Erre az évre feléltük az erőforrásokat
Soha nem esett ilyen korai dátumra a túlfogyasztás napja, az a pont, amikorra az emberiség felélte az egy évre jutó erőforrásait. A Föld csak az e napig felhasznált természeti javakat képes megtermelni egy év alatt. Jelen fogyasztási tempó mellett 1,75 Földre lenne szüksége az emberiségnek.
2019. július 29. 10:00

Holnaptól már olyan erőforrásokat fogyasztunk, amelyeket ebben az évben nem tud újratermelni a Föld. A világnapok közül nem sok olyan akad, amelyik évről évre másik dátummal szerepel a naptárban, de ilyen az emberi túlfogyasztás – vagyis a túllövés – napja. Ez azt takarja, hogy január elseje óta annyi erőforrást használt fel az emberiség, amennyinek legalább egy évig kellett volna elegendőnek lennie. És míg 1970-ben december 23-ra esett ez a nap, azóta az eredmény – bár kisebb hullámzásokkal, de –folyamatosan romlik. Ennek eredményeként idén már hét hónapig sem húzta ki az emberiség az egy évre elegendő erőforrások felhasználásával. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy bár a Global Footprint Network (GFN) éves bontásban vizsgálja az ökológiai lábnyomunk mérete alapján a fogyasztást, szilveszter éjfélkor valójában nem nullázódik le a számláló, az évek túlfogyasztása egyre csak halmozódik. A kanadai GFN környezetvédő civil szervezet dolgozta ki a mára széles körben ismert és használt ökológiai lábnyom számítását.

Ez a mértékegység azt fejezi ki, hogy egy ember életmódja mennyire terheli meg a természeti környezetet földterületben kifejezve, hektár/fő mértékegységben. Idén egy ember ökolábnyomának mintegy hatvan százalékát a szén-dioxid-kibocsátás teszi ki. Az egyhektárnyi talaj biológiai kapacitása pedig a rendelkezésre álló erőforrások mennyiségét jelképezi. A két szám hányadosa alapján számítják ki a túllövés napjának dátumát. Kontinensünk trendje a globálisnál jóval gyorsabb, hiszen ha a bolygón mindenki európai módjára élne, már május tizedikén eljött volna a túllövés napja. És ha a Föld minden lakója olyan ütemben fogyasztana, mint egy átlagos magyar, akkor már június 14-én elfogyna az egy évre szabott készlet. Mindkét eset szintén folyamatosan romló trendet mutat. Hazánkban az energiafogyasztás a legnagyobb környezetterhelés, mivel annak döntő része fosszilis energiahordozókból jön. Ez teszi ki az ország ökológiai lábnyomának közel kétharmadát – mondta Harmat Ádám, a WWF Magyarország környezetvédelmi szervezet Éghajlatváltozás programvezetője. – Jókora részt foglal el emellett az élelmezésünk, amely a lábnyomunk egyötödéért felelős – tette hozzá.

Tavaly és idén is Katar a rekorder, ott mindössze másfél hónap alatt, már február 11-én elérték a túlfogyasztás napját. Az arab emírséget követi a tavalyelőtt még első helyen álló Luxemburg (február 16.), az Egyesült Arab Emirátusok (március 8.), Bahrein (március 10.), Kuvait (március 11.), az Egyesült Államok (március 15.) és Kanada (március 18.), de Dániában (március 29.) és Ausztráliában (március 31.) is már az év harmadik hónapjában eljön a túlfogyasztás napja. A legkisebb ökológiai lábnyom olyan országokban mutatható ki, mint Marokkó, Kirgizisztán, Niger, Albánia vagy Pápua Új-Guinea. – Jelenleg úgy élünk, mintha 1,75 Föld állna a rendelkezésünkre – mondta Mathis Wackernagel, az ökológiai lábnyom rendszerének kitalálója, a GFN vezetője. Szerinte a túlfogyasztásunk fenntarthatatlan és szükségszerűen véget fog érni. Már csak az a kérdés, hogy ezt természeti katasztrófákon keresztül érjük el vagy előre megtervezzük. A globális ökológiai túlköltekezésnek ugyanis egyértelmű jele az erdőirtások mértéke, a talajerózió, a biológiai sokszínűség csökkenése és a légkör szén-dioxid-koncentrációjának növekedése csakúgy, mint a szélsőséges időjárás.

A WWF Magyarország kommunikációs vezetője szerint egyelőre eltart bennünket a természeti tőke, de az extrém időjárási jelenségek, a biológiai sokféleség drasztikus csökkenése mind azt jelzi, hogy nincs messze az ökoszisztémák összeomlása. Antal Alexa felhívta a figyelmet az egyszer használatos műanyagok kiiktatásának vagy éppen a szezonális élelmiszerek fogyasztásának fontosságára – ezek olyan tényezők, amelyekkel az egyén is sokat tehet a fenntarthatóságért. Nem csökkentik a komfortérzetünket, környezetünknek és pénztárcánknak azonban hosszú távon kedveznek. Noha kétségtelen a döntéshozók felelőssége a fenntartható gazdaságok kialakításában, az egyén is sokat tehet ez ügyben. Érdemes lehet egy kis önvizsgálattal kezdeni a felkészülést, ebben online elérhető tesztek is segítenek.

Olyan kérdésekre lehet őszintén válaszolni, mint hogy mivel járunk munkába, viszünk-e oda magunkkal fém evőeszközt, hordunk-e magunknál bevásárlótáskát vagy festjük-e a hajunkat és milyen gyakran utazunk repülővel. Ez alapján a kalkulátor megmondja, hogy hány Földre vagy hektárra lenne szüksége az emberiségnek, ha mindenki úgy élne, mint a tesztalany. A GFN és a WWF honlapján is elérhetők olyan tanácsok, amelyeket megfogadva csökkenthető az ökológiai lábnyomunk. Ezek jó része magától értetődő, másik része talán meglepő lehet, és mindenkinek a lelkiismeretére van bízva, hogy mennyit vállal azért, hogy a túllövés napjának dátuma ezentúl minél inkább az év végéhez közelítsen.

Magyar Nemzet
  • Szomorú séta ezzel a Gergővel
    Azt, hogy máris zöldebb és szabadabb lett a főváros, szép szülővárosom, nem kérdés, azt csak a hülye nem érzi.
  • Karácsony Kommün
    Hát igen, nagy pártokhoz, vagy egy fővároshoz azért komoly vezetők is kellenek, kellenének. S ha nincsenek, jön a szakadék.
MTI Hírfelhasználó