Bizonytalan, hogy lesz-e kilépési megállapodás
Bizonytalannak nevezte a brit kormányfő, hogy lesz-e megállapodás az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnéséről.
2019. augusztus 25. 16:02

Boris Johnson vasárnap a G7 országcsoport csúcstalálkozóján a délnyugat-franciaországi Biarritz-ban a BBC hírtelevíziójának nyilatkozva azt mondta, "minden az európai uniós barátainkon és partnereinken múlik". Mindazonáltal hozzátette, derűlátó, úgy véli az Európai Unióban is megértették az elmúlt napokban, hogy van lehetőség a megállapodásra. Újfent nyomatékosította viszont a rendezetlen Brexitre való felkészülés jelentőségét is.  

A július vége óta hivatalban lévő új kormányfő korábban azt hangoztatta, "egy a millióhoz" az esélye annak, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnik meg.

A Brexit jelenleg érvényes határnapja október 31., amelyhez a Boris Johnson vezette konzervatív kormány mereven ragaszkodik, és szilárd álláspontja, hogy "ha törik, ha szakad" az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból október utolsó napján.

A megállapodás nélküli kiválással kapcsolatos esetleges fennakadásokkal, ezen belül is a gyógyszerellátás biztonságával kapcsolatos kérdésre válaszolva Boris Johnson kijelentette, garantálja, hogy az emberek a rendezetlen Brexit esetén is hozzájutnak gyógyszereikhez. Hozzátette azonban: nem állítja, hogy nem lesznek előre nem látott nehézségek.    
 
Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével való találkozója előtt kitért arra is, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén kormánya az EU-val szemben még fennálló, 39 milliárd fontra (13 870 milliárd forintra) becsült brit pénzügyi kötelezettségnek csak elenyésző részét teljesítené.

A Boris Johnson vezette kormány elveti az előző miniszterelnök, Theresa May által az EU-val elért kilépési megállapodást, elsősorban az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó tartalékmegoldás (backstop) miatt.

A tartalékmegoldás szerint az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, Észak-Írországban pedig az unió egységes belső piacának egyes előírásai is érvényben maradnának, ha a felek nem jutnak olyan kereskedelmi megállapodásra, amely önmagában feleslegessé tenné tartalékmegoldás életbe lépését.

A brit kormány kifogásolja azonban, hogy a tartalékmegoldás meghatározatlan időre szól, egyoldalúan nem mondható fel, és amiatt is sértené a brit szuverenitást, hogy az Egyesült Királyságnak nem lenne beleszólása a szabályozásba, így a Brexit lényegében névlegessé válna. Boris Johnson vasárnap emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Királyság az EU egységes belső piacát és a vámuniót is el akarja hagyni.

A brit kormány sürgeti, hogy a tartalékmegoldás kerüljön ki a kilépési megállapodásból, és a felek ehelyett kötelezzék el magukat alternatív megoldások keresése mellett, a jövőbeni kapcsolatrendszerről szóló tárgyalások részeként.

Boris Johnson a héten Párizsban és Berlinben járt a német kancellárnál és a francia államfőnél. Angela Merkel világossá tette számára, hogy brit részről várják az esetleges alternatívákat a tartalékmegoldásra.

A The Sunday Times című vasárnapi brit lap úgy értesült, hogy a brit kormányfő Berlinben azt javasolta, hogy brit részről a gazdaság bizonyos, az EU számára kiemelt jelentőségű területein tartanák magukat az EU egységes belső piacának előírásaihoz, más szektorokban viszont eltérnének tőlük, és azt is hangoztatta, hogy a vámellenőrzést az ír-északír határtól távolabb is el lehet végezni, így nem lenne szükség a fizikai határellenőrzés visszaállítására.

A határellenőrzés visszaállításának gondolatát mind az EU, mind a brit kormány elveti az EU-hoz tartozó Írország és az Egyesült Királyság részét képező Észak-Írország között. A határ szabad átjárhatósága sarkalatos eleme az észak-írországi felekezeti erőszaknak véget vető 1998-as nagypénteki egyezménynek.

Megállapodás nélküli Brexit esetén azonban sokak szerint elkerülhetetlenné válna a fizikai határellenőrzés visszaállítása.

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Soros György és a Facebook emberei kopogtatnak a leggyakraban az Európai Bizottságnál
    Nagyon erős amerikai dominancia látható, hiszen a Facebook, a Google és a Microsoft járt leggyakrabban az Európai Bizottság tagjainál. Feltűnik azonban az Amnesty International, illetve Soros György brüsszeli szervezete, az Open Society European Institute is a törzslátogatók között.
  • Szigorúan ellenőrzött slágerrock 1.
    Nem mondható, hogy a könnyűzene mindig forrongó és érdekességeket szolgáltató világát ne figyelte volna árgus szemekkel a Kádár-rendszer, amire jó példa, hogy Lendvai Ildikó a KISZ KB Kulturális Osztályának helyettes vezetőjeként 1980-ban több tucat oldalon keresztül tájékoztatta Pozsgay Imre kulturális minisztert – aki a rendszerváltozás során kulcsfontosságú szerepet vitt az állampárt részéről annak lebontásában – az ifjúság szórakozásának néhány időszerű kérdéséről.
  • A Brexit utáni Európai Unió olyan, mint egy buli, ahol megitták az összes italt és a lányok is hazamentek
    Máthé Áron történésszel, szociológussal, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettesével beszélgettünk a Közép-Európa számára vetített hamis ábrándokról, a magyar–német viszony múltjáról és jövőjéről, a nagyhatalmi érdekérvényesítésről a nemzeti érdekkel szemben és az Egyesült Királyság unión kívüli jövőjéről.
MTI Hírfelhasználó