Nagy árat fizettek a tiszteletlenségért
Nem lehet büntetlenül semmibe venni a nemzeteket
Orbán Viktor nagy győzelmet aratott, amikor eldőlt, nem a korábbi csúcsjelöltek, hanem Ursula von der Leyen lehet az Európai Bizottság következő elnöke. A kormányfő sikerét nem tudták megakadályozni sem liberális európai ellenfelei, sem pedig a hazai ellenzéki média. A miniszterelnök évekkel ezelőtt meghirdette a kölcsönös tiszteleten alapuló magyar európai és külpolitikát, amelynek mostanra beértek az eredményei.
2019. július 4. 10:26

Az elmúlt napokban Brüsszel kemény alkudozások helyszíne volt, ahol a következő öt év irányvonaláról, valamint arról született döntés, hogy kik kerüljenek a csúcspozíciókba, és reprezentálják az öreg kontinenst Európa- és a világszerte. A számos jelölt és elképzelés közül végül Orbán Viktor miniszterelnök és a V4-ek által is támogatott aspiránsok kerültek ki győztesen.

Zavarban az ellenzék
A csúcsvezetők kiválasztásáról szóló tudósításaiban a balliberális sajtó gyakran kivetítette a valóságra a vágyait, és azt sulykolta, hogy „Magyarország és Orbán Viktor elszigetelődött”, valamint hogy „Orbánnak nincs befolyása a néppárti politikára”. Ehhez képest nagy lehetett a meglepetés kedden, amikor kiderült, hogy a V4 jelöltje, Ursula von der Leyen lehet az Európai Bizottság (EB) vezetője, de például az Európai Tanács élére is Charles Michel kerülhet. Róla már korábban jelezték a visegrádi országok, hogy akár a bizottsági elnöki poszton is szívesen látnák.

Amikor Martin Schulz és Manfred Weber is kimondta, hogy a jelenlegi helyzet Orbán Viktor győzelmét jelenti, a vágyvezérelt ellenzéki sajtó még akkor is tagadni próbált, a HVG jövőbe látó publicistái egyenesen azt írták: „Orbán a gyors győzelemért beáldozta öt év stratégiai védvonalát.” A valóságban viszont megint az történt, amit a magyar miniszterelnök előre közölt.

A tiszteletre építve
Az elmúlt években a magyar kormány európai és külpolitikáját a kölcsönös tisztelet elve határozta meg, amelyet megkövetelt magának, és amelyet megadott szövetségeseinek is.

– Elvárjuk a magyaroknak járó tiszteletet, és felhívjuk a brüsszeli bürokraták figyelmét, hogy amíg ők hazánkkal vannak elfoglalva, addig Magyarország védi az illegális bevándorlással szemben az Euró­pai Unió határát – nyilatkozta a bevándorlási válság idején Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Orbán Viktor a kölcsönös megbecsülésre alapozta külpolitikáját Fotó: Reuters

Orbán Viktor miniszterelnök is több alkalommal beszélt arról, hogy Magyarországot, a magyarokat, de az unió többi nemzetét sem lehet semmibe venni, Brüsszelnek meg kell hallgatni az embereket.

– Olyan vezetőket tudunk csak támogatni Közép-Európán kívülről, akik tisztelik Közép-Európát, nem néznek le bennünket – mondta június közepén a magyar miniszterelnök arról, hogy milyen szempontok fogják vezérelni a V4-et és Magyarországot a legfontosabb európai tisztségviselők kiválasztásánál. De a kormányfő már évekkel ezelőtt világossá tette azt a Kossuth rádió 180 perc című műsorában, hogy a magyarok szeretik az Euró­pai Uniót, de ki nem állhatják annak most leváltott vezetését, akik sértegetik a tagállamokat és visszaélnek a hatalmukkal.

Brüsszelben is beszélt erről, például 2017-ben, akkor még bízva abban, hogy az uniós vezetők előbb-utóbb megértik, a kölcsönös tiszteletre építő párbeszéd nem csak magyar érdek.

„Számos félreértést tisztáztunk, és el tudtuk mondani Juncker úrnak, hogy több tiszteletet szeretnénk kapni a közép-európai államok polgárainak, közöttük a magyaroknak is” – fogalmazott akkor Orbán Viktor egy csúcstalálkozó után. Ismert egyébként, hogy a Magyarországgal szembeni tiszteletlenségnek sokféle megnyilvánulási formája volt, egyesek csak pocskondiázták hazánkat, mások pedig ezt zsarolással tetézték. Erre mondta azt Orbán Viktor 2015-ben, hogy „ez nem európai viselkedés, ezen az alapon nem fogunk tudni megegyezni”.

