A népesedési kihívásokra adott válaszaink határozzák meg a jövőnket
Utoljára frissítve: 2019. szeptember 5. 22:54
2019. szeptember 5. 12:28

Novák Katalin kiemelte: 2019-ben a demográfia már nem csupán egy ügy a sok közül, hanem a legfontosabb közös ügyünk.

Ma a nyugati világban sehol nem születik elegendő gyermek, Európa az "üres bölcsők" kontinensévé vált, míg Afrika és Ázsia országait a népességnövekedés állítja kihívások elé - mondta az államtitkár.

Az idén harmadik alkalommal megrendezett nemzetközi demográfiai konferencián a résztvevők arra vállalkoznak, hogy a nem feltétlenül azonos demográfiai kihívásokra találjanak nem feltétlenül azonos válaszokat, és megosszák egymással tapasztalataikat - tette hozzá Novák Katalin.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek Demográfia és család címmel tartott előadásában arról beszélt, hogy a családok egyesítik az élet testi, lelki, illetve szellemi oldalát, hozzájárulnak a nemzedékek közti közösséghez és ezzel lényeges, helyettesíthetetlen módon segítik elő a társadalom fejlődését.

A bíboros szerint ez az alapja annak, hogy "a család jogosult a társadalom támogatására mind a gyermekek születését, mind pedig a nevelést illetően".

Erdő Péter felidézte: a 2010-es évek elején az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa demográfia és család témában egész Európára kiterjedő kutatást végzett. Vizsgálták, hogy a társadalom mennyire érdeklődik a demográfiai kérdések iránt, illetve menyire ismeri a probléma részleteit, következményeit.

Úgy találták, hogy különösen az elöregedés gazdasági és szociális következményei nem tudatosultak a skót, a görög és a spanyol társadalomban. Az akkori Magyarországon, hasonlóan Franciaországhoz, Svájchoz vagy Belorussziához, "a probléma konkrét összefüggései jelen voltak ugyan a társadalmi tudatban, de nem túlzott intenzitással" - fogalmazott.

Megjegyezte: feltételezése szerint ez a helyzet az utóbbi években némileg módosult.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek beszédet mond a III. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2019. szeptember 5-én. MTI/Koszticsák Szilárd

A bíboros ismertette: a szülők szerepének elismerését számos paraméter alapján vizsgálták az európai országokban. Luxemburgban például elsősorban a törvényhozás ismeri el ezt a szerepet: ott a legmagasabb a gyermekek után a szülőknek járó anyagi támogatás. Ezzel szemben Albániában és Cipruson a társadalomban örvendenek igen nagy tiszteletnek a szülők.

A szülői szerepet Oroszországban, Ausztriában és Törökországban becsülték a legkevésbé, és Magyarország is eléggé a lista végén szerepelt. Ehhez képest, úgy tűnik, az utóbbi években mérhető módon erősödött Magyarországon a gyermekvállalás és a szülői szerep megbecsültsége - mondta Erdő Péter.

A bíboros kitért arra: sok európai országban ma a nagyszülők kötelességének is tekintik, hogy foglalkozzanak unokáik nevelésével, illetve sajátosan vallási nevelésükkel. A nagyszülők részvételét a nevelésben nagyra becsülik Albániában, Cipruson és Svájcban, de Hollandiában, Litvániában, Ausztriában, Németországban és Törökországban is. Másutt a nagyszülők részvételét a nevelésben inkább problémák jelének tekintik, így a lakások túlzsúfoltsága, az óvodák hiánya vagy a szülők külföldi munkavállalása kényszerű következményének.

Elmondta: többnyire fontosnak tartják a családokat támogató politikai és társadalmi akciókat, és ezek a közvélemény szerint is az állam és a társadalom figyelmét és jóindulatát jelzik.

Egyes országokban a megkérdezettek hiányolták ezeket az intézményeket, illetve kifogásolták, hogy nem az egész családot, hanem csupán egyes tagjait támogatják. Mindenesetre több helyről érkezett olyan válasz, amely helyesli vagy kívánja, hogy működjön kifejezetten a családpolitikával foglalkozó intézmény - mondta.

A bíboros kiemelte: a felmérések alapján látszik az is, hogy a demográfiai kérdések és a család összefüggése, valamint az ezekkel kapcsolatos feladatok sok helyen úgy jelentkeznek, ahogyan az a katolikus egyház társadalmi tanításában is megfogalmazódik.

Ez olyan országokban is megfigyelhető, amelyekben a katolikus világnézet kulturális hagyományként kis szerepet játszik vagy egyáltalán nincs jelen. "Ez arra utalhat, hogy az emberi lét objektív adottságaiban jelen vannak azok a főbb követelmények, amelyek nemcsak az emberi faj fennmaradása szempontjából fontosak, hanem egyben az emberiségnek mint tudatos és szabad személyekből álló közösségnek a jövőjét is biztosíthatják. Éppen ebben az utóbbi vonatkozásban bizonyul döntőnek a család szerepe" - zárta beszédét Erdő Péter.

A konferencia kezdetén négy egyházi vezető, Erdő Péter, Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Református Egyházkerületének püspöke, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija áldotta meg a demográfiai csúcs résztvevőt.

A kétnapos nemzetközi konferencián politikusok, tudósok, egyházi vezetők és közszereplők tartanak előadásokat és cserélnek tapasztalatot a demográfiai kihívásokról.

A család fontosságát hangsúlyozták európai vezetők

A család fontosságát, a demográfiai problémák megoldásának szükségességét hangsúlyozták európai vezetők a III. Budapesti Demográfiai Csúcson csütörtökön.

A Várkert Bazárban megrendezett kétnapos nemzetközi konferencián Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök kiemelte: helyes a demográfiai változásokat a jelenlegi problémák élére emelni, azon kihívások közé, amelyek azonnali cselekvést követelnek. Minden ország, Közép-Európa és az egész kontinens jövője szempontjából fontos, hogy megoldják ezeket a problémákat - jelentette ki. Hozzáfűzte: Szerbia készen áll, hogy együttműködjön Magyarországgal és a többi közép-európai országgal a demográfiai kihívások kezelésében.

Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök beszédet mond a III. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2019. szeptember 5-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Úgy vélte, helyes demográfiai csúcsot tartani, hiszen itt tanulhatnak egymástól. Az európai országok az elöregedő népesség, a csökkenő születésszám és a migráció problémájával néznek szembe, és ez sok lehetőséget biztosít az együttműködésre, a bevált gyakorlatok megosztására - mutatott rá.

A szerb államfő méltatta a magyar családpolitikai intézkedéseket, amelyek javítottak a demográfiai mutatókon, így - mondta - az egész magyar társadalom megelégedésére szolgálnak.

Közölte: a családpolitika eredményei csak hosszú távon mutatkoznak meg, ezért továbbra is kemény munkára, sok erőfeszítésre van szükség. Szerbiában igyekeznek modern, minőségi államot építeni, hogy a fiatalok bátran tervezhessék a jövőjüket, vállaljanak gyermekeket - tette hozzá.

Megjegyezte: a szerb- magyar kapcsolatok soha nem látott jó szinten állnak, és e tekintetben meg kell köszönni Orbán Viktor magyar miniszterelnök elkötelezett munkáját.

Andrej Babis cseh miniszterelnök arról beszélt, hogy a demográfiai változások nem olyan népszerű téma, mint a klímaváltozás, de a csökkenő népességnek hasonlóan súlyos következményei lehetnek az országainkban. A jó államot onnan lehet megismerni, hogy az emberek nem féltik a jövőjüket, a népesség nő, de nem a migráció révén - vélekedett.

Kifejtette: Közép-Európa olyan térség, ahol jó élni, ahol jó körülményeket teremtettek a családoknak. A visegrádi régióban nemcsak a jó gazdasági helyzet és a biztonság elsődleges cél, hanem a jó családpolitika kialakítása is - hangsúlyozta.

Andrej Babis cseh miniszterelnök beszédet mond a III. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2019. szeptember 5-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Megjegyezte: fontos családbarát lehetőségeket biztosítani azoknak az anyáknak, akik visszamennének dolgozni, és összességében hatékony családpolitikára van szükség, amely megfelel a mai fiatalok igényeinek.

Andrej Babis kitért rá: sok család gazdasági okokból nem vállal harmadik gyermeket, pedig ösztönözni kell a harmadik gyermek vállalását, és itt merül fel az állam szerepe. Meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyekkel támogathatják a három gyermeket nevelő családokat - mondta.

