– Ha a bevándorlás ügyében csak egyszer hibázunk, ha csak egyetlen pillanatra elveszítjük a szív és az ész harmóniáját, akkor itt olyan változások következnek be, amiket utána nem lehet reparálni – jelentette ki Orbán Viktor 2015. június 3-án, akkor, amikor ezrek érkeztek a zöldhatáron keresztül papírok nélkül. A kormány két héttel később, június 17-én döntött az illegális bevándorlás megfékezése, a schengeni határok uniós jogba foglalt védelme érdekében a déli határ lezárásáról. Az ideiglenes biztonsági határzár elkészülte után a jogi határzár intézményét is bevezették: az Országgyűlés döntése értelmében a határzár tiltott átlépése, megrongálása bűncselekménynek minősül, amely szabadságvesztéssel büntetendő.

A migrációs válság mélypontja volt a röszkei zavargások néven elhíresült incidens 2015. szeptember 15-én, amikor több száz migráns torlódott fel a Röszke–Horgos határátkelő szerb oldalán. Másnapra már több ezren lettek, és a zavargások során megpróbáltak áttörni a rendőrsorfal által védett határátkelőn és az azt lezáró kerítésen. Az erőszakos fellépők egyik hangadója Ahmed Hamed volt, aki hangosbeszélővel irányította, hergelte a feldühödött tömeget. A szír férfit végül elfogta a rendőrség, ügyében 2018 szeptemberében született ítélet: ötéves börtönbüntetést kapott, amiért tiltott módon lépte át a határt és terrorcselekményt követett el.

A Fidesz–KDNP-kormány később is számos intézkedéssel szavatolta az uniós külső határ és Magyarország biztonságát. Az előző év kora őszén elrendelt, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet 2016-ban a kormány az érintett déli megyékről az egész országra kiterjesztette, bővítve a rendőrség és a honvédség jogköreit, hogy hatékonyabban tudják megvédeni az ország határait. Még abban az évben népszavazást kezdeményezett a kabinet, mivel Brüsszelben egy állandó, felső korlát nélküli, a migránsok automatikus szétosztására irányuló mechanizmust akartak elfogadtatni a tagállamokkal.

Az elsőként felépült drótakadály csak a legbátrabbaknak nem szegte kedvét, őket viszont rendőrök és katonák várták Fotó: Havran Zoltán

A kvótanépszavazás ugyan érvénytelen lett, ám a voksolók elsöprő többsége – 98 százaléka – a migránsok betelepítése ellen szavazott. A szigorított jogi határzár 2017 márciusától lépett életbe. Ez a kerítésnél megjelenő migránsok kapcsán kikötötte, hogy a menedékkérelem benyújtása esetén a nekik előírt helyen, a tranzitzónában kell tartózkodniuk, ellenkező esetben szabálysértést követnek el. Az Országgyűlés 2018 júniusában elfogadta a Stop, Soros! törvénycsomagot, amellyel többek között adót vetettek ki a migrációt pártoló és elősegítő szervezetekre. A jogszabály hatására Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa elhagyta Magyarországot.

Mindezzel Magyarország világszerte magára haragította a bevándorláspárti erőket. Ráadásul a határkerítés szembement Európa legbefolyásosabb politikusának, Angela Merkelnek 2015-ös nyilatkozataival: ezekkel gyakorlatilag meghívta a migránsokat Németországba. A kancellár az év októberében az Európai Néppárt frakcióülésén úgy fogalmazott: „A kelet-európaiak – és magamat is annak veszem – a saját bőrükön tapasztalhatták meg, hogy az elkerítés nem működik.” Három évvel később megváltozott a kancellár álláspontja. Egy interjúban kiemelte, hogy a határ védelmével Magyarország Németországot is védi, „bizonyos értelemben nekünk végzi el a munkát”.

Francois Hollande akkori francia elnök szintén kikelt a déli határzár ellen. Kijelentette: „Nem szabad Európán belül falakat vagy kerítéseket emelni, hanem egyszerűen a külső határokat kell biztosítani.” A szocialista párti államfőt 2017-ben váltó Emmanuel Macron hasonlóan vélekedett a kérdésben. Mint mondta, a „tömeges migráció korát éljük, ami ellen semmit sem lehet tenni”, tehát a kerítés sem jelent megoldást.

A határvédelmi kerítés az Európai Bizottság tetszését sem nyerte el, Frans Timmermans első alelnök pedig úgy vélekedett: a migráció kérdését nem lehet kerítésekkel megoldani.

Igent mondott a migránsokra az ellenzék

Vona Gábor (Jobbik): „A kerítés az egy hatalmas bukás. Azt gondolom, hogy a kormány bevándorláspolitikájának a bukása történt meg. A kerítés még föl sem épült, de már nyilvánvalóvá vált, hogy alkalmatlan Magyarország megvédésére. Ezt egyébként a Jobbik a kezdetektől fogva jelezte.”
Niedermüller Péter (DK): „Az Európai Unió sorsa nem lehet a bezárkózást hirdető, kerítéseket építő, idegengyűlölő politika foglya.”
Szanyi Tibor (MSZP): „A Magyarország déli határán húzódó kerítés valóságában és szimbolikájában egyaránt eltakarítandó […] Tulajdonképp ez a kerítés egy Auschwitz-lite.”
Kunhalmi Ágnes (MSZP): „Vesztébe rohan az az ország, amely falat húz határainál, és ezzel gettóba zárja magát. […] A Fidesz-kormány megkezdte a vasfüggöny újraépítését. […] Az ország többsége nem akar falat a déli határra.”
Botka László (MSZP): „Jóérzésű ember pártállástól függetlenül nem akarja, hogy Európa közepén az országhatáron egy drótkerítés legyen, tehát a válaszom még egyszer az, hogy azon leszünk, hogy minél gyorsabban le tudjuk bontani.”

Karácsony Gergely (Párbeszéd): „Meggyőződésünk, hogy egy sokszínű, különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező közösség erősíti és előreviszi Magyarországot.”
Gyurcsány Ferenc (DK): „Magyarországnak kifejezetten javára válna, ha befogadná a bevándorlókat. […] Bizonyítani fogom, hogy Röszke II-nél a rendőrök hátrébb vonták a sorfalat, kinyitották a határzárat, ünneplő, boldog tömeg érkezett Magyarországra, akiket a rendőrök, minden előzetes figyelmeztetés nélkül, brutálisan megtámadtak.”
Gyöngyösi Márton (Jobbik): „Ezeket a szerződéseket (a nemzetközi szerződéseket – szerk.) a magyar kormány nem tartja be, mert kiindulási országtól függetlenül nem enged be bevándorlókat, sőt elutasítja a betelepítési kvótákat is.”
Szél Bernadett (ex-LMP): „Most mondom, hogy ilyen kihívások lesznek végig ebben a században velünk. Ha elkezdünk riogatni, ha elkezdünk arról beszélni, hogy lezárjuk a határokat, azzal semmire nem fogunk menni.”