A német Ursula von der Leyen lesz az Európai Bizottság következő elnöke. A politikus csak nagyon szűk többséget szerzett az Európai Parlamentben, így még meggyűlhet a baja az átláthatóságért kiáltó testülettel. Az EP októberben szavaz majd az új összetételű bizottságról.
2019. július 17. 09:47
Az Európai Parlament (EP) tegnap szűk többséggel, 383 szavazat és 327 ellenszavazat mellett megválasztotta Ursula von der Leyent az Európai Bizottság következő elnökének. A jelöltnek 374 voksra volt szüksége a többséghez, mindössze kilenc szavazaton múlott a sikere, vagyis a Fidesz tizenhárom szavazata nélkül nem választották volna meg. A meghatott német politikus megköszönte a testületnek a bizalmat.
Deutsch Tamás néppárti képviselő gratulál a német politikusnak. Jobboldali támogatás, baloldali bizalmatlanság Fotó: EP/MTI/Koszticsák Szilárd
– Ez egyben az Európába vetett bizalom is. Keletről nyugatra és északról délre – fogalmazott tegnap este Von der Leyen.
A német politikus megválasztása azután vált majdnem borítékolhatóvá, hogy az EP szociáldemokrata frakciója is a jelölt felkarolásáról döntött. Korábban a balközép sem lelkesedett a csúcsjelölti rendszer felrúgásáért – így a holland Frans Timmermans félreállításáért –, de mintegy fél órával a strasbourgi szavazás előtt meggondolták magukat. Tudatták: minden erejükkel azon lesznek, hogy Von der Leyen teljesítse az általuk kiharcolt, progresszív ígéreteket. A kivételt épp a német szociáldemokraták jelentették, akik nem szavaztak a volt védelmi miniszterre.
Hasonló volt a forgatókönyv az Emmanuel Macron nevével fémjelzett Újítsuk meg Európát liberális frakció esetében. A csoport Von der Leyen múlt heti meghallgatása után meglehetősen szkeptikus volt, ám tegnap délután mégis mellette döntöttek. – Várjuk, hogy együtt dolgozhassunk Európa megújításán. Sok munka vár ránk! – tudatta a Twitteren Dacian Ciolos frakcióvezető.
Nem váratlan, hogy végül az EP liberális és balközép ereje sem utasította el a német jelöltet, aki a szavazást megelőző strasbourgi felszólalásában a baloldalnak kedvező politikai ígéreteket tett. – Ez nem meglepő, ugyanis a jobbközép támogatását Von der Leyen már biztosan magáénak tudta – tudatta lapunkkal a voksolás előtt egy parlamenti forrás. Von der Leyen közel negyvenperces strasbourgi felszólalásában valóban nagy hangsúlyt fektetett a klímavédelemre, az unión belüli egyenlőségre, a szociális biztonság megteremtésére, illetve a közös menekültügyi rendszer kialakítására. Újra kijelentette azt is, hogy a leendő bizottság felét nők alkotják majd.
Korábban a zöldek frakciója kemény kritikával illette a politikust, aki 2050-re viszont uniós klímatörvényt, illetve teljes klímasemlegességet ígért. Míg a szociáldemokraták elfogadták a programot, a zöldfrakció Von der Leyen ellen szavazott. Az egyik érvük épp a jogállamiság volt, amellyel kapcsolatban nem találták kielégítőnek az elnökjelölti programot. Pedig a német exminiszter e tekintetben is keménykezűbb volt a szokásosnál. Bár alig két hete még a „senki sem tökéletes” mondattal nyugtázta a már-már bevettnek számító jogállamisági aggályokat, tegnap Strasbourgban egy, a jelenlegit kiegészítő jogállamisági mechanizmust ígért.
– Az Európai Bizottság az alapszerződések független őre – szögezte le.
Trócsányi László leadja voksát a strasbourgi ülésteremben Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Von der Leyen nem az utolsó vizsgáját tette tegnap az Európai Parlamentben, ugyanis a testületnek még az általa vezetett bizottság összetételére is rá kell bólintania. Erre október végén, a jelenlegi bizottság mandátumának lejárta előtt kerül sor. Az EP illetékes szakbizottságai pedig a biztosjelölteket is meghallgatják majd. A londoni Financial Times nemrég azt írta: a parlament erőfitogtatásként idén „Orbán, a szélsőjobboldali olasz Liga és a lengyel PiS” jelöltjét is elutasíthatja.
Márki-Zay Péter került ki győztesen az ellenzéki előválasztás második felvonásából. A Századvég áttekintette, milyen út vezetett ahhoz, hogy a magát korábban konzervatívnak valló, mára baloldalivá avanzsált Márki-Zay lett a Gyurcsány Ferenc vezette ellenzéki oldal favoritja.
Márki-Zay egyértelművé tette, mire lehet számítani tőle, amikor azt mondta: „Egy olyan közös programot fogok végrehajtani, amelyben a zöld- és a baloldali programelemek, sőt a liberálisoknak kedves pontok is megvannak. Szó sincs tehát arról, hogy egy konzervatív kormány alakulna.”
A nagyjából 12 millió dokumentum a világ harmincöt vezetője, köztük jelenlegi vagy volt elnökök, miniszterelnökök és államfők kényes ügyeit taglalta: többek között offshore vagyonok, korrupció, pénzmosás és nemzetközi adóelkerülés vádját fogalmazták meg ellenük.