A cseh miniszterelnök szerint a demográfiai problémák következményei csak több évtized múlva fognak igazán jelentkezni, de jó, ha már most foglalkoznak vele.

Tony Abbott korábbi ausztrál miniszterelnök elmondta: olyan politikára van szükség, amely támogatja a családokat és nem bevándorlással akarja elérni a népességnövekedést. Magyarország családbarát programja egyedi, és veszi a politikai bátorságot, hogy ösztönözze a népességnövekedést,  ezért más országoknak is tanulmányozniuk kell - hangoztatta.

Tony Abbott volt ausztrál miniszterelnök beszédet mond a III. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2019. szeptember 5-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Úgy látja, ha kevesebb gyermek születik a nyugati országokban, ezek az államok kisebbek és gyengébbek lesznek, ami kifejezetten hátrányos egy olyan világban, ahol az országok versengenek egymással. Közölte: a Nyugat zsugorodása a becslések szerint gyorsulni fog, így idővel megváltozhat a világ rendje. A probléma a Nyugat számára abban áll, hogy más országok egyre nagyobbakká és gazdagabbakká válnak - magyarázta.

Azt mondta: a bevándorlás révén ugyan növekedhet a népesség, de a nyugat-európai országok jelentős része megtapasztalta, hogy a bevándorlók nem képesek integrálódni, ami terhet jelent a társadalomra.

Kövér: a gyermekvállalás a legszemélyesebb közügy

Történelmi nézőpontból a gyermekvállalás a legszemélyesebb közügy, és az "európai meghasonlást" csak akkor lehet elhárítani, ha minden európai országban a legfontosabb közüggyé válik társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai értelemben egyaránt - mondta az Országgyűlés elnöke a III. Budapesti Demográfiai Csúcson csütörtökön a Várkert Bazárban.

Kövér László előadásában azt mondta: a magyar kormány által 2010-ben indított népesedéspolitikai fordulat célja, hogy 2030-ra Magyarország elérje a 2,1-es termékenységi rátát, azaz önerőből biztosítsa a társadalmi önfenntartást.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszél a III. Budapesti demográfiai csúcson Budapesten, a Várkert Bazárban 2019. szeptember 5-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Rámutatott, azt kell eldönteni, hogy az élet vagy a halál kultúrájának oldalára állunk-e? A rombolók célja az emberek elszakítása Istentől, és egymástól. „Ha nincs többé család, vagy vallás, nem lehet szabályok alá vetni a magánérdeket, és ha az nincs semmilyen demokrácia, a közakarat, a közérdek maga alá gyűri a magánérdeket, a magánakaratot” – emelte ki a házelnök, hangsúlyozva, hogy az ütközet bekövetkezett, a küzdelem drámai, és tragikussá válik, ha alulmaradunk.

„Vissza kell állítani a megbomlott egyensúlyt, hogy újra képesek legyünk különbséget tenni jó és gonosz, helyes, és helytelen, szép és jó között. Ehhez mentális fordulatra van szükség, és arra, hogy a normalitáshoz ragaszkodó többség legyen hajlandó ellenállni a támadásoknak. Azok a politikusok pedig, akik nem ezt teszik, bűnt követnek el. A halál kultúráját viszik mindazok, akik férfiban és nőben nem eggyé váló tárasakat, hanem riválisokat láttatnak, és a keresztény család fogalmát eltörölnék” – mondta végezetül Kövér László.

A családtámogatások fontosságáról beszéltek külföldi miniszterek

A demográfiai politika hatásairól, a családi értékek és a családtámogatások fontosságáról beszéltek külföldi miniszterek a III. Budapesti Demográfiai Csúcson csütörtökön.

Bozena Borys-Szopa, Lengyelország család-, munkaügyi és szociálpolitikai minisztere azt mondta, Lengyelország évek óta küzd a demográfiai kihívásokkal. 2017-ben majdnem minden negyedik lengyel 60 év fölötti volt, 2050 végére pedig a lakosság több mint 40 százalékát adja majd ez a korosztály. A családtámogatásoknak köszönhetően 2016 és 2018 között a születésszám felülmúlta a várakozásokat: a 2015-ös 1,29-es termékenységi ráta 2017-re 1,45-re nőtt, ekkora legutoljára az 1990-es években volt - fejtette ki. Hangsúlyozta, a gyermekvállalás a fiatalok gondolkodásától is függ, ezért meg kell őket győzni arról, hogy Lengyelország fejlődik, támogatja a vállalkozásokat és az innovációt.

