I. Mezítlábasnak becézett kérdések....
Tizenkilenc (!) választ igénylő „egyszerű” kérdés hangzott el június első ülésnapján. Szóltak, küzdöttek, látni, láttatni vélték a ”cifra világot”!
2019. június 11. 13:31

MOTTO: ”Boksz-nyelven" szólva, egy ütés ide, egy ütés oda, s vége a menetnek. A mentelmi jog birtokában szabad keserűen igazat mondani, valóságot leleplezni, hazudni, sértegetni, dicsérni és tévedhetetlennek látszani!

 

 

Minden párt győztesként ünnepelte és hálásan megtapsolta szószólóját. Lapozgatva eredetiben olvashatóak az emlékezésre vagy  feledésre méltó szónoklatok.

         Hogyan jellemezhetjük a magyar-spanyol kereskedelmi-befektetői kapcsolatokat?

 Dr. KÁLLAI MÁRIA, (Fidesz): - Államtitkár Úr! Márciusban látott napvilágot az a hír, mely szerint a valenciai központú autóalkatrész-gyártó, Segura-cégcsoport 4,2 milliárd forintból fejleszti hál’ Istennek a szolnoki gyárát. Ennek a hatékonyságnövelő, kapacitásbővítő beruházásnak köszönhetően újabb 80 munkahely jön létre, tovább erősítve ezzel a cég meghatározó jellegét a megyeszékhelyen, de meggyőződésem, hogy hazánkban is. A magas hozzáadott értéket és a legmodernebb technológiai színvonalat képviselő cég beruházását a kormány egymilliárd forinttal támogatja! A bejelentés fontosságát jól jellemzi az a tény is, hogy a Segura-cégcsoport csak Spanyolországban, Kínában és Szolnokon tart fenn gyártóegységeket. Továbbá az is, hogy a szolnoki gyárban előállított eszközöket használják egyebek mellett az Audi, a Mercedes, valamint a mérnöki központot létesítő Jaguar beszállítói is, ezzel növelve a versenyképes magyar gazdaság gerincét adó autóipar jelentőségét, amely mára már több mint 174 ezer embernek ad munkát, ennyi ember családjáért vállal felelősséget.

- Minden ehhez hasonló bejelentés igazolja azt, ami most már a napnál is világosabb: jó döntés volt a csődközeli állapotot előidéző, 2010 előtti gazdaságpolitikával felhagyni és új utat választani, - egy olyan gazdaságpolitikát, amely emberközpontú, és amely az uniós átlagnál kétszer magasabb gazdasági növekedést eredményez! Folyamatosan kapjuk a híreket az újabb és újabb beruházásokról, ezért is kérdezem:

- Hogyan jellemezhetjük a magyar-spanyol kereskedelmi-befektetői kapcsolatokat, amelynek, a mi városunk, Szolnok is része? 

***

MAGYAR LEVENTE, (Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Asszony! A magyar-spanyol gazdasági, befektetési kapcsolatok nem rosszak, de lehetnének jobbak is. Hadd kezdjem ezzel a kitétellel a válaszadásomat, hiszen Európa egyik legerősebb gazdaságáról beszélünk a spanyolok esetében, és Magyarországon mindössze a 17. legjelentősebb beruházó, noha éles a verseny, hiszen egy sor ország nagyon komoly tőkével van jelen Magyarországon. Gondoljunk arra, hogy pusztán a németek több mint 20 milliárdot ruháztak be eddig Magyarországon. Nem könnyű az elsők közé bekerülni, de a spanyolok ezen dolgoznak, és jó úton haladnak, hiszen évről évre növekszik a spanyol működőtőke-állomány hazánkban. Ennek kiváló példája és egyik zászlóshajója az említett szolnoki vállalat, az F. Segura.

- Képviselő Asszony!  A járműgyártás Magyarország gazdaságában: az ipari termelésünk közel harmadát a járműgyártás adja, 700 járműipari vállalat tevékenykedik Magyarországon és közel 200 ezer embert alkalmaz. 2010 óta kétésfélszereztük Magyarországon a járműipar kibocsátását. Az exportunk -    amely tudvalevőleg tavalyelőtt érte el euróban a 100 milliárdos álomhatárt - mintegy ötöde kapcsolódik az autógyártáshoz. Tehát nagyon fontos húzóágazata ez Magyarországnak! Szeretném felhívni arra a figyelmet arra is, hogy a hagyományos autógyártás irányából egyre nagyobb ütemben mozdulunk el az elektromosautó-gyártás irányába. Ez ügyben jól állunk, és számítunk a spanyol cégekre is, akik továbbra is szívesen látottak Magyarországon bármelyik iparágban. 

Lássunk tisztán!

KORÓZS LAJOS, (MSZP): - A múlt héten, a Dunán egy sajnálatos hajóbaleset történt, egy hajó elsüllyedt. Kérdéseket kell, hogy intézzek államtitkár úrhoz, éppen azért, hogy még egy ilyen baleset a közeljövőben, illetve soha, meg ne történjék Magyarországon. Kérdezem tehát: 

- Mennyi idő telt el a baleset és a riasztás között, továbbá mennyi idő telt el a riasztás és a helyszínre érkezés között? Mikor érkeztek meg az első mentőalakulatok a helyszínre? Hány fős mentőalakulat érkezett a helyszínre? Milyen felszereléssel, hány csónakkal érkeztek meg a mentőalakulatok? Mikor vetették be először a mentéshez a búvárokat? Miért nem használtak légi járműveket, például helikoptereket a mentéshez? 

***

KONTRÁT KÁROLY, (Belügyminisztériumi államtitkára): - Képviselő Úr! A döbbenet és a részvét után most a kutatás és a vizsgálat ideje van. Köszönjük a katasztrófavédők, a rendőrök, a mentők, a katonák, a TEK-esek, a vízügyi szakemberek és az önkéntesek munkáját és helytállását! A kormány a hatóságok munkájához minden segítséget megad.

- A Dunán, a Margit hídnál, 2019. május 29-én 21 óra 5 perckor ütközött össze a Hableány személyhajó és a Viking szállodahajó. Az ütközés következtében a Hableány 7-8 másodperc alatt elsüllyedt. A rendelkezésre álló adatok szerint hajón 2 magyar és 33 dél-koreai állampolgár tartózkodott.

- A hatóságok 21 óra 15 perckor kapták az első állampolgári bejelentést az ütközésről. A vízi rendészet első hajózó járőre a vízen 21 óra 15 perckor, gyakorlatilag az első állampolgári bejelentéssel egy időben, az első gépkocsizó rendőr járőr a parton 21 óra 19 perckor, a bűnügyi állomány első tagjai 21 óra 29 perckor érkeztek a helyszínre. A mentésben az állami szervek részéről 621 fő vett részt, a kutató-mentő tevékenységet a belügyminiszter személyes jelenléte mellett a Belügyminisztérium közbiztonsági főigazgatója, az országos és a budapesti rendőrfőkapitány, a katasztrófavédelem és a Terrorelhárítási Központ főigazgatója, valamint a fővárosi katasztrófavédelmi igazgató a helyszínen irányította. Az állami szervek munkatársainak megfeszített küzdelmét számos önkéntes szervezet segítette, a heroikus, hősies helytállásukért ezúton is köszönetemet fejezem ki. A mentésben részt vevők 7 főt kimentettek a vízből, további 7 személy holttestét találták meg. A hatóságok 21 főt eltűntként kezelnek, felkutatásukban jelenleg 158 rendőr, 47 szolgálati gépjármű, 16 szolgálati kisgéphajó, 2 darab rendőrségi helikopter vesz részt.

- A szállodahajó ukrán állampolgárságú hajóvezetőjét halálos tömegszerencsétlenséget okozó, vízi közlekedés veszélyeztetése miatt a rendőrség őrizetbe vette, a letartóztatását a bíróság elrendelte.  Az elsüllyedt hajótest kiemelésével kapcsolatos feladatok végrehajtására Magyarország belügyminisztere a Terrorelhárítási Központot jelölte Irányításával jelenleg is zajlik a hajóroncs kiemelésének előkészítése. Magyarország mindenben együttműködik Dél-Koreával.

Mennyi pénzt utalnak haza éves szinten azok a Magyarországon dolgozó (elsősorban ukrán) munkavállalók, akiknek nincs állampolgárságuk az Európai Unióban?

Dr. BRENNER KOLOMAN, (Jobbik): - Mint az ismeretes, a külföldön munkát vállaló magyarok évről évre több pénzt utalnak haza. A felmérések szerint a legnagyobb összegeket elsősorban Németországból és Nagy-Britanniából küldik haza az ott munkát vállaló honfitársaink. Nyilvánvaló az is, hogy ennek a növekedésnek az oka abban a sajnálatos tendenciában keresendő, hogy itthon versenyképtelenek a bérviszonyok, és ezt a Fidesz-kormány minden erővel fenn is kívánja tartani, ezért kell egzisztenciális okokból egyre több embernek elhagyni hazánkat. És nem kalandvágyból mennek el ők, ahogy önök állítják, sőt egy friss felmérés szerint már több százezer magyar kimondottan politikai okokból tervezi hazánk elhagyását. Sajnálatos tény továbbá, hogy az elvándorolt magyarok munkaerőpiaci kiesését a Fidesz nem a bérfelzárkóztatás és a külföldön élők hazahívása, hanem a magyarnál jóval olcsóbb, Európai Unión kívüli, jelentős részben ukrán munkaerő, migráns munkások betelepítése útján igyekszik pótolni. Elég csak a nemrég bemutatott gazdaságélénkítő csomagra gondolnunk: legfontosabb célja, hogy a fideszes munkásszállók építését megkönnyítse, ezért aztán nálunk, Sopronban már megmozdulni sincs helyünk.

- Államtitkár Úr! Figyelemre méltó adatoknak tekintjük a külföldön élő magyarok által éves szinten hazaküldött pénzösszegekre vonatkozó felmérések összesítő adatait. A valós magyar gazdasági helyzetet ugyanis csak akkor tudjuk valóban objektív módon is vizsgálni, az országot sújtó gazdasági migráció és a munkaerőpiac tényleges állapotát érdemben javítani, ha arról is kaphatnánk egy összesítést végre. Ezt a kérést már írásban is feltettem, de semmilyen választ nem kaptam arra, hogy éves részletezésben milyen mértékű összesített munkajövedelmet utalnak haza a Magyarországon dolgozó, Európai Unión kívüli, elsősorban ukrán munkavállalók. Ezért most újra kérdezem:

- Az általuk hazaküldött összegek milyen növekedése volt tapasztalható az elmúlt években? Kérem, hogy az összértékeket forintban, a növekedés mértékét pedig százalékban adja meg! 

***

TÁLLAI ANDRÁS, (Pénzügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Először is határozottan cáfolom a szavait: az ön állításával szemben a kormánynak pontosan az a célja, hogy a hazai munkaerőpiac által kínált álláslehetőségeket elsősorban magyar állampolgárokkal töltse be! Ennek érdekében a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi munkavállalásával kapcsolatos engedélyezési rendszer töretlenül alkalmazott alapelve az, hogy az EU-n kívülről érkezett munkavállalók csak akkor jogosultak Magyarország területén munkát végezni, ha az üres álláshelyet magyar vagy uniós állampolgárral nem lehet betölteni. Hangsúlyozandó: a harmadik országbeli állampolgárok munkavállalása nem korlátlan sem időben, sem munkakörben, sem egyéb feltételeket tekintve!

- Képviselő Úr!  Határozottan cáfolom azt is, hogy a munkásszálló-építési program harmadik országbeli állampolgárok munkahelyét fogja szolgálni. A munkásszálló-építési program elsősorban a magyar munkavállalókat, a Magyarországon rögzített munkanélkülieket, illetve a most munkát vállalókat fogja kiszolgálni!

- Néhány szót szeretnék arról szólni, hogy mit tett a magyar kormány a bérek felzárkóztatásáért: 2010 óta a három gyermeket nevelő családok nettó átlagbére megduplázódott, a gyermeket nem nevelő családok keresete pedig 67,4 százalékkal emelkedett. A bérek az idei év első három hónapjában 11 százalékkal növekedtek. A Magyarországon dolgozó külföldiek az EU-n kívülre 2010-ben 51 milliárd forintot, 2018-ban pedig 89 milliárd forintot utaltak saját hazájukba, ez 74 százalékos növekedés. Ez összesen a magyar GDP mintegy 0,2 százalékát teszi ki. 

Mit tesz a kormány a gazdálkodás törvényes rendjének helyreállítására?

HAJDU LÁSZLÓ, (DK): - Budapest XV. kerületi önkormányzatának nyolcadik próbálkozás után még mindig nincs költségvetése, mert a Fidesz-frakció helyi szervezete és szövetségesei szavazatuk megtagadásával akarnak bosszút állni a kerület polgárain, akik kétszer egymás után baloldali polgármestert merészeltek választani. Az elfogadott költségvetés hiánya miatt az Államkincstár beszüntette a 2,5 milliárd forint éves normatív támogatás folyósítását, ezenkívül a kerület elesett mintegy 4,8 milliárd forintnyi elnyert pályázati forrástól, mert az erről szóló szerződést a polgármester költségvetés hiányában aláírni nem tudta.

- Államtitkár Úr! A büntető törvénykönyv 376. § (1) bekezdése szerint, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. A képviselő-testületet a törvény megbízza a kerület vagyonának kezelésével, az önkormányzati törvény pedig kötelességévé teszi az éves költségvetés elfogadását.   25 milliárdos költségvetésről van szó, aminek megszegésével 7,3 milliárdos, az éves költségvetés mintegy egyharmadát kitevő kárt okozott. Kérdezem tehát:

- Mit kíván tenni az ügyben az államháztartás törvényes működésének helyreállítása érdekében a kormány? Készül-e följelentést tenni ez ügyben? 

***

ORBÁN BALÁZS, (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselő Úr! A kormány a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletén keresztül biztosíthatja az önkormányzat törvényességét. Itt azonban érthető a képviselő-testület gyanakvása, tekintettel arra, hogy többször felmerült, hogy a kerület vezetése, illetve a törvényességért felelős jegyző - Lamperth Mónika korábbi szocialista belügyminiszter - nem a jogszabályoknak megfelelően jár el.

- A helyi önkormányzat feladata meghatározni a költségvetést, és március 15-ig kell elfogadni a képviselő-testületnek. Erre nem került sor Rákospalota-Pestújhely-Újpalota önkormányzata esetében. A mulasztás pótlására a jogszabályoknak megfelelően a kormányhivatal 30 napos határidőt tűzött ki. A jogalkotási kötelezettségének ezt követően sem tett eleget az önkormányzat, ebből következően folyamatban van azon eljárás, amelyben Budapest Főváros Kormányhivatala kezdeményezi a Kúriánál mulasztás megállapítását. A Kúria az indítvány beérkezésétől számított 90 napon belül dönt, és határidő tűzésével felhívja az önkormányzatot a jogalkotási kötelezettség teljesítésére. Amennyiben pedig nem tesz eleget, akkor felhatalmazza a kormányhivatal vezetőjét, hogy az önkormányzat nevében alkossa meg. Tehát a kormányhivatal az önkormányzat törvényes működését biztosítani tudja.

- A képviselő-testület tagjai csak olyan költségvetést támogathatnak, amely megfelel a jogszabályoknak, és a kerület lakói érdekének; ez a politikai része a dolognak. Ehhez, csak azt szeretném kérni, hogy a kerület baloldali vezetője és jegyzője is legyen partner! 

Hogyan harcol Magyarországon a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen a Nemzetközi Beruházási Bank?

 DEMETER MÁRTA, (LMP): - Államtitkár Úr! Önök tavaly júniusban írtak alá egyetértési nyilatkozatot a Nemzetközi Beruházási Bank elnökével arról, hogy a bank irodát nyit Budapesten. Ezt követően pedig a bank döntött arról, hogy regionális székhelyüket is Budapestre teszik át. Önök valamiért nagyon szívükön viselik a bank sorsát, hiszen idén márciusban a parlamenti többséggel elfogadták a kormány törvényjavaslatát, melynek értelmében a Nemzetközi Beruházási Bank teljes mentességet kap a magyar hatóságok ellenőrzései alól, vendégeik pedig szabadon jöhetnek az országba!  A Nemzetközi Beruházási Bankot 1970-ben alapították, az alapítók között akkor ott volt Magyarország, ám a nem elég átlátható működés miatt hazánk 2000-ben, tehát az első Orbán-kormány regnálása idején kilépett a szervezetből. Magyarország tagságát érdekes módon a második Orbán-kormány újította meg 2014-ben, és Oroszország, valamint Bulgária után rögtön a szervezet harmadik legnagyobb részvényesévé vált.

- A Nemzetközi Beruházási Bank kormányzótanácsának most március 1-jei üléséről kiadott közleményéből tudhattuk meg, hogy a nevezett testület jóváhagyta a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni harccal kapcsolatos, megújított belső normatív szabályozókat. Mindezek alapján kérdezem:  

- A Nemzetközi Beruházási Banknak a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni harccal kapcsolatos normatív szabályozói mennyire vannak összhangban az ezekben a témakörökben hatályos magyar és uniós szabályozókkal? Vannak-e eltérések a Beruházási Bank vonatkozó szabályai, illetve a magyar és uniós normák között? Ha igen, akkor ezek pontosan mire terjednek ki? Milyen mandátummal vett részt a Nemzetközi Beruházási Bank kormányzótanácsának március 1-jei ülésén a kormány képviselője a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni harccal kapcsolatos normatív szabályozókról szóló napirendnél?  

***

TÁLLAI ANDRÁS, (Pénzügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Asszony! Ahogy ön is mondta, a Nemzetközi Beruházási Bank igazgatótanácsa a 2019. március 1-jei ülésén áttekintette és jóváhagyta a menedzsment által előkészített javaslatot a bank pénzmosás és terrorizmus finanszírozása, csalás és korrupció elleni aktualizált szabályzatáról. Az új szabályzat az e területen alkalmazott legfrissebb nemzetközi szabványok, így különösen az OECD és a Financial Action Task Force, illetve a bankfelügyeleti sztenderdalkotó bázeli bizottság előírásai és ajánlásai alapján készült el. A szabályzat alkalmazása során a bank figyelembe veszi és tiszteletben tartja tagállamai, így Magyarország csalás, korrupció, pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni céljait, elköteleződéseit. A bank általánosságban véve egyébként is kategorikusan elutasítja a korrupciót, a csalást, a vesztegetést, a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását. A szabályzat és a kapcsolódó magatartási kódex magas fokú integritási elvárásokat rögzít a bank vezetői és személyzete számára, és ezek betartására többszintű ellenőrzési rendet, belső kontrollt határoz meg. A bank a releváns hazai előírásokhoz hasonló módon gondosan átvilágítja leendő ügyfeleit. Ennek keretében részletesen megvizsgálja a partner tulajdonosi hátterét, a finanszírozni kívánt ügyletek gazdasági indokoltságát, kiemelt figyelemmel az esetleges adócsalási vagy adóelkerülési célokra utaló elemekre, illetve korrupciós kockázatokra.

- Képviselő Asszony! A bank szerződéseiben kifejezetten megtiltja partnereinek a szabályzat alá tartozó csalárd gyakorlatok követését. Ennek megsértése ellenintézkedéseket von maga után. A helyzet súlyosságától függően lehetséges a hitelfolyósítások felfüggesztése, a már folyósított összegek előtörlesztése, de akár a bankkal fennálló kapcsolatok megszüntetése és további együttműködés kizárása is. 

Milyen intézkedésekkel tervezi a kormány biztosítani a Dunán hajózók testi épségét?

 KOCSIS-CAKE OLIVIO, (Párbeszéd): - Államtitkár Úr! A múlt héten olyan tragédia történt Magyarországon, amely nemcsak minket, magyarokat, de az egész világot megrázta. A Hableány hajó katasztrófája amellett, hogy egy szerencsétlen tragédia, rávilágít a magyarországi, azon belül a budapesti hajóközlekedés veszélyeire, a szabályozás problémáira is. A Hableányt üzemeltető vállalkozás szóvivője úgy látja, bár évtizedek óta balesetmentesen zajlott a dunai sétahajóztatás, a szerdai tragédia körülményeinek részletes kivizsgálása után érdemes lenne átgondolni a folyami hajózás biztonsági előírásait, ugyanis a szabályozás nem követte a hajózás megnövekedett forgalmat. A kérdéseim tehát a következők:

- Indokoltnak tartja-e a kormány a folyami hajózás, a kirándulóhajózás, a szállodai hajózás szabályainak szigorítását? Hajlandó-e támogatást nyújtani a fővárosnak, hogy megújítsa a BKK, BKV elavult hajóflottáját? Milyen azonnali intézkedéseket tesz a kormány, hogy a múlt heti katasztrófa többet ne következzen be? Lesz-e önálló közlekedési minisztérium a kormányban, amely hatékonyabban tudja összehangolni ezeket az intézkedéseket?

- Miért nem használtak légi járművet? A mi információink szerint ez a légi jármű alkalmas volt arra, hogy rossz időjárási körülmények között is kutatást végezzen; illetve mikor vetettek be búvárokat először? Várom megtisztelő válaszát. 

***

CSERESNYÉS PÉTER, (Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára): - A kormány nevében ezúton is szeretném kifejezni részvétemet az áldozatok hozzátartozóinak, egyúttal köszönetemet mindazoknak, akik erejükön felül vették ki és veszik ki részüket a mentési és keresési munkálatokból!

- Képviselő Úr! Az ön kérdése sajnos ismét kiállítja a bizonyítványt az ellenzék emberi méltósághoz való hozzáállásáról. Egy hete sincs a balesetnek, még le sem zárultak az okok feltárására irányuló hatósági vizsgálatok. Egy ilyen tragédiához ilyenkor kegyelettel szokás közelíteni, a vizsgálatok, a megfoglamazott állítások esetében pedig a legnagyobb szakmai körültekintésnek van helye. Kérdése egyértelművé teszi, hogy ön nincs birtokában a releváns szakmai ismereteknek, különben tudná, hogy 2014. óta 13,3 milliárd forintból kilenc fejlesztési projekt indult a dunai vízi közlekedés javítására. Többek között elkészült a Duna hajózási mederfelmérése, ingyenes elektronikus hajózási térkép áll a hajók rendelkezésére, és a hajóútkitűzés eszközeit is teljeskörűen kicserélték.

- Képviselő Úr! A kabinos személyhajók dunai közlekedését pedig 2015-ben és ’18-ban is korlátozta, szigorúbb szabályok betartásához kötötte az érintett hatóság, amely egyébként is folyamatosan figyeli a hatályos rendelkezések megfelelőségét. Ha a tragédiát követő vizsgálatok eredménye szükségessé teszi, természetesen a hatóság is megteszi a szükséges lépéseket, azonban bármiféle intézkedést kezdeményezni az eset szakmai értékelésének lezárása előtt nem jó másra, mint ellenzéki hangulatkeltésre, amint ezt ön is teszi. Hogy miért, arra utolsó kérdése, a balesethez egyáltalán nem kapcsolódó fővárosi BKK-flotta idecitálása vet fényt. Az EP-választások óta Karácsony Gergely főpolgármesteri álmai kétségkívül szertefoszlani látszanak, de mégis kérem képviselő urat, hogy egy tragédiából azért ne próbáljon önkormányzati választási muníciót fabrikálni a lejtmenetbe került pártszövetségük számára! 

 Mit tesz a kormány a környezetszennyezés ellen?

 SZABÓ SÁNDOR, (MSZP): - Államtitkár Úr! A környezetvédelmi világnap alkalmával fontos fölhívni a figyelmet a környezetünk, élővilágunk megóvására, azt gondoljuk; és így is tesszük.  A műanyag zacskók, táskák, PET-palackok, illetve egyéb hulladékok sajnos ellepik a Földünket, tavainkat, folyóinkat, utcáinkat, tereinket, súlyosan károsítva ezáltal környezetünket, élővilágunkat. A PET-palackokból eredő plasztikszemét felhalmozódása a tengerekben éppen olyan súlyos környezeti válsággá válik napjainkban, mint a klímaváltozás. 2050-re az óceánok súly szerint több műanyagot fognak tartalmazni, mint élő halat. Egy évtizede még 300 milliárd italos PET-palack fogyott éves szinten, 2016-ra ez a szám már 480 milliárd, míg 2021-re az éves italospalack-vásárlás elérheti az 583 milliárd darabot is. Aztán itt vannak a nejlonzacskók. Annak ellenére, hogy egyébként évről évre erősebb a törekvés a műanyag csomagolóanyagok mellőzésére, mennyiségük érzékelhetően nem csökken. Jellemzően egyszerhasználatosak, első alkalommal használatuk után a kukába kerülnek.  

- Az európai adatokat tekintve ijesztő számokkal találkozunk! Évente átlagosan 200 zacskó birtokába jutunk, vagyis kontinensünk 700 millió lakosával számolva a felhasznált éves mennyiség megközelítheti a 150 milliárd darabot. Bár a probléma világméretű, annak érdekében, hogy tudjunk tenni ellene, a környezetszennyezés negatív hatásaival szemben hatékonyan fel tudjunk lépni, itt helyben, Magyarországon is sokat kell tennünk.  Mindezek miatt kérdezem államtitkár urat:

- Tervezik-e, hogy a műanyag táskák és zacskók forgalomból történő kivonása, eltávolítása érdekében állami támogatást nyújtanak, illetve a meglévő támogatás mértékét növelik? Milyen lépéseket tesznek Magyarországon a műanyag hulladék mértékének csökkentése érdekében, és mivel kívánják támogatni a műanyag hulladék csökkentését Magyarországon? 

***

CSERESNYÉS PÉTER, (Innovációs és Technológiai minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! A műanyag csomagolási hulladékok elleni kormányzati fellépést firtató kérdéséből ítélve úgy tűnik, hogy az elmúlt évek fejleményeit ön nem kísérte figyelemmel. Igen, a fejenkénti és évenkénti 200 darab nejlonzacskó valóban igen jelentős környezetterhelést feltételező mennyiség, de a hazai fogyasztás a baloldali kormányzás 8 éve, a környezetvédelem lezüllesztésének 8 éve után, 2010-ben volt ennyi. Tudja ön, hogy a 2018. évi környezetvédelmitermékdíj-bevallási adatok alapján tavaly mennyi volt ez a mennyiség? Elárulhatom: 200 helyett 110 darab, azaz 45 százalékkal kevesebb, mint amekkora felhasználási aránnyal a választók felhatalmazása nyomán átvettük önöktől a kormányzást. Ez az előrelépés számos intézkedésnek köszönhető. Kiemelném ezek közül a szemléletformálást, amelyre most már az innovációs tárca a hulladékgazdálkodási források 7 százalékát fordítja. A fenntartható, felelős termelést és fogyasztást szolgálja a 2012-ben bevezetett környezetvédelmi termékdíj is.

- Ami a műanyag palackokat illeti: figyelmébe ajánlom, hogy az innovációs tárca a 2018. évi iparfejlesztési pályázat keretében 1,4 milliárd forinttal támogatta a PET-hulladék hasznosítását célzó ipari fejlesztési beruházásokat, emellett finanszírozta több mint 21 400 tonna PET-palack gyűjtését és hasznosítását is. Ezzel párhuzamosan a tárgykörhöz kapcsolódó uniós irányelvi előírások is folyamatosan szigorodnak. Ezekből az egyik legújabb mérföldkő a csomagolásról és a csomagolási hulladékokról szóló irányelv módosítása. A vonatkozó uniós irányelvek jogharmonizációjával kapcsolatos feladatokat már megkezdtük, így hazánkban is várhatók további szigorítások a műanyag csomagolások tekintetében! 

Miért nem lép fel továbbra sem a kormány a diákmunka-rendszerben tapasztalható visszaélések ellen?

FARKAS GERGELY, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Éves szinten diákok százezrei vállalnak munkát, hiszen a mindennapos kiadások vagy épp a tandíj kifizetése, a lakhatás biztosítása a legtöbb családnak nagy terhet jelent. Így két lehetőség közül választhatnak: vagy hitelt, például diákhitelt vesznek fel, ezzel hosszú évekre eladósítva magukat, vagy dolgozni kezdenek. A diákok kiszolgáltatott helyzetét azonban a fiatal korukból adódó jogi és egyéb tapasztalataik hiányát gyakran kíméletlenül kihasználják a munkáltatók. Több esetben számoltak be olyan problémákról, hogy az iskolaszövetkezetek későn, csak a hónap második felében utalják a megkeresett munkabért, ily módon egyes kiadásokat nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudnak fizetni a fiatalok. A bérek alacsony szinten való beragadása szintén gondot okoz, de nem ritkán előfordul az is, hogy feketén dolgoztatják a diákokat, érvénytelen szerződést kötnek velük, vagy éppen nem tartják be a szerződésben foglaltakat a munkáltatók.

- Államtitkár Úr! A Jobbik következetesen és a leghatározottabban kiáll a diákmunkások érdekét szolgáló biztonság és méltó körülmények biztosítása mellett, ezért is hangoztatjuk már évek óta folyamatosan, hogy sürgősen fel kell lépni az előbb említett visszásságokkal szemben. Az önök részéről azonban még semmi érdemi intézkedést nem láthattunk, hiszen évek óta meglévő problémák ugyanúgy jelen vannak most is a rendszerben. Nem elegendő politikai haszonszerzés céljából foglalkozni a fiatal munkavállalók problémáival, mint ahogyan azt tették a diákmunkásokat kihasználó Czeglédy Csaba ügyében! A diákok a valós problémáikra valós megoldásokat követelnek. Éppen ezért szükséges a visszaélések felszámolása érdekében szigorítani az ellenőrzéseket, biztosítani kell ingyenes jogsegélyszolgálatot a diákmunkásoknak, és ki kell zárni az adó- és járulékkedvezményt biztosító rendszerből a diákok jogait súlyosan megsértő munkahelyeket, valamint iskolaszövetkezeteket! Kérdésem mindezek után:

- Mikor hallgatják meg végre a fiatalokat, és kezdik el a diákmunkások érdekeit is figyelembe venni a munkavállalókéval szemben?

***

TÁLLAI ANDRÁS, (Pénzügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! A 2016. évi XLIX. törvény módosítása szabályozta a diákmunka rendszerét, a diákszövetkezeti foglalkoztatás speciális sajátosságait. Előre jelzem, hogy a Jobbik frakciója ezt a törvénymódosítást nem szavazta meg. Ugyanakkor megszavazta azt a törvénymódosítást, amit most ön politikai haszonszerzésnek minősít, mégpedig amikor a Czeglédy-károsultakat az állam kárpótolta. Milyen érdekes ez a rendszer! Lehet, hogy akkor önöknek is politikai haszonszerzés volt a cél? De visszatérve a kérdésére: a munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy az iskolaszövetkezetben történő foglalkoztatás esetében a diákok jogsértésnek kitettsége alacsonyabb, anyagi biztonsága pedig lényegesen magasabb, mint közvetlen munkavállalás esetén. A diákok anyagi biztonságát szolgálja az a kormányrendelet, amely rögzíti a mindenkori minimális szolgáltatási díj összegét, ezzel megakadályozva, hogy a kötelező legkisebb munkabér alatti összegben foglalkoztassák őket.

- Képviselő Úr! Az iskolaszövetkezet és a tag közötti jogviszony munkaügyi ellenőrzése során a fiatalkorú foglalkoztatottakat védő szabályokat átfogóan ellenőrzi a mindenkori ellenőrzés; ilyen a munkaidő, a pihenőidő, a szabadság kiadása, a minimális díjazás, illetve a személyes közreműködéssel kapcsolatos megállapodások megléte. A hatóság ugyanakkor általános jelleggel vizsgálja valamennyi munkáltatónál a fiatalkorú munkavállalókkal kapcsolatos speciális munkajogi szabályok érvényesülését. Az ellenőrzési adatok szerint az elmúlt három évben a fiatal munkavállalókat érintő ellenőrzések száma mindössze 189 fő volt. 2018-ban 68 ezer munkavállalót érintett az ellenőrzés. A kormány célja tehát az, hogy a fiatal dolgozókat ért jogsértések száma az elkövetkezendő időszakban is a lehető legalacsonyabbra csökkenjen!

Hogyan gondoskodnak a vendégmunkások egészségügyi ellátásáról? 

 Dr. LÁSZLÓ IMRE, (DK): - Államtitkár Úr! Egyre több a külföldi vendégmunkás hazánkban! Az Eurostat kimutatása szerint csak 2017-ben Magyarország 117 ezer külföldinek adott tartózkodási engedélyt. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó vendégmunkásoknak természetesen az egészségügyi ellátásáról is gondoskodni kellene, ám az intézményrendszer, az önök állításával ellentétben, már így is roskadozik.

- A minap beszéltem egy háziorvossal a XI. kerületben, aki a háziorvosi hiány miatt máris 2 ezres praxist kénytelen fenntartani. Nagyjából 1400 fős az a praxis, amit egy háziorvos lelkiismeretesen, felelősséggel el tud látni. Az egy páciens után járó fejkvóta éppen ezért 1400 fő fölött csökkenni kezd, és 2 ezer fő fölött már kész ráfizetés újabb pácienst vállalni. Nos, a kollégának most több száz szerb és ukrán vendégmunkás ellátását kell  utasítás alapján   biztosítani. Ez számára nem csak anyagi veszteséget okoz; a legfőbb gondja az, hogy hogyan tudja a rá bízott magyar emberek gyógyítását biztosítani?! - Államtitkár Úr!  600 ezer magyar távozott külföldre, az egészségügyre nehezedő nyomás azonban ezzel párhuzamosan nem csökkent, hiszen az eltávozottak között jelentősen felülreprezentáltak az orvosok és az egészségügyi dolgozók! Önök milliárdok tucatjaiért keltik a hisztériát a bevándorlás ellen, ám mégis maguk szervezik a tömeges bevándorlást, ami önazonosságunkat és keresztény kultúránkat ugyan nem veszélyezteti, de a romokban heverő egészségügy maradék működőképességét annál inkább! Hogyan kívánnak ezen a helyzeten változtatni? 

***

RÉTVÁRI BENCE,  (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Jól láthatóan önök is, ott az ellenzéki oldalon a többi párttal együtt, összevissza beszélnek a bevándorlásról és hasonló kérdésekről, főleg ha a határon túli magyarokat is belekeverik! Hiszen emlékezhetünk: amit önök a határon túli magyaroknak nem akartak és nem akarnak megadni, azt a migránsoknak Röszkénél az első pillanatban megadnák! Ebből is látszik, hogy önöknek az, aki a törvényeket betartja, nincs előrébb, mint az, aki a törvényeket megszegi, és a magyar emberek iránt nem éreznek nagyobb felelősséget, mint bárki más iránt, aki akár illegálisan érkezik ide, Magyarországra. Mindemellett, amikor a migráció kiinduló országaiban valóban sok-sok milliárd forintos összegből akár egészségügyi fejlesztéseket is végrehajtunk, mert mondjuk, a Szent József Kórháznak Erbílbe Magyarországról küldjük a gyógyszerszállítmányát, vagy Észak-Afrikában az olasz és a francia kórházban már Magyarországról vannak műszerek és gyógyszerek, hogy ne induljanak el azok az emberek, akkor önök itt felállnak és hangosan tiltakoznak, hogy miért akarjuk ezzel az egészségügyi segítséggel is megállítani a migrációt a kiinduló országokban.

- Képviselő Úr! Amikor Magyarországról beszélünk, akkor ön elfelejti a háziorvosok kapcsán elmondani, hogy míg 2010-ben, az önök kormányzásának a végén egy praxis átlagos bevétele 867 ezer forint volt, most 1 millió 630 ezer forint. A migránsok és a vendégmunkások között pedig az a különbség, hogy a vendégmunkások a törvényeket betartva határozott időre, amíg azt a munkát el kell végezni, és a saját költségeik fedezése mellett érkeznek, szemben a migrációval, mely teljes mértékben kontrollálhatatlan. Láthatjuk, hogy nem a munkavállalók számának emelkedéséhez vezet Nyugat-Európában, viszont minden költségét a többi polgárnak kell állni. Azért azonban, hogy a magyar háziorvoslást, a magyar alapellátást tovább tudjuk segíteni, a „Magyar falu” programban is 11 milliárd forintos többlettámogatást biztosítunk idén, 5 milliárd forintot szolgálati lakások építésére, 4 milliárd forintot orvosi rendelők felújítására, és további 2 milliárd forintot orvosi eszközök beszerzésére. Ez is közrejátszik abban, hogy most már töredékére zsugorodott az elvándorló orvosok száma, szemben az önök kormányzását követő időszakkal! 

A magyar emberek helyett miért az autóipari cégek érdekét képviseli a magyar kormány?

 UNGÁR PÉTER,  (LMP): - Tisztelt Országgyűlés! A külügyminiszter úr a minap szégyenteljesen úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormány nem fogja hagyni, hogy az Unió szigorúbb környezetvédelmi elvárásokat vezessen be az újonnan Magyarországra jövő autógyárakkal szemben. Az a helyzet, hogy ez megmutatja azt, hogy a magyar kormány igenis hajlandó megosztani a szuverenitását, ha az Audival, a BMW-vel vagy a Volkswagennel kell megosztania a szuverenitását. Ezek az autógyárak több eurómilliárdot kaptak már a magyar kormánytól azért, hogy szennyezzék a magyar környezetet, és azért, hogy egy olyan gazdasági struktúrát alakítsanak ki, amiben a magyar munkavállalók egy központtól függnek. Ez színtiszta neoliberális politika, egy olyan politika, amit a Szabad Demokraták Szövetsége, az önök korábbi szövetségese is megirigyelt volna! Az a helyzet, hogy Magyarországon jelenleg több tízezren halnak meg légszennyezettség miatt! Ezek az autógyárak rettentő környezeti terhelést jelentenek Magyarországon, ezek az utógyárak nem tesznek semmi olyat, amivel ezt mérsékelni tudják! Mindannyian emlékszünk: a médiában olvashattuk a Volkswagennek azt a botrányát, amikor elcsalták a szén-dioxid-kibocsátás adatait azért, hogy alacsonyabb adókulcson adózzanak. Az a helyzet, hogy ma Magyarországon és a világon nincs fontosabb szempont, mint az emberek egészsége és a környezetvédelmi szempontok érvényesítése, mégis a kormánynak a laposföldelméletre alapozva ez a legutolsó szempontja. Önök mindent megtesznek azért, hogy a multinacionális vállalatoknak kedvezzenek, és mindent megtesznek azért, hogy ne foglalkozzanak a klímakatasztrófával, és ne foglalkozzanak azzal, hogy Magyarországon ez már jelenleg is emberéletekbe kerül! Az a kérdésünk:

- Ha a kormány tényleg Magyarország a nemzeti érdeket képviseli, és a magyar emberek egészségét védi, akkor mikor fogja megvétózni azt, hogy ezek a klímabűnöző cégek adókedvezményekhez jussanak, és mikor állnak végre a természeti értékek, a teremtett környezet és a magyar emberek oldalára a multinacionális vállalatokkal szemben? 

***

MAGYAR LEVENTE,  (Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkár): - Képviselő Úr! Cseppet konfúz a problémafelvetés, hiszen arra a nagyon egyszerű összefüggésre nem hívta fel a figyelmet, amit szerintem egy ilyen áttekintéskor óhatatlanul elő kell vennünk, hogy miért van légszennyezettség, mondjuk, Budapesten? Azért, mert az emberek gépkocsival közlekednek. Nem azért van Budapesten légszennyezettség, mert ezeket a gépkocsikat bizonyos részben, bizonyos arányban Magyarországon állítják elő, hanem azért, merthogy olyan kultúrában élünk, hogy autót használunk. Ha ebből indulunk ki, akkor támogatandó az, hogy a Magyarországon használt vagy általában a világon bárhol használt gépkocsik minél nagyobb arányát Magyarországon gyártsák le, minél nagyobb arányban hozzájáruljon a világ gépkocsigyártása a magyar gazdaság teljesítményéhez. Tehát a légszennyezettség-probléma nem annak a problémája, hogy Magyarországon gépkocsikat gyárt bárki is. Egyébiránt könnyű a dolgot leegyszerűsíteni egy zöldkérdésre, de ha a dolgok mögé nézünk, ez persze önöknek ritkán szokott sikerülni, komplexitásában vizsgálni egy-egy problémát, akkor azt látjuk, hogy a németeknél elkötelezettebb zöldnemzetet jelenleg nem tudok Európából mondani. Kissé visszább tehát az agarakkal, mert olyan alapvető összefüggéseket nem képesek átlátni, amelyek nélkülözhetetlenek egy ilyen vita értelmes lefolytatásához!

- Képviselő Úr! Ideológiai voluntarizmus jellemzi önöket, amikor olyan lépéseket követelnek, amelyek minden szempontból rombolnák Magyarország érdekeit, Magyarország gazdasági versenyképességét, miközben meg nagyobb béreket követelnek egy olyan gazdaságban, ahol ezeknek a béreknek egy jelentős részét pont az autóipar termeli meg. A magyar kormány továbbra is Magyarország egyik legfontosabb versenyképességi előnyének azt tartja, hogy egy zöldországban élünk, egy alapvetően tiszta országban élünk, és ezt szeretné megtartani a versenyképességünk fenntartása és fejlesztése mellett! 

Történt-e orosz segítségnyújtás a fideszes médiabirodalom kialakításában, a KESMA létrehozásában?

TORDAI BENCE,  (Párbeszéd): - Államtitkár Úr! Az önök szövetségese, a szélsőjobboldali osztrák FPÖ-nek a vezetője, Heinz-Christian Strache volt alkancellár abba bukott bele, hogy kiszivárgott egy videó, amiben Ibizán tárgyal egy önmagát orosz milliárdosnak kiadó, oligarchagyanús egyénnel, és megbeszélik szépen, hogy hogyan venné meg ez a feltételezett orosz milliárdos számukra az osztrák média jelentős hányadát, és hogy fizetnék ki aztán zsíros közbeszerzéseken keresztül ezt az orosz oligarchakört. Azt is elmondja Strache ebben a videóban, hogy ez a modell Orbán Viktor modellje, orbanizálni akarta az osztrák médiát, és azt a Heinrich Pecina üzletembert ajánlja, aki strómanként valóban Magyarországon előkészítette, felvásárolta Orbán számára az akkor még független médiatermékek egy jelentős részét. Úgy tűnik, hogy ez a modell nagyon hasonlóan működött volna ahhoz, ami Magyarországon már meg is valósult!  Tehát adódik a kérdés:

- Pontosan hogyan történt Magyarországon pontosan ez a sztori?  Történt-e orosz segítségnyújtás a fideszes médiabirodalom kialakításában, amikor közel 500 médiatermék landolt a Fidesz házialapítványánál, a KESMA-nál? Igazak-eSimicska Lajos szavai, és Orbán Viktor valóban a Roszatommal akarta megvetetni az RTL Klubot? Előkerülhet-e hasonló videó fideszes politikusokról? Például, amikor Habony Árpád Ibizán tárgyalgatott, akkor voltak-e ilyen partnerei vagy sem?

-  Gulyás Gergely szavainak a kommentálását is várom, ő úgy nyilatkozott az ügyben: ”azt remélem, hogy közöttünk nincsenek vezető pozícióban olyanok, akik hasonló óvatlanságot követnek el!” Ezt csak úgy érthetjük, hogy a fideszesek is számos hasonló hazaárulást követtek el, de elővigyázatosabbak voltak, így még nem buktak le! Egyetért-e ezzel az értelmezéssel, államtitkár úr? 

***

DÖMÖTÖR CSABA,  (Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára): - Képviselő Úr! A választásokon túl vagyunk, de a baloldalon a küzdelmek folytatódnak, többféle vetélkedésük akad. Az egyik ezek közül az, hogy ki tud nagyobb sületlenséget állítani, és ebből a szempontból az ön felszólalása egy lokális csúcs! Elhangzott egy bizonyos Pecina úr neve. Azért tartom érdekesnek a felvetését, mert ha valaki üzletelt ezzel az emberrel, akkor az a Magyar Szocialista Párt volt, az a párt, akitől ön a mandátumát szokta kérni. Úgyhogy, ha az ön felvetéséből indulok ki, az ön logikáját követem, akkor azt mondom önnek, hogy náluk érdemes érdeklődni a részletekről, illetve arról, hogy készült-e ilyen felvétel. Hasonló a helyzet az oroszokkal kapcsolatos felvetésével kapcsolatban is. Ha orosz ügyekben szeretne tájékozódni, akkor szintén azt javaslom, hogy látogasson el ahhoz a párthoz, akitől a mandátumát kapta, a Magyar Szocialista Párthoz, és kérdezze meg tőlük, hogyan fordulhatott az elő, hogy az orosz titkosszolgálatok bejáratosak voltak a magyar szolgálatokhoz? Erről ítélet is született: bolgár pszichológusnak álcázott orosz titkosszolgákat engedtek be a baloldali kormányzás alatt a magyar nemzetbiztonság szívébe! Ennyit az oroszokkal való együttműködésről.

- És ha már itt vagyunk, akkor még egy dolgot szeretnék itt tisztázni. Látom, hogy önöknek fáj, nagyon fáj, hogy véget értek a nap-keltés idők, amikor a magyar nyilvánosság kizárólag baloldali nyilvánosság volt! Látom, hogy önöket zavarja, hogy másféle vélemények is társadalmi súlyuknak megfelelően jelenhetnek meg a magyar közéletben. Önökkel ellentétben mi ezt a sajtószabadság garanciájának tekintjük!  

Bartha Szabó József
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
MTI Hírfelhasználó