Brüsszel beismerte: egyre több az antiszemita támadás
Egy uniós jelentés szerint az Európában élő zsidó lakosok 89 százaléka az utóbbi öt évben az antiszemitizmus erősödését tapasztalta lakóhelyén. Európa nyugati felén megszaporodtak az antiszemita incidensek, amelyeket sokan a bevándorlással hoznak összefüggésbe.
2019. június 2. 22:19

Hatalmas botrányt generált Németországban, hogy hivatalosan is beismerték, a zsidóknak több helyen nem célszerű kipában járniuk, ugyanis amiatt veszélyben lehetnek és megtámadhatják őket. A múlt hét végén járt Németországban Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki aggodalmának hangot is adott, miközben Angela Merkellel tárgyalt. Ennek apropóján a New York Times a Michalski család példáján mutatta be a zsidó közösség helyzetét, és érzékletesen vázolja fel a német társadalmon belüli feszültséget.

Franz Michalski családjával több kelet-európai országban bujkálva élte túl a holokausztot, majd a háború után visszatért Németországba. Az 1970-es években azt tanácsolta a fiának, hogy zsidó identitását ne nagyon fedje fel. Wenzel Michalski hasonló tanácsokkal látta el kamasz fiát. Mára a zsidókra a szélsőbaloldali anarchisták és a muszlim lakosok jelentik a legnagyobb veszélyt. Két évvel ezelőtt söpört végig a német sajtóban a hír, hogy egy 14 éves zsidó tanulót muszlim osztálytársai egy iskolához közeli buszmegállóban fojtogatták, és játék pisztollyal fenyegették. A fiúval szembeni kezdeti rokonszenv osztálytársai körében azután fordult gyűlölködésbe, hogy felfedte származását. Ezen tanárai is megdöbbentek a Híradó szerint.

A gyerek nem volt más, mint fent említett család iskoláskorú gyereke, Salamon Michalski. A nebulót a szülők egy zsidó iskolából írattak át állami iskolába, de az eset után kivették onnan. Az iskola igazgatója szerint valószínűleg antiszemita hátterű támadásról volt szó, de hozzátette, hogy „nem láthatnak bele a diákok fejébe”. Wenzel Michalski szerint a hasonló megnyilvánulások is azt mutatják, hogy a német társadalmon belül nem történt meg a szembenézés a múlttal.

Egy Németországban végzett uniós elemzés szerint romlott a zsidók helyzete az elmúlt öt évben. A megkérdezett izraeliták 28 százalékát zaklatták már az elmúlt években a vallása miatt. A felmérés szerint harmaduk elkerüli a zsidó rendezvényeket és a zsidósághoz köthető helyeket, mivel nem érzi magát biztonságban; 38 százalékuk gondolt már a kivándorlásra, és 70 százalékuk úgy véli, a tagállamok antiszemitizmus elleni intézkedései hatástalanok.

A németországi antiszemita bűncselekmények száma az elmúlt években meredek emelkedést mutat. Az incidensek száma 644-ről 2017-ben 707-re nőtt, az erőszakos cselekedetek száma 15-ről 24-re emelkedett„ – áll a Kantor Center antiszemitizmusról készült éves jelentésében.

Tavaly áprilisban egy Berlin utcáin sétáló férfit csak azért támadtak meg, mert kipa volt rajta. Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a muszlim támadó övvel támadt egy zsidó férfira a német fõvárosban. Miközben áldozatát verte, a muszlim férfi folyamatosan azt üvöltötte arabul, hogy ”Yahudi, Yahudi„, azaz ”zsidó, zsidó„.

A statisztikák azt mutatják, hogy egyre növekszik a muzulmán hátterű antiszemita támadások száma is. Az amerikai Rágalmazásellenes Liga (ADL) 2015-ös felmérése szerint a németországi muszlimok 56 százaléka táplált negatív előítéleteket a zsidókkal szemben, a 16 százalékos országos átlaghoz képest. Az ADL felmérései szerint az irakiak háromnegyede szerint „a zsidók a felelősek a világ legtöbb háborújáért”, és 84 százalékuk gondolja, hogy „a zsidóknak túl nagy hatalmuk van az üzleti világban”.

Bokor Gábor

888.hu
  • Nagy csúsztatások vannak Karácsonyék kommunikációjában
    Aki nem a mostani kormányra szavaz 2022-ben, az utódainak árt vele – hangsúlyozta Tarlós István, Budapest korábbi főpolgármestere a Patrióta YouTube-csatornára feltöltött videóban.
  • Korszellem-fluiditás
    Négy tétel a pedofilellenes gyermekvédelmi törvény kapcsán
  • Felesége mentette meg egy szovjet tanktól
    Lőte Attila pályafutása során főszerepek és karakterszerepek sokaságát játszotta el, legnagyobb elismerése a közönség szeretete és a pályatársak iránta érzett megbecsülése. A színész ugyanakkor mindig nyíltan vállalta, hogy sosem tartozott klikkekhez, illetve nemzeti, konzervatív érzelmeit azokban az évtizedekben sem tagadta meg, amikor nyilvánvaló volt, hogy ezért nem fogják díjazni.
MTI Hírfelhasználó