Nem tanultak a hibákból
Az európai liberális elit azonban nem fogadta meg Orbán Viktor tanácsát. Többen, például Manfred Weber, Frans Timmermans, Martin Schulz és Werner Faymann, kitartóan bírálták, fenyegették az elmúlt években a magyar kormányt, mára azonban elbuktak.

Emlékezetes, hogy március végén a ZDF német televíziónak adott interjújában Manfred Weber, aki az Európai Néppárt csúcsjelöltje volt, azt nyilatkozta: inkább nem vállalná az EB elnöki tisztségét, ha azt csak a Fidesz szavazataival tudná megszerezni. A helyzet úgy hozta, hogy Weber sem a Fidesz szavazataival, sem anélkül nem lett bizottsági elnök.

Hivatalosan csak kedden bukott el, de már hetek óta tényként kezelte mindenki, hogy a politikus, aki még májusban is arról beszélt, hogy Magyarország rossz irányba tart, nem kerül az EB elnöki székébe.

A tisztségéért folytatott küzdelemben alulmaradt Frans Timmermans, az EB távozó alelnöke is, aki – mint ismert – februárban részt vett az MSZP kongresszusán, majd május 18-án beszédet mondott a szocialisták kampányzáróján. Azt nem tudni, hogy a politikus szerepvállalása mennyit „segített” a történelmi vereséget szenvedő MSZP-n, az azonban biztos, amikor még ereje teljében érezte magát, többek között azt állította, hogy a Fidesz és Orbán Viktor történelmi kockázatot jelent Magyarországnak és Európának. Beszélt arról is, hogy a magyar kormányfő hazánkat ki akarja vinni Európa szívéből.

Dicstelen véget ért a Magyarországot szintén előszeretettel támadó szociáldemokrata Martin Schulz politikai pályafutása is, aki 2017 elején lemondott az EP-elnöki tisztségéről, hogy Angela Merkel kihívójaként megméresse magát a német szövetségi választáson. Pártjával együtt azonban csúnyán leszerepelt, és emiatt az SPD éléről is távoznia kellett. A politikussal végül az a csúfság is megesett, hogy párttársai nyomására a kormány tagja sem lehetett.

Schulz, amíg pozíciójából fakadóan tehette, sokszor bírálta a magyar kormányt és a miniszterelnököt, elsősorban a migráció kérdésében. Orbán Viktort kompromisszumok nélküli politikusnak, a magyar kormány kvótarendszerről szóló népszavazási kezdeményezését pedig aljasnak és abszurdnak nevezte.

Ezek után nehéz lehetett a pozí­cióit vesztett Schulznak kimondania: Orbán Viktor győzelme, hogy Ursula von der Leyen lehet az EB elnöke.

Megbukott korábban a Magyarországot támadó Werner Faymann osztrák szociáldemokrata kancellár is, aki 2016. május 9-én jelentette be lemondását, mivel pártja nagy vereséget szenvedett a 2016-os elnökválasztáson.

Emlékezetes, Faymann még 2015. szeptember első felében, amikor naponta több ezer illegális bevándorló özönlött Magyarországra, Orbán Viktor tevékenységét a nácik fajelméletével hasonlította össze. A betelepítési kvóták ­ellenzőit, hazánkat és a visegrádi országokat pedig az uniós források megvonásával fenyegette.

magyarnemzet.hu
  • Globália hasznos idiótája
    Háború van, ahol minden ellenséges támadásra csak a sokkal nagyobb erejű ellencsapás lehet a válasz.
  • A rákbetegeken is nyerészkedett az EU korrupcióval vádolt egészségügyi biztosa
    Beszámolók szerint az oltások hátterében az Európai Unió egyik legnagyobb korrupciós botránya bontakozik ki, melynek középpontjában az uniós egészségügyi biztos áll. Sztella Kiriakídiszt és családját nem először érik hasonló vádak, évekkel korábban egy bank mögé bújva privatizálták az összes onkológiai kezelést Ciprus szigetén.
  • Karácsony már többször is állított valótlanságot a doktorijáról
    Egyszer már megköszönte Karácsony Gergely, hogy lapunk felhívta a figyelmét arra, hogy tévesen szerepel az önéletrajzában a doktori fokozat megszerzése. Karácsony akkor tévedéssel magyarázta az esetet, valamint azzal, hogy félreérthetően volt megfogalmazva a bemutatkozása. A baloldal miniszterelnöki versenyére tegnap bejelentkező Karácsony tanulmányai kapcsán Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora elmondta: Karácsony minden támogatást megkapott a képzés elvégzéséhez, azonban nem tudott élni a lehetőséggel.
MTI Hírfelhasználó