Ellenzékváltás lett az EP-választásból
Az ország valamennyi megyéjében és nagyobb városában győzelmet aratott a Fidesz—KDNP az európai parlamenti választáson. Mögötte jellemzően a DK és a Momentum futott be második-harmadik helyre. Kevés kivételtől eltekintve az MSZP és a Jobbik a kiesés szélére sodródott, bár e tekintetben az egykori radikálisoknak láthatóan erősebb a vidéki beágyazottságuk.
2019. május 28. 15:28

Soha annyian nem szavaztak európai parlamenti (EP-) választáson a Fidesz–KDNP-re, mint éppen most – derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adataiból, amelyek szerint (99,98 százalékos feldolgozottság mellett) 1 803 282 voks érkezett a közös listájukra. Mindez azt is jelenti, hogy átlagon felül sikerült mozgósítaniuk a szavazókat. A kormánypártokat ugyanis tavaly áprilisban valamivel több mint 2,6 millió belföldi szavazó támogatta, és ha ezt tekintjük a Fidesz–KDNP aktuális bázisának, akkor idén 69 százalékukat sikerült az urnákhoz szólítani. Ez pedig lényegesen magasabb, mint a 2014-es (53 százalék) vagy az amúgy rekordszámú, 14 EP-mandátumot hozó 2009-es (hatvan százalék) érték.

A 2019-es EP-választás a résztvevők számát, arányát tekintve általában is kiemelkedő: 3 430 163 választópolgár, a szavazati joggal rendelkezők 43,37 százaléka élt azzal a jogával, hogy beleszóljon hazánk uniós képviselőinek kiválasztásába.

A legaktívabbak e tekintetben a főváros és Pest megye, valamint a Dunántúl lakosai voltak, hiszen a budapestiek után a legnagyobb arányban (48,8 százalék) a Vas megyeiek voksoltak vasárnap, de átlagon felülinek bizonyult a választói aktivitás Győr-Moson-Sopron (46,36 százalék), Veszprém (45,32 százalék), Zala (44,72 százalék), Pest (44,2 százalék), valamint Fejér (43,38 százalék) megyékben is. Ezzel szemben az alföldi és az észak-magyarországi megyék közül egyedül Csongrádban (43,90 százalék) haladta meg a részvétel az országos átlagot. A legérdektelenebbek pedig a Hajdú-Bihar (36,55 százalék), Jász-Nagykun-Szolnok (37,42 százalék) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek (38,05 százalék) voltak.

Pusztán a részvételi arányokból azonban nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, hiszen például az előbb említett Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 102 670, a sereghajtó Hajdú-Bihar pedig 89 325 szavazatot adott hozzá a Fidesz–KDNP eredményéhez, miközben az „eminens” Vas megye csak 60 808-at. Ez igaz Borsod-Abaúj-Zemplén megyére is, ahol az átlag alatti részvétel átlagon felüli szavazattal párosult: a helyiek mindössze 38,31 százaléka járult az urnákhoz, de közülük 103 789-en a Fideszt és a KDNP-t támogatták. Természetesen a megyék eltérő lakosságszámai miatt is viszonylagosak az összehasonlítások.

Régiós bontásban egyébként Észak-Magyarország és a két alföldi régió hozott a legtöbbet a kormánypártok konyhájára, szavazataik 37 százaléka, összesen 669 298 voks származott innen, míg 580 119 a Dunántúlról, s több mint félmillió Budapestről és a Pest megyéről. Ha viszont az egyes területek lakosságszámára tekintettel korrigáljuk az adatokat, kiderül, hogy nem igazán lehet erősorrendet felállítani. Azaz a Fidesz–KDNP vezetői és aktivistái sehol sem lazíthatnak, ha a mostani sikert az önkormányzati választások alkalmával meg akarják ismételni.

Ami az ellenzéket illeti, települési eredményeik nagyjából követik az országosat. Az imént említett hét városból Szeged kivételével mindenütt Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciója (DK) lépett elő a Fidesz–KDNP első számú kihívójává. A legnagyobbat Pécsett (20,31 százalék) és Nyíregyházán (20,08 százalék) nyerték. A Momentum pedig csak két helyen szorult le a dobogóról. Szegeden, ahol a DK előzte be a harmadik hellyel, valamint Miskolcon, ahol a DK, a Jobbik és az MSZP–Párbeszéd (MSZP-P) mögött csak az ötödik lett. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a legnépesebb városok közül a Jobbik négyben, az MSZP–Párbeszéd pedig háromban az 5-6 százalék közötti tartományban végzett, azaz a kiesés szélén billegnek. Tíz százalék feletti eredményt ugyanakkor csak két helyen – az MSZP–P Szegeden, a Jobbik Miskolcon – értek el, szemben a Momentummal, ami Miskolc kivételével mindenütt.