Ramona Petravica, Lettország népjóléti minisztere szerint a családpolitika minden ország kormányát nehéz feladat elé állítja, mivel meg kell találni az egyensúlyt a fiatalabb és az idősebb generációk támogatásában. Emiatt fontos odafigyelni más országok családtámogatási és gyermekvédelmi gyakorlatára - vélekedett.

Marijana Nikolova bolgár miniszterelnök-helyettes nagyon fontosnak nevezte egy ország demográfiai állapotát, az ugyanis a fejlődés és gazdaság alapköve - mondta.    
Ismertette: eddigi intézkedéseik eredményeként 2019 első három hónapjában 12,2 százalékkal magasabb volt az átlagbér, mint 2017-ben, 9,8 százalékkal nőtt a minimálbér, és drasztikusan csökkent a gyermekhalálozás is.

Damares Regina Alves, Brazília nő- és családügyi, valamint emberi jogi minisztere arról beszélt, Brazíliában sosem élt még annyi fiatal, mint most, azonban a születési arányszám jelenleg 1,7, ami azt jelenti, hogy csökken a népesség. Az ország legnagyobb kihívása a közbiztonság helyreállítása - mondta, hangsúlyozva, egészséges családi légkört kell létrehozni, amelyben a nők és a gyermekek is biztonságban érezhetik magukat.

Jaime Mayor Oreja, Spanyolország volt belügyminisztere szerint a legtöbb európai országban elvesztek az erkölcsi értékek, zavar és bizonytalanság uralkodik. Azt mondta: a bevándorlás és a demográfiai kihívások kezelésének előfeltétele az átélt válság megértése. Emellett létfontosságú az erkölcsi erő és a társadalmi kohézió is.

Zahid Malek bangladesi egészségügyi és családjóléti miniszter úgy fogalmazott: a család a nemzet építőköve, ezért hagyományos családi értékekre van szükség.

Maritza Rosabal, a Zöld-foki Köztársaság oktatásért, családügyért és társadalmi befogadásért felelős minisztere arról beszélt, hogy országában 1970 óta nagyon megváltozott a gyermekek száma a családokban. Míg öt évtizede a nők termékenységi mutatója 6,3 volt, jelenleg 2,4, a héttagú családokat pedig felváltották a négytagúak.

Varga Mihály: Minden lépés a jövőnket építi

A III. Budapesti nemzetközi demográfia csúcson a Gyermekvállalás: Anyagi kérdés? elnevezésű blokkban Varga Mihály pénzügyminiszter szólalt fel elsőként. A nemzetgazdasági tárca vezetőjének megítélése szerint, ha egy országban megfelelőek a feltételek, a családok több gyermeket vállalnak, miközben senkinek nincs joga beleszólni egy család életébe. A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy az előbbiek figyelembevételével együtt társadalmi kérdés is az, hogy mi magyarok hol leszünk 50 év múlva, és ahhoz, hogy létezzünk, a népesedési folyamtok alakítójává kell lennünk. Varga Mihály azt mondta, a gyermeknevelést többek közt a családtámogatási rendszer segítheti.

„Elértük, hogy Magyarország gyorsan növekvő munkaalapú társadalommá vált, ahol a gyermek az első, hogy mindenkinek annyi gyermeke lehessen, amennyit szeretne. Mi ehhez átvállaljuk a terhek egy részét, de csak egy jól fejlődő gazdaság teremtheti meg ennek alapjait” – szögezte le a miniszter, aki közölte, hazánk esetében egy dinamikusan fejlődő, 5,2 százalékkal növekvő gazdaságról beszélhetünk.
„A 2019-es év első hat hónapjában 10 százalékkal nőttek a bruttó keresetek, de a gazdasági eredmények elérése nem öncél, ezt mutatja a családbarát adórendszer is.

Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a III. Budapesti Demográfiai Csúcson Budapesten, a Várkert Bazárban 2019. szeptember 5-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Magyarországon a szülők nyolc év alatt 1900 milliárd forint adó- és járulékkedvezményt kaptak. 2010 óta emelkednek a családok megerősítését jelentő támogatások, mára a központi költségvetésben 1293 milliárd forinttal jut több a családoknak mint 2010-ben. Jövő évre is megvannak a források a családvédelmi akcióterv minden területére, így a babaváró támogatásra, a családi otthonteremtési kedvezményre, a jelzáloghitel átvállalására, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatására, a bölcsifejlesztésre, a 4 gyermeket nevelő édesanyák szja mentességre, valamint a nagyszülői GYED-re” – sorolta a miniszter. Hozzátette, jövőre tovább emelkedik a gyermekétkeztetésre szánt keret, a tankönyvek ingyenessége pedig teljes körűvé válik.

Varga Mihály kitért arra is, hogy egyesek szerint a gyermekvállalás nem összeegyeztethető a munkával. „A mi célunk, hogy ezt a családok dönthessék el, az állam azzal teszi ezt a kérdést könnyebbé, hogy bölcsődéket épít, több férőhelyet biztosít” – szögezte le a miniszter, aki szerint a népesedési folyamat nemzetpolitikai és gazdasági szempontból is kulcskérdés. „Nem téveszthető szem elől, hogy minden lépés a jövőnket építi” – zárta beszédét Varga Mihály.

Palkovics László: Biztonságos környezet támogatja a gyermekvállalást Magyarországon

Gazdasági és környezeti szempontból egyaránt fenntartható, biztonságos környezet támogatja a gyermekvállalást Magyarországon – jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter csütörtökön, a III. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban.

Palkovics László a fenntarthatóság gazdasági elemei közül kiemelte, hogy a költségvetés és az államháztartás hiánya egyaránt alacsony, a növekedés évek óta európai összehasonlításban is kiemelkedő.
A környezeti fenntarthatóság nem kevésbé összetett rendszer, beletartozik többek között a hulladékmenedzsment átalakítása, a széntechnológiák kivezetése, és az is, hogy 2030-ra az elektromos energia termelése több mint 90 százalékban szén-dioxid-mentessé válik Magyarországon – tette hozzá.

A tárcavezető az ENSZ adataira hivatkozva hangsúlyozta, hogy európai összehasonlításban alacsony, 6 százalék körüli a külföldön dolgozók aránya a Magyarországon születettek között, miközben Ausztria esetében a mutató 6,7 százalék, Kelet-Európában pedig akár a 40 százalékot is eléri.

Véleménye szerint a családtámogatásoknak is köszönhető, hogy a népességmozgás iránya megfordult, és Németországból ma már többen jönnek vissza, mint amennyien kimennek. Előbbiek – mint fogalmazott – szaktudással és tapasztalattal térnek haza, a beruházásokban egyre jelentősebb a magas színvonalú technológiák aránya, és becslések szerint európai szinten az egyik legmagasabb, 80 százalék körüli a hightech hozzáadott értéke a belföldi gyártáson belül.

A technológiai fejlődés jelentős részben külföldi vállalatok beruházásaihoz köthető, de végső soron a magyar iskolákban és egyetemeken végzettek munkájának köszönhető – mondta Palkovics László.
A miniszter közölte, hogy a kormány tovább akarja erősíteni a magyar innovációs környezetet. Ehhez kapcsolódik többek között, hogy jövőre 25 százalékkal nő a kutatási és fejlesztési tevékenységek állami támogatása, és országszere nyolc Science Park létesül, hogy innovatív környezet álljon készen az egyetemek, kutatóhelyek, üzemek és vállalkozások együttműködéséhez – tette hozzá a tárcavezető.

Kásler: a magyar kormány figyelembe veszi döntései hatását a családokra

A demográfiai helyzet eltérő a különböző országokban, de a cél mindenhol valamiféle megoldás találása, ezért a demográfiai folyamatok követése, értékelése és értelmezése sorskérdés - mondta az emberi erőforrások minisztere a III. Budapesti demográfiai csúcson csütörtökön.

Kásler Miklós a Várkert Bazárban megrendezett kétnapos nemzetközi konferencia első napján kiemelte, a kormányok a gyerekvállaláshoz biztosítani tudják a materiális feltételeket, hogy ne legyenek anyagi akadályok, de emellett szükség van egyfajta szellemi háttérre is, ezért a magyar kormány 2010 óta családbarát politikát folytat, azaz minden döntésénél figyelembe veszi, hogy milyen hatása lesz a családokra, a demográfiai helyzetre, a nemzet jövőjére.   
 
Az immár kilenc éve létező "magyar modellről" pedig egyre többet beszélnek, egyre több ország érdeklődik iránta, mert megmutatkoznak az eredményei - tette hozzá a miniszter.    
 
Kásler Miklós kifejezte meggyőződését: a demográfiai problémák nagyon gyorsan megoldódnának, ha ismét az a szemlélet uralkodna, hogy a család, a gyermek érték, valamint a nők is azt éreznék, hogy "az életük attól teljesedik ki, ha [.] gondoskodnak az emberi nem fenntartásáról".   
 
 
Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere beszél a III. Budapesti demográfiai csúcson Budapesten, a Várkert Bazárban 2019. szeptember 5-én. MTI/Koszticsák Szilárd
 
A miniszter arról beszélt, hogy a nagy nyugati országokban sokszor érezhető a klasszikus értékek meglazulása, felbomlása, ami "meglazítja a társadalom szöveteit is", szemben a "napkeleti" nagy tradíciójú, hagyományaikat, vallásukat örző országokkal, ahol a demográfiai helyzet egyre jobb.    
 
A megoldás tehát, ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök is megfogalmazta, a visszatérés a gyökerekhez, a klasszikus európai, keresztény, emberi értékekhez, azaz a hithez, a családhoz, a hagyományokhoz, az ősök és a leszármazottak tiszteletéhez.   
 
Kerekasztal: a család a fenntartható fejlődés egyik záloga
 
A házasság fontosságára hívták fel a figyelmet a III. Budapesti Demográfiai Csúcs csütörtöki napját záró kerekasztal-beszélgetés résztvevői, a családot a fenntartható fejlődés egyik zálogának nevezve.
 
Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke szerint nem beszélünk eleget a társadalom, a közösségek és a család, mint az értékátadás egyik terepének fenntarthatóságáról. Sok szó esik a környezeti, gazdasági fenntarthatóságról, azonban arról, hogy a család, mint intézmény hogyan tartható fenn, keveset - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a népességcsökkenés önmagában is okozhat fenntarthatósági problémákat.

Ebben a témában - mondta a KSH elnöke - a szisztematikus kutatás is hiányzik, hogy az emberek miért vagy miért nem vállalnak gyereket, és ebben az egyéné vagy az őket felnevelőké a felelősség.

Vukovich Gabriella beszélt arról is, hogy a világ minden részén a legmagasabb jövedelmű és a legszegényebb családoknál születik több gyermek, a középosztálynál viszont kevesebb. Magyarországon a lakhatás, a saját lakás megszerzése fontos probléma a középosztálybelieknek - mondta.

Maria Rita Testa, a Bécsi Demográfiai Intézet kutatója arról beszélt: nagyon összetett kérdés, hogy egy házaspár milyen életszakaszban és hány gyereket vállal. Ez függ a szülők iskolázottságától, a lakóhelytől, a munkakörülményektől, de függ a férfi-nő kapcsolattól is.

A szakember egy kutatásra utalva elmondta, általában azok szeretnének nagy családot, akiket érdekel a fenntartható fejlődés.

George Blair-West ausztrál pszichiáter, író arról beszélt, hogy az ezredfordulón születettek rendkívül szkeptikusak a házassággal kapcsolatban, hiszen látják, hányan válnak el az ismerőseik közül, a hagyományok nem érdeklik őket. Egy kutatási anyagra hivatkozva azt mondta, azok közül, akik későbbi életkorban kötnek házasságot, kevesebben válnak el azoknál, akik fiatalabb korban házasodnak.

Imants Paradnieks lett miniszterelnöki tanácsadó szerint az látszik, hogy az emberek több gyereket szeretnének, de nem tudják ezeket a terveket megvalósítani. A gyermekvállalásnak "nemzeti, szellemi és egyedi" dimenziói is vannak, és ezeket a politikusoknak érteniük kell - mondta.

A kérdés az - folytatta -, hogy a politika hogyan ösztönözheti az embereket a házasságkötésre. Ezeket az értékeket természetesen nem lehet kötelezővé tenni, de jó példákon keresztül "rá kell venni az embereket a házasságra" - emelte ki.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a konferencia első napját lezárva megköszönte a résztvevőknek, hogy megosztották családpolitikai tapasztalataikat.
MTI
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
MTI Hírfelhasználó