűen bejegyzésre kerülünk, akkor ezek a feltételezett fotók megsemmisítésre kerülhetnek, ellenkező esetben igazolhatnak egy választási csalást. Hétfőn este többet tudunk.”

magyarnemzet.hu
  • A polgári-nemzeti-konzervatív szavazók mozgósítása a fő cél
    A polgári-nemzeti-konzervatív szavazók mozgósítását említette a három hét múlva esedékes önkormányzati választások előtti legfőbb feladatnak egy szombati budapesti sajtótájékoztatón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely.
  • Felívelő korszak elején az ország
    Magyarország megmutatta, hogy sikeres lehet a családokra építő és a bevándorlást elutasító politika, emiatt támadják hazánkat Brüsszelben. Demokratának lenni azonban annyit jelent, hogy nem félünk, ezért kiállunk az igazunkért – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Varga Judit, akit az igazságügyi miniszteri feladatairól és a közelgő önkormányzati választásról is kérdeztünk.
  • Politikai alkudozás a jelöltekről
    Legalább öt, a politikai spektrum más-más oldaláról érkező biztosjelölt kapja meg idén a „kifogásolható” jelzőt. Az európai parlamenti frakciók vagy megállapodnak egymás jelöltjeinek a „megkímélésében”, vagy a meghallgatásokon nekiesnek a vitatott megítélésű politikusoknak. A múltban inkább az előbbi forgatókönyv érvényesült.
MTI Hírfelhasználó