Megint narancsszínű lehet a vidék
Egymás után harmadszor tarolhatnak a kormánypártok a megyékben az őszi önkormányzati választáson, az a legvalószínűbb, hogy mind a tizenkilenc testületben a Fidesz—KDNP erői lesznek többségben. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint az ellenzék mintha már előre feladta volna a megyéket, ami azt jelentheti, hogy a pártoknál bekalkulálták a vereséget.
2019. augusztus 22. 15:08

– Semmit sem lehet hallani az ellenzéki pártok megyei listáiról, és valószínűleg fel is adták az arra vonatkozó terveiket, hogy a megyei közgyűlésekben megszorongassák a kormánypártokat az őszi önkormányzati választáson, hiszen egyes megyékben a Fidesz–KDNP 60 százalék körüli eredményt ért el az EP-választáson – jelentette ki lapunknak Farkas Örs, az Oeconomus igazgatója.

A politológus kifejtette: akár külön indulnak, akár közös listát állítanak az ellenzéki pártok a megyékben, mindenképpen nehéz helyzetben lesznek, hiszen míg egy-egy polgármesterjelölt személye elfeledtetheti a mögötte felsorakozó pártok különböző ideológiai beállítódását, a lista esetében könnyebben eltántoríthatják a szavazókat az összefogás színessége.

– Ha külön listát állítanak a megyékben az ellenzéki pártok, a sokfelé forgácsolódó szavazatok ronthatják a szereplésüket. Viszont utóbbi esetben egyes alakulatok jobban járhatnak, mint például az EP-választáson mandátumot szerző, egyre erősebb DK, de a szocialisták is – akik még mindig számottevő vidéki hálózattal rendelkeznek – jobb eredményt érhetnek el mint tavasszal.

A feljövőben lévő Momentumnak is inkább az önálló indulás kedvezhet, ám a törpepárt státusát kinövő alakulat elsősorban Budapesten tudhat magáénak jelentősebb bázist. Bár a Jobbiknak vidéken még vannak tartalékai, a párt eredményét erodálhatja a Mi Hazánkkal folytatott rivalizálása – fogalmazott Farkas Örs. Megjegyezte: az LMP lehet az abszolút vesztese az önálló indulásnak, hiszen ilyen módon semmi esélyük vidéken önállóan mandátumot szerezni. Hozzátette: a közös ellenzéki megyei lista állítása a kormányról alkotott szimpátiaszavazássá teheti a voksolást, s ebben az esetben az az ellenzéki párt járhat a legjobban, amelyik kimarad az összefogásból.

Az ellenzék számára két ciklus óta nem terem babér a megyei közgyűlésekben, ugyanis sem a 2010-es, sem a 2014-es választáson nem sikerült többséget kialakítaniuk egyetlen helyen sem. Pedig nem volt ez mindig így, mert még Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárgása után, a 2006-os önkormányzati választáson is értek el kisebb részsikereket. A legnagyobbat Heves megyében, ahol az összesen negyven mandátumból húszat az MSZP szerzett meg, majd hosszas tárgyalások után a többséget is biztosították a szocialisták.

Egy fideszes képviselő, Ambrus Zoltán függetlennek nyilvánította magát a 2007. február 23-i ülésen, majd megszavazta az MSZP jelöltjét, Sós Tamást a közgyűlés elnökének. Ambrus jutalma nem maradt el, mert alig egy hónappal később a testület szocialista frakciója a közgyűlés társadalmi megbízatású alelnökévé választotta. Az eredmény kihirdetésekor korábbi frakciótársai pfujolták a politikust, illetve a Fidesz-frakció kivonult a teremből az alelnöki eskütétel idején.

A balliberális ellenzék megyei közgyűlésekben való visszaszorulása főként a 2002-es önkormányzati választási eredményekhez képest döbbenetes. Amíg ugyanis 2006-ban – Ambrus Zoltán hathatós közreműködésével – csak Hevesben tudtak többséget kialakítani, erre négy évvel korábban, még saját erőből tizenegy megyében voltak képesek. Emellett Csongrád megyében, ahol az MSZP–SZDSZ 19 mandátumot szerzett a lehetséges negyvenből, civil szavazatokkal el tudták érni, hogy a balliberális Frank Józsefet válasszák újra a közgyűlés elnökévé.

Hasonló volt a helyzet Fejér megyében, ahol a szocialistáknak az összesen negyvenből 18 mandátumuk volt, de itt is sikerült biztosítani a többséget Szabó Gábor (MSZP) közgyűlési elnökké választásához. A Somogy Megyei Közgyűlésben az MSZP 2002-ben csak tizenöt mandátumot szerzett a negyvenből, de a Somogyért Egyesülettel összefogva többséget alkottak.

A közgyűlés elnöke Gyenesei István (Somogyért Egyesület) maradt, később, 2008 tavaszán ő lett a Gyurcsány-kormány önkormányzati minisztere. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a szocialisták 2002-ben az összesen 48 mandátumból 21-et szereztek meg, de civil közreműködéssel mégis Gazda László (MSZP) lett a közgyűlés elnöke. Más volt a helyzet Veszprém megyében, ahol Kuti Csaba (MDF) maradt a közgyűlési elnök, de az újraválasztásához az MSZP- és SZDSZ-frakcióval kötött megállapodást.

Az október 13-i önkormányzati választáson közel sem számíthatnak ilyen sikerekre az ellenzéki pártok, ezt támasztja alá a tavaszi európai parlamenti választás eredménye is. A május 26-i szavazáson ugyanis a Fidesz–KDNP a tizenkilenc megyéből tizen­nyolcban abszolút többséget szerzett, és a kormánypártok csupán Csongrád megyében maradtak el az ötven százaléktól, ott is csak alig több mint fél százalékkal.

magyarnemzet.hu
  • Felívelő korszak elején az ország
    Magyarország megmutatta, hogy sikeres lehet a családokra építő és a bevándorlást elutasító politika, emiatt támadják hazánkat Brüsszelben. Demokratának lenni azonban annyit jelent, hogy nem félünk, ezért kiállunk az igazunkért – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Varga Judit, akit az igazságügyi miniszteri feladatairól és a közelgő önkormányzati választásról is kérdeztünk.
  • Politikai alkudozás a jelöltekről
    Legalább öt, a politikai spektrum más-más oldaláról érkező biztosjelölt kapja meg idén a „kifogásolható” jelzőt. Az európai parlamenti frakciók vagy megállapodnak egymás jelöltjeinek a „megkímélésében”, vagy a meghallgatásokon nekiesnek a vitatott megítélésű politikusoknak. A múltban inkább az előbbi forgatókönyv érvényesült.
  • Aránytévesztések és kiváló eredmények klímaügyben
    Hazánknak is kétségtelen felelőssége van a klímavédelmi küzdelemben, és a célok eléréséért számos intézkedést hajtott végre. Magyarország eredményeit számokkal támasztotta alá a köztársasági elnök, aki arról is beszélt, hogy 2030-ra az áramtermelésünknek több mint 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet.
MTI Hírfelhasználó