Eseti bíróság vizsgálhatja a francia dzsihadisták ügyét
Hétre emelkedett azoknak az Irakban harcoló, francia állampolgárságú dzsihadistáknak a száma, akiket Iszlám Állambeli tagságuk miatt ítéltek halálra. Franciaország hevesen tiltakozik a döntés ellen és nem fogadja el, hogy állampolgárait halálra ítéljék. Párizs ugyanakkor visszafogadni sem akarja az általa is bűnösnek tartott embereket.
2019. június 2. 12:34

Úgy tűnik, hogy jogi patthelyzet állt elő az európai dzsihadista harcosok ügyében. Ennek feloldása lehetne Stef Blok holland külügyminiszter javaslata, mely szerint – hasonlóan a délszláv háborúk utáni időszakhoz – nemzetközi bíróságot kellene felállítani, ahol döntenek az Iszlám Állam terrorszervezet mellé álló katonák sorsáról. Az elítélt dzsihadista terroristák helyzetéről szakértők beszélgettek a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Indukálhat jogalkotást a dzsihadisták esete?

Képmutatásról és jogvédelemről egyaránt szó van – mondta Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. Mivel a franciák nem tudnának mit kezdeni a korábbi terrorista harcosokkal, ha visszaküldenék őket az országba, így összességében boldogok, hogy Irak megoldja a problémát. Ezt viszont nyíltan nem vállalhatják fel, hiszen a francia törvények tiltják francia állampolgárok kiadatását olyan államoknak, ahol halálbüntetés fenyegetheti őket – fogalmazott.

Hozzátette: az élet megelőzte a jogot, hiszen a nemzetközi törvénykezést a valóság sok esetben túlhaladja a mai világban.

Mivel ezek a katonák már Irakban vannak, így nincs is szükség a kiadatásukra – reagált Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Mint mondta, az élet valóban gyorsabban változik a jognál és a jogalkotás csak reagál a változó életre.

A jog csak elenyésző esetben tud proaktív lenni – hangsúlyozta. Tóth elképzelhetőnek tartja, hogy a jelenlegi helyzet jogalkotást indukál majd, és a holland javaslat is az eseti törvényszék létrehozása felé mutat.

Felhívta a figyelmet, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ezt a helyzetet önhibáján kívül, de nem tudja kezelni. Alkalmas fórum lenne az ügyek megvitatására, de azok el sem jutnak odáig – tette hozzá.

A nemzetközi jogszabályok érdemi változására kicsi az esély

Mint ismertette, a francia sajtó túl szigorúnak tartja az iraki jogszabályokat. Pusztán amiatt, hogy valaki csatlakozott a dzsihadista szervezethez, akár halálra is ítélhetik, tehát konkrét bűncselekményt sem kell elkövetni a kivégzésért. Európa országainak többségében már nincs halálbüntetés, az Iszlám Államhoz való csatlakozást pedig valószínűleg még életfogytig tartó börtönbüntetéssel sem sújtanák – hívta fel a figyelmet Tóth Norbert.

A nemzeti és a nemzetközi jog között sok a különbség, például a nemzeti jogot sokkal könnyebb megváltoztatni, a nemzetközi jog forrása viszont általában valamilyen megállapodás. Ha az egész világra kiterjedő egyezményről van szó, azt az ENSZ Biztonsági Tanácsának, majd a Közgyűlésnek kellene elfogadni, előbbiben viszont a meglévő konfliktusok és ellenérdekek lehetetlenné teszik hasonló fajsúlyú megállapodások elfogadását – reagált Gyarmati István.

Az eseti bíróságot felállíthatják, de belátható időn belül nem lesz érdemi változás a szabályozásban – fűzte hozzá a szakértő.

A nemzetközi kapcsolatokban fennálló érdekellentétek lebénítják a nemzetközi jogalkotást, így

csak kevésbé jelentős kérdésekben juthatnak egyezségre
– egészítette ki Tóth Norbert.

A Nemzetközi Büntetőbíróságról Tóth Norbert elmondta: jelenleg 18 taggal – közte Kovács Péter professzor – működik, és bár Hágában ülésezik, de nem azonos a Nemzetközi Bírósággal. A büntetőbíróságot 1998-ban hozták létre, azonban Irak és Szíria nem vett részt az alapításában.

Nem kellenek Franciaországnak a harcosok

Párizs bármit is állít, nem fogja visszaengedni Franciaország területére ezeket az embereket – húzta alá Gyarmati. Európa legtöbb országában hiányzik az a fajta jogszabályi környezet, amely az elítéltekhez hasonló terroristákkal szembeszállhatna – fogalmazott.

hirado.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Vérző Magyarország 7. rész
    Sorozatunk hetedik részében három tájegységre is elbarangolunk. Havas Rezső A magyar tenger című írásában Fiume, mint a magyar koronához csatolt test sok évszázados sorsát eleveníti fel. Schöpflin Aladár pozsonyi diákéveire emlékezik, Vészi József, az egykori aradi gimnazista a legszomorúbb történetű magyar városban átélt megrendítő élményét meséli el.
  • A magyarellenesség rétegei
    Az erdélyi magyar ember Trianon óta kénytelen más kódrendszer alapján megélni a mindennapokat.
  • Orbán Viktor: Amit vállaltunk, azt teljesíteni fogjuk
    Orbán Viktor az azonnali kérdések órájában válaszolt a képviselők kérdéseire, az Országgyűlés hétfői ülésnapján.
MTI Hírfelhasználó