Elhúzták a vasfüggönyt a páneurópai pikniken
A 30 évvel ezelőtti események elemzésére, megértésére nem történt kísérlet Németországban és az Európai Unióban sem – így értékelte a páneurópai piknik óta eltelt időszakot Schmidt Mária történész a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint ennek egyik oka, hogy a németek nem tudnak mit kezdeni a német egységgel.
2019. augusztus 19. 00:19

A hétvégén koncertekkel, megemlékezéssel és kerekasztal-beszélgetésekkel ünnepelték Sopronban a páneurópai piknik 30. évfordulóját és az államalapítás ünnepét is.

A hétvégi eseményre Angela Merkel videóüzenetében köszönetet mondott a német újraegyesítésben nyújtott magyar segítségért. „Magyarország ezzel hozzájárult ahhoz, hogy megtörténhessen a német egyesülés csodája” – mondta a német kancellár.

 

A Páneurópai Piknik résztvevői csípőfogóval átvágják a szögesdrót kerítést a magyar-osztrák határon Sopron közelében (Fotó: Matusz Károly)

A Fertő-tó melletti Sopronpusztán, a magyar-osztrák határ közvetlen szomszédságában 1989. augusztus 19-én ideiglenesen megnyitották a határt, így több száz Magyarországra menekült keletnémet állampolgárnak sikerült átjutnia Ausztriába.

Az esemény előzményeit felvázolva Schmidt Mária elmondta, hogy a páneurópai piknik ötletét először 1989 júniusában a Páneurópai Unió elnöke, Habsburg Ottó vetette fel. Az ötletet támogatta és felkarolta a Magyar Demokrata Fórum (MDF) helyi vezetősége, Mészáros Ferenc és Filep Mária vezetésével.

A levegőben volt a változás

Az eseményt értékelve Schmidt Mária elmondta, hogy nagyon kiélezett volt a helyzet és világos volt, hogy változás fog következni.

Nem lehetett tudni azonban, hogy ez milyen áron fog megtörténni, hogy erőszakba torkollnak-e az események, mint ahogy az Kínában 1989 júniusában történt – emelte ki, hozzátéve, hogy a döntési helyzetben lévő emberek körében szorongás volt.

Magyar és osztrák résztvevők a páneurópai pikniken (Fotó: MTI/Matusz Károly)

Arra a kérdésre, hogy 1989 nyarán Németországban hogyan vélekedtek a helyzetről, a Terror Háza Múzeum igazgatója elmondta, hogy a németek is nagy izgalommal követték az eseményeket. Az NSZK élén álló Helmuth Kohl kancellár, aki maga is történész volt és kiváló politikus, felmérte az események jelentőségét.

A keletnémetek is ezt tették, hiszen az államuk stabilitása, a rendszer fennmaradása vált kétségessé – tette hozzá. Az 1980-as években elkezdődő események, amelyek aztán felerősödtek Mihail Gorbacsov pártfőtitkár kinevezésével 1985-ben, elbizonytalanították a pártállami vezetőket. Az idősödő, rugalmatlan keletnémet politikai vezetés már nem értette az új világot, reflexeik az erőszakos beavatkozást helyezték volna előtérbe – fogalmazott.

A történész elmondta, hogy azért nem került sor erőszakos beavatkozásra, mert a pártvezetők érezték, hogy az embereket már nem lehet a régi eszközökkel csendre inteni, másrészt már nem volt mögöttük a Szovjetunió. „A Szovjetunió akkorra már többször kinyilvánította, hogy a Brezsnyev-doktrína nincs érvényben és nem fognak beavatkozni, így a Sinatra-dalhoz hasonlóan az oroszok válasza az volt, hogy mindenki mehet a saját útján” – fogalmazott.

„A magyarok egységesen úgy érezték, hogy ez egy olyan történelmi pillanat, amikor egy gesztussal az egész szovjet rendszer megdöntéséhez hozzá tudnak járulni” – húzta alá Schmidt Mária. Ezt megtette a politikai vezetés mellett a civil mozgalmak, és a karhatalom is az utasításoknak megfelelően viselkedett.

Harminc év után is megosztott Németország

Az eltelt 30 évben megváltozott Európa képe és Németország is legalább annyira megosztott, mint volt 30 éve volt a vasfüggöny idején – hangzott el az adásban. Schmidt Mária szerint ennek egyik oka, hogy a németek nem tudnak mit kezdeni a német egységgel.

Angela Merkel üzenetében megpróbálta felidézni a páneurópai piknik történelmi jelentőségét, de nem hangzik el Helmuth Kohl, Mihail Gorbacsov vagy a magyar vezetés neve.

Ez nekünk magyaroknak nagyon személytelennek, érzelem mentesnek tűnik, míg ez lehet hogy jobban megfelel a németek stílusának – emelte ki a történész.

Schmidt Mária szerint a lényeg, hogy a 30 évvel ezelőtti eseményeknek az elemzésére és megértésére nem történik kísérlet Németországban, és az EU-ban. „Úgy értékelik a Szovjetunió felbomlását és a kelet-közép-európai országok megszabadulását a szovjet befolyás alól, hogy megnyerték a hidegháborút és ezzel ők szabhatják a feltételeket” – húzta alá.

hirado.hu - Kossuth Rádió Vasárnapi Újság
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Megakasztották a Liget Budapest Projektet Karácsonyék
    Változtatási tilalmat rendelt el a Liget Budapest Projekt által érintett városligeti területre a Fővárosi Közgyűlés szerdán. Karácsony Gergely főpolgármester javaslatát 18 igen szavazattal, 14 nem ellenében, egy tartózkodás mellett támogatta a testület.
  • Zöld böjtre hív a pannonhalmi főapát
    Hortobágyi T. Cirill OSB pannonhalmi főapát február 26-án, hamvazószerdán Facebook-oldalán tette közzé azt a felhívást, amelyben a bencés közösség tagjait, munkatársait és barátaikat „zöld böjtre” biztatja az előttünk álló nagyböjt folyamán.
  • Továbbra sem tudni koronavírus-fertőzöttről Magyarországon
    Bár a betegség európai terjedése miatt kicsi az esélye annak, hogy a koronavírus elkerülje Magyarországot, de nincsen magyar beteg Magyarország területén – jelentette be Gulyás Gergely.
MTI Hírfelhasználó