Tagállami szuverenitás vagy föderalizáció?
A májusi választások átrendezték az erőviszonyokat az Európai Parlamentben. Az Európai Néppárt és a szociáldemokraták először nem tudnak együtt többséget alkotni.
2019. július 14. 18:15

Azonban az EP-választás nemcsak az Európai Parlamentben hozott változásokat, számos országban a szokásosnál is nagyobb hatással lehet a belpolitikai folyamatokra. Az M1-en megszólaló szakértő arra számít, hogy a nyugati tagállamok kevesebb forrást adnának a bevándorlásellenes, szuverenista közép-európai országoknak, ami a feszültségek kiéleződéséhez vezethet.

Ez önmagában jelentős fejlemény, hiszen így nem tudnak egymás között külön alkukat kötni. Kiegyenlítettebb, és ezáltal sokkal több politikai harcot hozó erőviszonyok alakultak ki – fogalmazott Berzi Gergely, a XXI. Század Intézet külügyi igazgatója az M1 Világ című műsorában.

A föderalisták megváltoztatnák a tanács döntéshozatali rendszerét

Az elmúlt időszakban több tagállamban új erők kerültek kormányra, ami szintén hat az uniós erőviszonyokra. Az Európa jövőjét leginkább meghatározó viták a bevándorlás környékén és az Európai Unió előtt álló két lehetséges út közötti választásról szólnak. Az egyik a föderalizáció, a másik pedig a nemzetek Európája, azaz a tagállami szuverenitás megerősítése – ismertette Berzi.

A föderalizációt támogatók jóval erősebb integrációt szeretnének, ahol a tagállamok hatásköre csökkenne.

Ennek egyik első lépése az Európai Tanács döntéshozatali mechanizmusának megváltoztatása lenne. Berzi szerint a fő cél, hogy az olyan konszenzusos kérdésekben – mint kül- és biztonságpolitika, a bevándorláspolitika, a tagsági kérdések – ne legyen senkinek vétójoga, hanem álljanak át egy többségi döntéshozatali mechanizmusra.

A szorosabb integráció az erősebb tagállamoknak kedvezne. A föderalizáció elsősorban a nagy, nyugati országok érdeke, kiemelve Németországot. Főleg az eurózónán belül, de az egész Európai Unión belül messze a legnagyobb politikai befolyást képes gyakorolni – mondta.

Macron csak Merkel támogatásával valósíthatná meg terveit

Nagy-Britannia kilépése után az EU második legnagyobb hatalma Franciaország lesz, Emmanuel Macron francia elnök pedig a föderalizáció közismert híve. Az unióval kapcsolatos tervei megvalósításához azonban szüksége van Németország támogatására. Berzi szerint Franciaország a saját gazdasági gyengesége, illetve Macron rendkívüli népszerűtlensége miatt azért nincs erős állapotban.

Ennek ellenére talán Macronnak van a legambiciózusabb terve.

Emmanuel Macronnak ötletei vannak, Angela Merkelnek meg pénze.

Tehát Berzi szerint az a kérdés, hogy a két vezető, a két nagyhatalom meg tud-e állapodni, hogy német finanszírozással, de a franciák előtérbe helyezésével valósuljon meg a szorosabb integráció.

Kérdés, hogy a német választók hajlandóak lesznek-e finanszírozni Macron terveit. Az EU föderalizációja a közép-európai tagállamokat hátrányosan érintené, jóval kevésbé tudnák érvényesíteni érdekeiket az Európai Tanácsban. Nem véletlen, hogy a visegrádi országok a nemzeti szuverenitás megőrzésének elkötelezett hívei. A V4 országok közös fellépése ellensúlyozhatja a német-francia terveket.

A V4-ek az új parlamentben is a tagállamok szuverenitásáért küzdenek

Az unión belüli szövetségépítést nézve a visegrádi együttműködés messze a legfontosabb és legsikeresebb kormányközi, államok közötti együttműködés. Rendkívüli erőforrást jelent, hogy négy olyan ország, melynek sok témáról más a véleménye, éveken keresztül a legfontosabb kérdésekben mégis egységesen tud fellépni.

A szakértő szerint a következő uniós parlamenti ciklusban nem csökkennek majd a feszültségek a különböző érdekcsoportok között. Arra számít, hogy az Európán belüli konfliktusok kiéleződnek, hiszen például meg kell állapodni a következő költségvetésről.

Látható, hogy Nyugat-Európából erős a törekvés, hogy a közép-európaiak, azaz a más politikát képviselő, bevándorlásellenes, szuverenista közép-európai országok kevesebb forrásból részesüljenek, mint eddig – mondta. Berzi szerint a közép-európaiak következő nagy csatája mindenképpen a költségvetésről fog szólni.

A következő fontos kérdés pedig valószínűleg a többségi döntéshozatal bevezetésének ügye lesz az Európai Tanácsban. A V4 országok meg akarják őrizni a tagállamok szuverenitását a német és francia föderalizációs törekvésekkel szemben.

Címfotó: Orbán Viktor magyar, Mateusz Morawiecki lengyel, Peter Pellegrini szlovák és Andrej Babis cseh miniszterelnök a visegrádi országok (V4) egyeztetésén július 2-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

hirado.hu - M1
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Vérző Magyarország 6. rész
    Ezúttal a művészet felé fordulunk. A kiváló művészettörténész, festő és kritikus Lyka Károly Magyar művészet – magyar határok című tanulmányát idézzük, melyben a tudós pontosságával elemzi a magyar és az európai kultúra összetartozását: „Hogy e kétféle művészet határa egyúttal Magyarországnak is természet építette keleti és déli határa, azt helyes lesz a művészettörténeti földrajz beszédes tényeként leszögezni. Aki e határokat rideg kézzel el akarná mozdítani, aligha lehet tisztában azzal, mit jelent egy ezer éven át fejlődött kultúra.”
  • Újrafoglalás
    Az új magyar nemzetpolitika megalkotóinak és megvalósítóinak van mire büszkének lenniük.
  • Bővül a gyermekfelügyeletet ellátó intézmények köre
    Június másodikától oktatási céllal is használhatók lesznek az iskolaépületek, a vidéki bölcsődék és óvodák hétfőtől, a fővárosiak pedig szintén június másodikától térnek vissza a "normális működési rendhez" - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs vasárnapi online sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó