Brexit: Mindenáron kilépne a britek relatív többsége
Egy friss felmérés szerint a britek többsége úgy véli, a brit parlament elvesztette a kapcsolatot az emberekkel - a konzervatív The Daily Telegraph szerint.
2019. augusztus 13. 21:09

A britek relatív többsége egyetért azzal a kijelentéssel, hogy Boris Johnson miniszterelnöknek „bármilyen módon” ki kell léptetnie az Egyesült Királyságot az Európai Unióból (EU), akár a parlament felfüggesztésének árán is, ha erre van szükség – derül ki a The Daily Telegraph című konzervatív lap számára készült felmérésből.

Az újság kedden megjelenő kiadásában azt állítja, hogy a brit felnőtt lakosság 54 százaléka ért egyet ezzel a kijelentéssel, és 46 százalék ellenzi. A lap viszont nem veszi figyelembe azok válaszát, akik a kérdésre azt válaszolták, hogy nem tudnak dönteni az ügyben. A ComRes közvélemény-kutató adataiból az derül ki, hogy a válaszadók 44 százaléka ért egyet a kijelentéssel, 37 százalék ellenzi, és 19 százalék válaszolta azt, hogy nem tudja. A szűk relatív többség, 39 százalék 37 ellenében úgy véli, hogy a kilépési folyamatot le kell állítani, ha az északír-ír határ kérdése az ország egységét fenyegeti.

 

Nem szeretik a brit parlamentet

A felmérésben részt vevők jelentős része úgy véli, hogy a parlament elveszítette kapcsolatát az emberekkel, és a legtöbb képviselő figyelmen kívül hagyja a választók elvárásait, és csak a saját ügyeikkel foglalkoznak. Ezt mondta 77, illetve 78 százalék. Nagy többség, 62 százalék szerint a királynőnek vissza kell utasítania, hogy bevonják a Brexittel kapcsolatos ügyekbe, és a politika fölött kell állnia. Boris Johnson személyével kapcsolatban is tartalmaz kérdéseket a felmérés, amely a konzervatívok erősödését mutatja, mióta Johnson átvette a kormányfői posztot. Ennek ellenére sokkal többen, 45 százalék 26 ellenében úgy véli, hogy Johnson miniszterelnökként nem képes egyesíteni maga mögött az országot. 29 százalék erre azt mondta, hogy nem tud válaszolni.

A Comres arról is megkérdezte az embereket, hogy mi miatt aggódnak a leginkább abban az esetben, ha az ország megállapodás nélkül lép ki az EU-ból. A legtöbb ember, 68 százalék a megélhetési költségek emelkedésétől tart, emellett a többség 53, illetve 59 százalék a friss élelmiszer és gyógyszer hiányától tart.

Johnson kijelentette, hogy a jelenlegi haladék lejártával, október 31-én az Egyesült Királyság mindenképpen kilép az Európai Unióból, akár sikerül újratárgyalni a kiválásról szóló megállapodást az EU-val, akár nem. A megállapodás nélküli Brexitet az alsóház képviselő közül sokan ellenzik, és Johnson korábban nem volt hajlandó kizárni, hogy a Brexit végrehajtása érdekében akár a képviseleti demokrácia legfontosabb szerve, a parlament felfüggesztésére is hajlandó.

Még mindig nincs rendezve a backstop kérdése

Az Egyesült Királyság és az EU tavaly novemberben állapodott meg a kiválás feltételeiről, de az egyezséget a londoni parlament három alkalommal is elutasította. Az egyezség legvitatottabb pontja az ír-északír határ kérdése: a brit kiválás után ez lesz az EU külső határa, és miután a britek az egységes piacból és a vámunióból is kilépnek, a jelenleg fizikai formájában nem létező határon ellenőrzésre és az ehhez kellő infrastruktúrára lenne szükség.

Az ír-szigeti határ szabad átjárhatósága viszont, az úgynevezett nagypénteki megállapodás sarkalatos pontja, amely az évtizedeken át tartó északír konfliktust zárta le. Ennek garantálására jobb híján az EU és London arról állapodott meg, hogy „vészmegoldásként” Észak-Írország nagyrészt része marad az egységes piac szabályrendszerének, és az ország egésze átmeneti, de határozatlan időre közös vámterületet alkot majd az EU-val, amíg nem sikerül jobb megoldást találni a határ átjárhatóságának biztosítására.

Ez utóbbi – hogy az egész ország, és ne csak Észak-Írország maradjon gyakorlatilag a vámunióban – egyébként éppen a brit kormány kérése volt, miután a többség nélkül kormányzó konzervatívokat kívülről támogató, északír Demokratikus Unionista Párt nem volt hajlandó elfogadni, hogy Észak-Írország más szabályozás alá essen, mint az Egyesült Királyság többi része.

Az EU következetesen elzárkózik attól, hogy a brit kormány által tavaly elfogadott kilépési megállapodást újra megnyissa és újratárgyalja, és a kilépés időpontjának legutóbbi elhalasztásakor a brit kormány is beleegyezett abba, hogy a kilépési megállapodást nem lehet újranyitni.

Alapjogokért Központ: újabb hosszabbítást kérhetnek a britek

Az Alapjogokért Központ vezető elemzője elképzelhetőnek tartja, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök az utolsó pillanatban újabb hosszabbítást kér majd az Európai Unióból való kilépéshez.

Pócza István kedden az M1 aktuális csatornán azt mondta, érvként azt használhatja fel, hogy elődjének, Theresa Maynek sok ideje volt, neki viszont csak kevés maradt, pedig konkrét elképzelései vannak.
   
Az elemző kitért arra is, ha a brit miniszterelnök szeptemberben elveszíti a bizalmatlansági indítványt, a Brexit utáni napra, november elsejére előrehozott választást szeretne kiírni. Boris Johnson azért rendezne választást egyből, mert minél hamarabb tartják, neki annál nagyobb az esélye - fűzte hozzá.

Bíróságon próbálja megakadályozni brit képviselők egy csoportja a parlament megkerülését

Bíróságon próbálja megakadályozni brit parlamenti képviselők egy csoportja, hogy Boris Johnson kormányfő esetleg a parlament felfüggesztésével, megállapodás nélkül vezesse ki az Egyesült Királyságot az Európai Unióból a brit EU-tagság megszűnésének jelenleg érvényes október 31-ei határnapján.

A skóciai legfelsőbb polgárjogi bíróságon hétfőn kezdődött meg az ezzel kapcsolatos eljárás. A képviselők azt szeretnék elérni, hogy a bíróság mondja ki: törvénytelen és alkotmányellenes a parlament felfüggesztése a megállapodás nélküli Brexit keresztülviteléhez. A július 24. óta hivatalban lévő brit kormányfő, Boris Johnson ugyanis többször is elutasította, hogy kizárja ezt a lehetőséget.
   
A bíróság szeptemberben hallgatja meg a feleket az ügyben, amelynek gyorsított eljárását nem hagyta jóvá, noha a kereset benyújtói aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy esetleg kifuthatnak az időből az október 31-én esedékes kilépés közeledtével. A kezdeményezéshez több mint hetven politikus csatlakozott, köztük Jo Swinson, az európai uniós tagság fenntartásáért és egy második Brexit-népszavazásért kampányoló Liberális Demokraták vezetője.
A Boris Johnson vezette konzervatív brit kormány határozott álláspontja, hogy az Egyesült Királyság mindenképpen kilép az Európai Unióból október 31-én, tekintet nélkül arra, hogy lesz-e megállapodás az EU-val vagy nem. A brit parlament alsóházában helyet foglaló képviselők többsége azonban elveti a rendezetlen Brexit lehetőségét.

Ezzel kapcsolatban olyan találgatások kaptak szárnyra, miszerint a kormányfő kész lenne a parlamenti ülésszak lezárását kezdeményezni az uralkodónál annak érdekében, hogy a képviselők ne akadályozhassák meg a megállapodás nélküli kilépést az EU-ból.

A parlament munkája felfüggesztésének megakadályozására mások is nyújtottak be kereseteket. Köztük van Gina Miller civil aktivista, a londoni City egyik befektetési társaságának vezetője, aki szerint egy ilyen megoldás hatalmi visszaéléssel élne fel, és semmibe venné a brit alkotmányosság központi elemét, a parlament szuverenitását.

A kormány keddi hírek szerint arra készül, hogy képviselők egy csoportja megpróbálja a törvényhozás révén megakadályozni a megállapodás nélküli Brexitet. A BBC értesülése szerint erre szeptember második hetében, egy Észak-Írországról szóló jelentés vitájakor lehet számítani, az Európai Unió pedig addig vélhetően kivár a további tárgyalásokkal.
 

magyarnemzet.hu; MTI
Címkék:
  • Szomorú séta ezzel a Gergővel
    Azt, hogy máris zöldebb és szabadabb lett a főváros, szép szülővárosom, nem kérdés, azt csak a hülye nem érzi.
  • Karácsony Kommün
    Hát igen, nagy pártokhoz, vagy egy fővároshoz azért komoly vezetők is kellenek, kellenének. S ha nincsenek, jön a szakadék.
  • Kihalhat a magyar nyelv?
    Lesz-e magyar nyelv a 30. században? És ha igen, milyen? Megértenénk vagy a szókincsváltozás miatt ez eleve elképzelhetetlen? Eőry Vilma, Pomozi Péter és H. Tóth Tibor nyelvészekkel, a Magyarságkutató Intézet munkatársaival a várható változásokról és nyelvünk helyzetéről beszélgettünk a magyar nyelv napja alkalmából.
  • Nemzeti stadiont kap a magyar labdarúgó válogatott
    Már csak két nap van hátra az újjászületett Puskás Ferenc Stadion megnyitásáig. Pénteken a Magyarország-Uruguay meccsel avatják fel az új, többfunkciós Puskás Arénát. Csaknem 68 ezer ember szurkol majd a nyitómérkőzésen, ahol egyúttal a 2018-ban visszavonult Gera Zoltánt is elbúcsúztatják, a Real Madrid pedig sztárvendégeket küld az ünnepélyes megnyitóra.
  • Karácsony mérlege: öt ígéretből nulla
    Karácsony Gergely egy hónapja, a választás előtti napon öt olyan vállalást tett, amelyet ígérete szerint hivatalba lépése első napján teljesíteni fog. A Fővárosi Közgyűlés november 5-i alakuló ülésén az öt intézkedésből egyet sem sikerült maradéktalanul végrehajtani, megvalósítani.
MTI Hírfelhasználó