Megszakadtak a tárgyalások Brüsszelben
Véget ért a vasárnap kezdődött rendkívüli uniós csúcstalálkozó, amelyen azért gyűltek össze a tagországok állam- és kormányfői, hogy megválasszák az új európai uniós vezetőket. Eddig azonban nem jutottak eredményre – közölte az M1 Híradója.
2019. július 1. 13:52

A rendkívüli csúcstalálkozón a tagországok állam-, illetve kormányfői egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak. Az Európai Bizottság elnöki pozíciójának betöltésére többször felmerült a szocialista Frans Timmermans neve, azonban több tagállam, köztük Magyarország sem támogatta.

Az éjszaka felfüggesztették a megbeszéléseket, és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kétoldalú tárgyalásokat folytatott a tagországok állam- és kormányfőivel. Hétfőn reggel folytatódtak az egyeztetések, azonban nem sikerült közös álláspontra jutni, ezért felfüggesztették a tárgyalásokat. Kiszivárgott hírek szerint azért, mert nem volt meg Timmermans támogatottsága. Információk szerint Frans Timmermanst a V4-ek mellett további négy tagállam – Írország, Lettország, Horvátország és Olaszország – sem támogatja – számolt be az M1 helyszíni tudósítója. Elmondta, ha az országok nem sorakoznak fel mellette, akkor csak húsz tagállami támogatója lesz, amellyel nem éri el azt a többséget, amely lehetővé tenné jelöltségét. Hozzátette, ez a többség nem volt meg hétfőn annak ellenére sem, hogy Timmermans próbálta meggyőzni a jelöltségét elutasítókat.

A tudósító arról is beszélt, hogy az Európai Parlament élére a tagállamok nem jelölhetnek, a parlament vezetőjét a képviselők fogják megválasztani szerdán titkos szavazással. Az is kiderült, hogy jelenleg egy olyan csomag van az asztalon, amelynek a középpontjában továbbra is Timmermans áll, tehát őt szánják az Európai Bizottság élére. 

A további tisztségek betöltéséről is szó esett. Az eddigi hírek szerint Donald Tusk utódja Kristalina Georgieva bolgár politikus lehet, aki jelenleg a Világbank egyik vezetője. Az európai külügyi szolgálat élére liberális politikus kerülne: vagy Margarethe Vestager, aki most uniós biztos, vagy pedig Charles Michel belga miniszterelnök. De úgy tudni, hogy Michel jelölésének nem sok alapja van, és helyette Manfred Weber néppárti, valamint Guy Verhofstadt liberális politikus kerülne megosztva az EP élére az 5 éves ciklust kettéosztva. „Patthelyzet alakult ki Brüsszelben, mert nem sikerül döntést hozni az Európai Bizottság elnökének személyéről” – mondta az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója az M1-en. Törcsi Péter hozzátette, fontos lenne, hogy legalább az Európai Parlament elnökének személyéről döntés szülessen. Az ülés kedden 11 órától folytatódik.

hirado.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Vérző Magyarország 6. rész
    Ezúttal a művészet felé fordulunk. A kiváló művészettörténész, festő és kritikus Lyka Károly Magyar művészet – magyar határok című tanulmányát idézzük, melyben a tudós pontosságával elemzi a magyar és az európai kultúra összetartozását: „Hogy e kétféle művészet határa egyúttal Magyarországnak is természet építette keleti és déli határa, azt helyes lesz a művészettörténeti földrajz beszédes tényeként leszögezni. Aki e határokat rideg kézzel el akarná mozdítani, aligha lehet tisztában azzal, mit jelent egy ezer éven át fejlődött kultúra.”
  • Újrafoglalás
    Az új magyar nemzetpolitika megalkotóinak és megvalósítóinak van mire büszkének lenniük.
  • Bővül a gyermekfelügyeletet ellátó intézmények köre
    Június másodikától oktatási céllal is használhatók lesznek az iskolaépületek, a vidéki bölcsődék és óvodák hétfőtől, a fővárosiak pedig szintén június másodikától térnek vissza a "normális működési rendhez" - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs vasárnapi online sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó