A Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság az utóbbi években intenzíven támadta a magyar bevándorláspolitikát. Hazánk a tagállamokkal szemben indított kötelezettségszegési eljárásokat tekintve az uniós középmezőnyben foglal helyet, de ha csak a migrációt is magában foglaló bel- és igazságügy témáját nézzük, éllovas az uniós országok között. — A Juncker-féle bizottság erősen átpolitizált jellege miatt a kötelezettségszegési eljárásokat is felhasználta ideológiai csatákhoz, amit a bevándorlással kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárások is mutatnak — értékelte lapunknak az elmúlt éveket Gát Ákos Bence szakértő.
2019. augusztus 3. 10:16
A magyar kormány a Juncker-bizottság utolsó bevándorláspárti kísérleteként értékelte, hogy a testület az Európai Unió Bíróságánál indított eljárást a Stop, Soros! törvénycsomag ügyében.
A kérdésben megkerestük az uniós bíróságot, ahol lapunknak elmondták: egyelőre csak döntés született a bírósági eljárási szakasz megindításáról, így jelenleg további dátumok nem állnak rendelkezésre. Tudatták azt is: nem befolyásoló az a tény, hogy a bel- és igazságügy kérdésében Magyarország pillanatnyilag több kötelezettségszegési eljárásban is érintett. – Jogi szempontból különböző esetekről van szó – szögezték le.
Juncker és Merkel – intenzíven támadtákMagyarországot, amikor a migránsokról volt szó Fotó: Reuters
A Juncker-bizottság Magyarország esetében csak 2015 januárja óta összesen 19 alkalommal döntött felszólító levél küldéséről, indoklással ellátott vélemény kiállításáról vagy hazánk uniós bíróságra küldéséről a – migrációt is magában foglaló – bel- és igaz-ságügy témájában. Ez olyannyira kirívó adat, hogy a „második helyen álló” tagállamok – például Csehország vagy Spanyolország – mindössze tíz hasonló bizottsági lépést tudnak felmutatni.
Bár a bel- és igazságügyi kérdéskör meglehetősen tág (ide tartozik például a terrorellenes küzdelem vagy a szezonális munkát végzőkre vonatkozó szabályozás), Magyarország esetében a bevándorláspolitika van a brüsszeli céltábla közepén.
A legnagyobb nemzetközi érdeklődést is kiváltó döntés 2017 nyarán született, amikor is a testület Magyarországnak, Csehországnak és Lengyelországnak rótta fel a migránsok áthelyezésére vonatkozó tanácsi határozat figyelmen kívül hagyását, alig egy hónapon belül pedig indoklással ellátott vélemény formájában (a kötelezettségszegési eljárás második szakasza – a szerk.) sérelmezte, hogy az érintett országok továbbra sem tervezik a migránskvóták teljesítését. A kérdés 2017 decemberében került az uniós bíróság elé, amelynek kijelölt főtanácsnoka a héten kellett volna, hogy nyilvánosságra hozza az ún. főtanácsnoki véleményét, ez azonban nem történt meg.
Úgy tudjuk: a magyar fél sincs tisztában a halasztás pontos okával, és egyelőre a további dátumokról sem kapott értesítést.
A bizottság 2018 júliusában az uniós menekültügyi és visszatérési jogszabályoknak való meg nem felelés miatt indított keresetet hazánk ellen az uniós bíróság előtt. Kifogásolta a tranzitközpontok működési elvét, amely a testület szerint nem teszi lehetővé a menedékkérelem tényleges igénybevételét.
Junckerék múlt héten hozták nyilvánosságra, hogy a Stop, Soros! törvénycsomag miatti kötelezettségszegési eljárás is a következő, bírósági szakaszba lép. Indoklásuk szerint a magyar szabályozás korlátozza a menedékkérők azon jogát, hogy kommunikáljanak az érintett nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervekkel. A bizottság egyúttal kötelezettségszegési eljárást indított a szerbiai határnál lévő tranzitzónákban lévő személyek helyzete miatt.
A fenti példák ellenére hazánk még mindig csak a középmezőnyben van, ha a tagállamokkal szemben indított, összes kötelezettségszegési eljárást vesszük számba. 2018-ban 1571 eljárás volt folyamatban: az éllovas Spanyolország ebből 97-et tudhatott magáénak, majd Németország következett nyolcvan esettel. Magyarország ötven eljárással szerepelt a listán. Az ügyek javát a környezetvédelemre, mobilitásra, illetve a belső piac működésére vonatkozó kérdések tették ki, és a belügyi-migrációs dimenzió „csak” 145 eljárásra korlátozódott.
Hatásköri túllépés, megszegett uniós jog
A kötelezettségszegési eljárás az Európai Bizottság klasszikus eszköze arra, hogy a testület „az uniós alapszerződések őreként” betartassa a tagállamokkal az európai jogot. Ideális esetben a bizottság szakmai tekintélyére is ügyelve, a számára meghatározott jogi kereteken belül jár el – vázolta lapunk kérdésére Gát Ákos Bence. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének szakértője szerint a kötelezettségszegési eljárások esetében a bizottság és az eljárás alá vont tagállam értelemszerűen jogi, illetve szakpolitikai vitában áll egymással, ugyanakkor a bizottságot szigorú eljárási keret köti. Ha pedig a felek nem jutnak megállapodásra, pluszgaranciát jelent, hogy a vitát nem egy politikai szerv, hanem egy bírósági fórum, az Európai Unió Bírósága dönti el.
– A kötelezettségszegési eljárások lefolytatásához nem elég egy politikai vádakat megfogalmazó Sargentini-jelentés vagy bizottsági kommüniké, precíz jogi munkát kell végezni – fogalmazott a szakértő, aki szerint a bizottság ezektől a kötöttségektől akart szabadulni, amikor 2014-ben a kötelezettségszegési eljárás mintájára létrehozta az úgynevezett jogállamisági mechanizmust, amiből hiányoznak az említett jogi, eljárási garanciák. Ez teljes mértékben politikai jellegű eljárás, amelynek keretében a bizottság a „jogállamiságra” hivatkozva egy ország belpolitikájának minden területét felügyelni akarja, túllépve saját hatáskörén, és nem utolsósorban megszegve az uniós jogot. A két eljárás közötti különbségtételt árnyalja, hogy a Juncker-féle Európai Bizottság erősen átpolitizált jellege miatt a kötelezettségszegési eljárásokat is felhasználta ideológiai csatákhoz, amit a bevándorlással kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárások is mutatnak. A szakértő szerint a november 1-jével munkába álló, immár új összetételű Európai Bizottsággal kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés, hogy a testület nagyobb pártpolitikai semlegességre törekedve visszaállítja-e szakmai tekintélyét.
Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
Egy évtized és több tízezer milliárd eurónyi beruházás kellene ahhoz, hogy Európa egész energetikai komplexuma átálljon az orosz energiától teljesen független módra.
Novák Katalin köztársasági elnök - Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében - szerda reggel a Karmelita kolostorban átadta az új államtitkárok kinevezési okiratát - közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.