Tagállami szuverenitás vagy föderalizáció?
A májusi választások átrendezték az erőviszonyokat az Európai Parlamentben. Az Európai Néppárt és a szociáldemokraták először nem tudnak együtt többséget alkotni.
2019. július 14. 18:15

Azonban az EP-választás nemcsak az Európai Parlamentben hozott változásokat, számos országban a szokásosnál is nagyobb hatással lehet a belpolitikai folyamatokra. Az M1-en megszólaló szakértő arra számít, hogy a nyugati tagállamok kevesebb forrást adnának a bevándorlásellenes, szuverenista közép-európai országoknak, ami a feszültségek kiéleződéséhez vezethet.

Ez önmagában jelentős fejlemény, hiszen így nem tudnak egymás között külön alkukat kötni. Kiegyenlítettebb, és ezáltal sokkal több politikai harcot hozó erőviszonyok alakultak ki – fogalmazott Berzi Gergely, a XXI. Század Intézet külügyi igazgatója az M1 Világ című műsorában.

A föderalisták megváltoztatnák a tanács döntéshozatali rendszerét

Az elmúlt időszakban több tagállamban új erők kerültek kormányra, ami szintén hat az uniós erőviszonyokra. Az Európa jövőjét leginkább meghatározó viták a bevándorlás környékén és az Európai Unió előtt álló két lehetséges út közötti választásról szólnak. Az egyik a föderalizáció, a másik pedig a nemzetek Európája, azaz a tagállami szuverenitás megerősítése – ismertette Berzi.

A föderalizációt támogatók jóval erősebb integrációt szeretnének, ahol a tagállamok hatásköre csökkenne.

Ennek egyik első lépése az Európai Tanács döntéshozatali mechanizmusának megváltoztatása lenne. Berzi szerint a fő cél, hogy az olyan konszenzusos kérdésekben – mint kül- és biztonságpolitika, a bevándorláspolitika, a tagsági kérdések – ne legyen senkinek vétójoga, hanem álljanak át egy többségi döntéshozatali mechanizmusra.

A szorosabb integráció az erősebb tagállamoknak kedvezne. A föderalizáció elsősorban a nagy, nyugati országok érdeke, kiemelve Németországot. Főleg az eurózónán belül, de az egész Európai Unión belül messze a legnagyobb politikai befolyást képes gyakorolni – mondta.

Macron csak Merkel támogatásával valósíthatná meg terveit

Nagy-Britannia kilépése után az EU második legnagyobb hatalma Franciaország lesz, Emmanuel Macron francia elnök pedig a föderalizáció közismert híve. Az unióval kapcsolatos tervei megvalósításához azonban szüksége van Németország támogatására. Berzi szerint Franciaország a saját gazdasági gyengesége, illetve Macron rendkívüli népszerűtlensége miatt azért nincs erős állapotban.

Ennek ellenére talán Macronnak van a legambiciózusabb terve.

Emmanuel Macronnak ötletei vannak, Angela Merkelnek meg pénze.

Tehát Berzi szerint az a kérdés, hogy a két vezető, a két nagyhatalom meg tud-e állapodni, hogy német finanszírozással, de a franciák előtérbe helyezésével valósuljon meg a szorosabb integráció.

Kérdés, hogy a német választók hajlandóak lesznek-e finanszírozni Macron terveit. Az EU föderalizációja a közép-európai tagállamokat hátrányosan érintené, jóval kevésbé tudnák érvényesíteni érdekeiket az Európai Tanácsban. Nem véletlen, hogy a visegrádi országok a nemzeti szuverenitás megőrzésének elkötelezett hívei. A V4 országok közös fellépése ellensúlyozhatja a német-francia terveket.

A V4-ek az új parlamentben is a tagállamok szuverenitásáért küzdenek

Az unión belüli szövetségépítést nézve a visegrádi együttműködés messze a legfontosabb és legsikeresebb kormányközi, államok közötti együttműködés. Rendkívüli erőforrást jelent, hogy négy olyan ország, melynek sok témáról más a véleménye, éveken keresztül a legfontosabb kérdésekben mégis egységesen tud fellépni.

A szakértő szerint a következő uniós parlamenti ciklusban nem csökkennek majd a feszültségek a különböző érdekcsoportok között. Arra számít, hogy az Európán belüli konfliktusok kiéleződnek, hiszen például meg kell állapodni a következő költségvetésről.

Látható, hogy Nyugat-Európából erős a törekvés, hogy a közép-európaiak, azaz a más politikát képviselő, bevándorlásellenes, szuverenista közép-európai országok kevesebb forrásból részesüljenek, mint eddig – mondta. Berzi szerint a közép-európaiak következő nagy csatája mindenképpen a költségvetésről fog szólni.

A következő fontos kérdés pedig valószínűleg a többségi döntéshozatal bevezetésének ügye lesz az Európai Tanácsban. A V4 országok meg akarják őrizni a tagállamok szuverenitását a német és francia föderalizációs törekvésekkel szemben.

Címfotó: Orbán Viktor magyar, Mateusz Morawiecki lengyel, Peter Pellegrini szlovák és Andrej Babis cseh miniszterelnök a visegrádi országok (V4) egyeztetésén július 2-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

hirado.hu - M1
  • Szomorú séta ezzel a Gergővel
    Azt, hogy máris zöldebb és szabadabb lett a főváros, szép szülővárosom, nem kérdés, azt csak a hülye nem érzi.
  • Karácsony Kommün
    Hát igen, nagy pártokhoz, vagy egy fővároshoz azért komoly vezetők is kellenek, kellenének. S ha nincsenek, jön a szakadék.
  • Orbán: tisztán magyar pártok tudják hatékonyan képviselni a Kárpát-medencei magyarságot
    A magyar etnikai pártok szükségességéről, a Kárpát-medencei magyarlakta területek gazdasági fejlesztéséről és a magyar közösségek önazonosságának megvédéséről is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök pénteken délelőtt a Magyar Állandó Értekezlet XVIII. plenáris ülésén a Várkert Bazárban - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkára.
  • Kövér: mindig az ősök sírjai avatják az országot hazává
    Mi, magyarok, hiszünk abban, hogy mindig az ősök sírjai avatják az országot hazává - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett konferencián pénteken a Parlamentben.
  • Tarlós István a kereszténydemokratáknál
    Kilenc éven át sikerrel vezette a magyarok fővárosát Tarlós István. A várospolitikus a közélet kereszténydemokrata elvekkel rokonszenvező résztvevőihez látogatott.
MTI Hírfelhasználó