Megyei szinten megkérdőjelezhetetlen, hogy a Gyurcsány-párt vált az ellenzék fő erejévé. Komárom-Esztergomban 19,65 százalékot, Baranyában 18,43-at értek el, s a leggyengébb eredményük is 13 százalék fölött volt. Az NVI adataiból az is kitűnik, hogy a Jobbik utolsó tartalékai öt megyében koncentrálódnak: Somogyban (8,9 százalék), Hevesben (10,26 százalék), Borsod-Abaúj-Zemplénben (11,69 százalék), Szabolcs-Szatmár-Beregben (8,25 százalék) és Békésben (8,65 százalék). Az MSZP mindeközben szinte láthatatlanná vált vidéken. Utolsó szekérváraikat Csongrád és Nógrád megyékben őrzik. Az előbbiben 11,53 százalékot, az utóbbiban 7,27-et értek el vasárnap, miközben a Momentum a jellemzően 6-12 százalék közötti eredményével a DK mögött stabil harmadiknak tűnik.

Ismét a főváros húzta fel a baloldal eredményeit

A Fidesz—KDNP a fővárosban is megnyerte az európai parlamenti választást, a balliberális pártok azonban, az utóbbi voksolásokhoz hasonlóan, együttvéve most is jobban szerepeltek itt, mint a polgári oldal. A DK és a Momentum minden kerületben a második, illetve a harmadik helyen végzett, az MSZP Budapesten is hatalmas verést kapott, a Jobbik pedig valósággal megsemmisült a fővárosban.

A fővárosban is a kormánypártokra szavaztak a legtöbben a vasárnapi európai parlamenti választáson, a Fidesz–KDNP-t a voksolók 41,17 százaléka támogatta, de abszolút többséget egyetlen kerületben sem tudtak szerezni. A polgári oldalra a legtöbben (46,01 százalék) a XVI. kerületben szavaztak, míg a leggyengébb eredményt (31,72 százalék) a hagyományosan baloldali fellegvárnak számító Angyalföldön érte el a Fidesz–KDNP. A kormánypártok az I., az V. és a XII. kerületben tudtak még 45 százalék fölé menni, míg összesen nyolc kerületben nem érték el a negyven százalékot.

Demeter Márta és Vágó Gábor. Forrás: LMP/Facebook

Budapesten is a DK kapta a második legtöbb szavazatot, a Gyurcsány Ferenc vezette pártot csaknem minden ötödik (19,79 százalék) fővárosi választotta. A képet valamelyest árnyalja, ha az eredményt kerületi bontásban vizsgáljuk. Ebben az összevetésben a DK tizennégy helyen végzett a második helyen – a XIII. kerületben megosztva –, míg kilenc kerületben a harmadik helyre szorultak. A Gyurcsány-párt – némileg meglepetésre – Újpesten érte el a legjobb eredményt (25,58 százalék), az már inkább papírforma, hogy „hazai pályán”, a Hajdu László vezette XV. kerületben is jól szerepeltek, itt a választók 25,5 százaléka támogatta a DK-t. Az átlaghoz képest viszont kifejezetten gyengén (13,77 százalék) teljesített a DK az I. kerületben, de 15 százalék alatt maradtak Gyurcsányék a XII. kerületben (14,83 százalék) is.

Ahol a DK nem tudott a legerősebb ellenzéki párt lenni, ott kivétel nélkül a Momentum végzett a második helyen, a XIII. kerületben holtverseny alakult ki a két párt között. A Momentum a központi budai és a belső pesti kerületekben szerepelt erősen, a legjobb eredményt (22,83 százalék) a Ferencvárosban söpörték be, míg arányaiban a legkevesebb voksot (11,49 százalék) a XV. kerületben kapták.

Ha a DK és a Momentum eredményeit egymáshoz viszonyítva vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a pártok szereplése nagyban függött a másik teljesítményétől. Ahol az egyik párt kiugróan jól szerepelt, ott a másik formáció jellemzően gyengébben teljesített, ez alól szintén a XIII. kerület jelenti a kivételt, ahol mindketten 21,37 százalékot kaptak. Beszédes az is, hogy ha a két párt szavazatait összeadjuk, akkor együtt Angyalföldön voltak a legerősebbek 42,74 százalékkal, míg a XXIII. kerületben csak 32,97 százalékot érték el. Az azonban sokat elárul a pártok egymásrautaltságáról, hogy kettejük összeredménye tizenhat kerületben is 34 és 39 százalék között alakult, miközben több helyen is tíz százalékot csaknem elérő vagy meg is haladó különbség volt köztük.

Bár a balliberális voksok egy önkormányzati választáson nem feltétlenül adódnak össze, de ha a DK és a Momentum voksait egyesítjük, akkor hat helyen is többet kaptak, mint a Fidesz–KDNP. Ha pedig az MSZP voksait is hozzáadjuk a DK és a Momentum szavazataihoz, akkor a kormánypártok csak nyolc kerületben szerepeltek jobban. Meg kell még említeni, hogy a három balliberális párt együtt is csak Angyalföldön lépte át az ötven százalékot, igaz ott jelentősen, 56,28 százalékot értek el.

A Jobbik a fővárosban még az országosan mért 6,44 százalékos átlagától is jelentősen elmaradt, ráadásul a párt egyetlen kerületben sem érte el az öt százalékot, miközben ez még a mandátumot nem szerzett Magyar Kétfarkú Kutya pártnak is sikerült a VII. kerületben. Ráadásul a Jobbikot több kerületben nemcsak az MKKP, hanem még a szintén brutális vereséget szenvedett LMP is megelőzte.

Magyar Nemzet
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó