Az anyaország nem mondott le a határon túl élő magyarokról
Magyarország nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget is visel a határon túli magyarságért. Ez proaktív, a közösség igényeinek megfelelő kormányzati politikát kíván; ezért számos programot indított a Miniszterelnökség a diaszpórában élők segítésére.
2019. augusztus 30. 18:05

Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa (k) köszöntőt mond, mellette Pongrácz Attila, az Apáczai Csere János Kar tanszékvezető egyetemi docense a nyugati szórványban magyar nyelvet tanító pedagógusok egyhetes magyarországi továbbképzésének ünnepélyes zárásán a győri Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán 2019. augusztus 30-án. A továbbképzésen 31 Nyugat-Európából és a tengerentúlról érkezett pedagógus vett részt.
MTI/Krizsán Csaba

A kormány azon dolgozik 2010 óta, hogy a Magyarországon kívül élő magyarok érezzék, az anyaország nem mondott le róluk - hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa pénteken Győrben, a nyugati diaszpórában magyar nyelvet tanítók 19. továbbképzésének záróünnepségén.

Szilágyi Péter elmondta: azért, hogy ezt az érzést erősítsék, első lépésként módosították az állampolgársági törvényt, hogy a diaszpórában élők a Kárpát-medencei magyarság mellett könnyített módon szerezhessenek magyar állampolgárságot, második lépésként pedig elfogadták 2011-ben az alaptörvényt.
   
Kiemelte, hogy Magyarország nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget is visel a határon túli magyarságért. Ez proaktív, a közösség igényeinek megfelelő kormányzati politikát kíván; ezért számos programot indított a Miniszterelnökség a diaszpórában élők segítésére - mondta a miniszteri biztos.
   
Kifejtette, hogy 2013-ban elindult a Kőrösi Csoma Sándor-program; 2017-ben nyílt pályázati rendszer indult a diaszpórában élő magyar szervezetek számára, amelynek éves kerete ötszázmillió forint; elindult a Rákóczi Szövetséggel együttműködve egy dipaszpóra-táboroztatási program; a nemzetpolitikai államtitkárság továbbképzéseket tart a hétvégi iskolákban dolgozó pedagógusoknak, idén februárban több mint százan vettek részt egy ilyen képzésen.
   
Szilágyi Péter megköszönte a képzésen résztvevőknek, hogy a diaszpórában élő magyar közösségekben időseket és gyermekeket is segítenek, megismertetik velük a magyar nyelvet és kultúrát, ezáltal megerősítik magyarságukban az egész közösséget.

Nyelvtanárok a nyugati szórványban magyar nyelvet tanító pedagógusok egyhetes magyarországi továbbképzésének ünnepélyes zárásán a győri Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán 2019. augusztus 30-án. A továbbképzésen 31 Nyugat-Európából és a tengerentúlról érkezett pedagógus vett részt.
MTI/Krizsán Csaba


A nyugati diaszpórában magyar nyelvet tanítók továbbképzését az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége szervezi a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karával együttműködve. Idén 13 országból 32-en vettek részt az egyhetes képzésen. Érkeztek pedagógusok az Amerikai Egyesült Államokból, Argentínából, Ausztriából, Ausztráliából, Brazíliából, Ciprusról, Csehországból, az Egyesült Királyságból, Izlandról, Kanadából, Németországból, Paraguayból és Svédországból.  

MTI
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
MTI Hírfelhasználó