Bevándorláspártiak büntetnék hazánkat
A Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság az utóbbi években intenzíven támadta a magyar bevándorláspolitikát. Hazánk a tagállamokkal szemben indított kötelezettségszegési eljárásokat tekintve az uniós középmezőnyben foglal helyet, de ha csak a migrációt is magában foglaló bel- és igazságügy témáját nézzük, éllovas az uniós országok között. — A Juncker-féle bizottság erősen átpolitizált jellege miatt a kötelezettségszegési eljárásokat is felhasználta ideológiai csatákhoz, amit a bevándorlással kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárások is mutatnak — értékelte lapunknak az elmúlt éveket Gát Ákos Bence szakértő.
2019. augusztus 3. 10:16

A magyar kormány a Juncker-bizottság utolsó bevándorláspárti kísérleteként értékelte, hogy a testület az Európai Unió Bíróságánál indított eljárást a Stop, Soros! törvénycsomag ügyében.

A kérdésben megkerestük az uniós bíróságot, ahol lapunknak elmondták: egyelőre csak döntés született a bírósági eljárási szakasz megindításáról, így jelenleg további dátumok nem állnak rendelkezésre. Tudatták azt is: nem befolyásoló az a tény, hogy a bel- és igazságügy kérdésében Magyarország pillanatnyilag több kötelezettségszegési eljárásban is érintett. – Jogi szempontból különböző esetekről van szó – szögezték le.

 

Juncker és Merkel – intenzíven támadtákMagyarországot, amikor a migránsokról volt szó Fotó: Reuters

A Juncker-bizottság Magyarország esetében csak 2015 januárja óta összesen 19 alkalommal döntött felszólító levél küldéséről, indoklással ellátott vélemény kiállításáról vagy hazánk uniós bíróságra küldéséről a – migrációt is magában foglaló – bel- és igaz-ságügy témájában. Ez olyannyira kirívó adat, hogy a „második helyen álló” tagállamok – például Csehország vagy Spanyolország – mindössze tíz hasonló bizottsági lépést tudnak felmutatni.

Bár a bel- és igazságügyi kérdéskör meglehetősen tág (ide tartozik például a terrorellenes küzdelem vagy a szezonális munkát végzőkre vonatkozó szabályozás), Magyarország esetében a bevándorláspolitika van a brüsszeli céltábla közepén.

A legnagyobb nemzetközi érdeklődést is kiváltó döntés 2017 nyarán született, amikor is a testület Magyarországnak, Csehországnak és Lengyelországnak rótta fel a migránsok áthelyezésére vonatkozó tanácsi határozat figyelmen kívül hagyását, alig egy hónapon belül pedig indoklással ellátott vélemény formájában (a kötelezettségszegési eljárás második szakasza – a szerk.) sérelmezte, hogy az érintett országok továbbra sem tervezik a migránskvóták teljesítését. A kérdés 2017 decemberében került az uniós bíróság elé, amelynek kijelölt főtanácsnoka a héten kellett volna, hogy nyilvánosságra hozza az ún. főtanácsnoki véleményét, ez azonban nem történt meg.

Úgy tudjuk: a magyar fél sincs tisztában a halasztás pontos okával, és egyelőre a további dátumokról sem kapott értesítést.
A bizottság 2018 júliusában az uniós menekültügyi és visszatérési jogszabályoknak való meg nem felelés miatt indított keresetet hazánk ellen az uniós bíróság előtt. Kifogásolta a tranzitközpontok működési elvét, amely a testület szerint nem teszi lehetővé a menedékkérelem tényleges igénybevételét.

Junckerék múlt héten hozták nyilvánosságra, hogy a Stop, Soros! törvénycsomag miatti kötelezettségszegési eljárás is a következő, bírósági szakaszba lép. Indoklásuk szerint a magyar szabályozás korlátozza a menedékkérők azon jogát, hogy kommunikáljanak az érintett nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervekkel. A bizottság egyúttal kötelezettségszegési eljárást indított a szerbiai határnál lévő tranzitzónákban lévő személyek helyzete miatt.

A fenti példák ellenére hazánk még mindig csak a középmezőnyben van, ha a tagállamokkal szemben indított, összes kötelezettségszegési eljárást vesszük számba. 2018-ban 1571 eljárás volt folyamatban: az éllovas Spanyolország ebből 97-et tudhatott magáénak, majd Németország következett nyolcvan esettel. Magyarország ötven eljárással szerepelt a listán. Az ügyek javát a környezetvédelemre, mobilitásra, illetve a belső piac működésére vonatkozó kérdések tették ki, és a belügyi-migrációs dimenzió „csak” 145 eljárásra korlátozódott.

Hatásköri túllépés, megszegett uniós jog

A kötelezettségszegési eljárás az Európai Bizottság klasszikus eszköze arra, hogy a testület „az uniós alapszerződések őreként” betartassa a tagállamokkal az európai jogot. Ideális esetben a bizottság szakmai tekintélyére is ügyelve, a számára meghatározott jogi kereteken belül jár el – vázolta lapunk kérdésére Gát Ákos Bence. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének szakértője szerint a kötelezettségszegési eljárások esetében a bizottság és az eljárás alá vont tagállam értelemszerűen jogi, illetve szakpolitikai vitában áll egymással, ugyanakkor a bizottságot szigorú eljárási keret köti. Ha pedig a felek nem jutnak megállapodásra, pluszgaranciát jelent, hogy a vitát nem egy politikai szerv, hanem egy bírósági fórum, az Európai Unió Bírósága dönti el.

– A kötelezettségszegési eljárások lefolytatásához nem elég egy politikai vádakat megfogalmazó Sargentini-jelentés vagy bizottsági kommüniké, precíz jogi munkát kell végezni – fogalmazott a szakértő, aki szerint a bizottság ezektől a kötöttségektől akart szabadulni, amikor 2014-ben a kötelezettségszegési eljárás mintájára létrehozta az úgynevezett jogállamisági mechanizmust, amiből hiányoznak az említett jogi, eljárási garanciák. Ez teljes mértékben politikai jellegű eljárás, amelynek keretében a bizottság a „jogállamiságra” hivatkozva egy ország belpolitikájának minden területét felügyelni akarja, túllépve saját hatáskörén, és nem utolsósorban megszegve az uniós jogot. A két eljárás közötti különbségtételt árnyalja, hogy a Juncker-féle Európai Bizottság erősen átpolitizált jellege miatt a kötelezettségszegési eljárásokat is felhasználta ideológiai csatákhoz, amit a bevándorlással kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárások is mutatnak. A szakértő szerint a november 1-jével munkába álló, immár új összetételű Európai Bizottsággal kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés, hogy a testület nagyobb pártpolitikai semlegességre törekedve visszaállítja-e szakmai tekintélyét.

Judi Tamara (Brüsszel)

magyarnemzet.hu
  • Budapest felett az ég
    Visszajöttek, akik annyira hiányoztak, visszajöttek, akikért megint rajongunk. Gyurcsány és az SZDSZ.
  • Újra kell tanulnunk a demokráciát
    A „létező demokrácia” részének kell tekintenünk az idegen titkosszolgálatok videókészítését és az időzített nyilvánosságra hozást. A külföldi tőzsdespekulánsok kampányfinanszírozó tevékenységét. A külföldi propagandaközpontok itthoni buzgólkodását.
MTI Hírfelhasználó