Janez Jansa: az SDS harmadszor nyert választásokat Szlovéniában egy év alatt

A legnagyobb ellenzéki párt, a migrációellenes jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) harmadszor nyert választásokat egy év alatt - emlékeztetett Janez Jansa volt miniszterelnök, miután pártja kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi európai parlamenti választásokon Szlovéniában.

Úgy vélte: a közös listán induló SDS és a parlamenten kívüli Szlovén Néppárt (SLS) volt az egyetlen, amely összefogott a választásokra, és megérdemelten nyert.

Az SDS-nek korábban három EP-képviselője volt, abból kettőt most újraválasztottak, a harmadik képviselői helyet az SLS jelöltje foglalja majd el.

"Olyan embereket küldünk Brüsszelbe, akik keményen harcolnak a szlovén érdekekért, miközben azt is tudják, hogy szükség van körültekintő kompromisszumokra" - fogalmazott.

Az SLS-vel folyó együttműködés Jansa szerint olyan modell, amelyet a jövőben is alkalmazni lehet. A tavaly június elején tartott parlamenti választást az SDS nyerte meg, 25 mandátumot szerezve, de nem tudott kormányt alakítani. A néhány hónappal később megtartott helyhatósági választásokon is a konzervatív pártok teljesítettek jobban.

Marjan Sarec jelenlegi szlovén kormányfő pártja, a Marjan Sarec Listája (LMS) két mandátumot szerzett az EP-választáson, ugyanannyit, mint koalíciós partnerei, a Szociáldemokraták (SD).

A szlovén miniszterelnök - mint mondta - elégedett az eredménnyel, hisz korábban nem volt képviselőjük az EP-ben.

Örömét fejezte ki, hogy sikeresnek bizonyult kampányuk, amely arra épült, hogy nem másokkal foglalkoztak. Hozzátette: az eredmények azt is megmutatták, jó döntés volt részükről, hogy önállóan indultak el a választásokon, és nem kötöttek koalíciót más baloldali pártokkal.

A szlovén balközép kisebbségi kormány többi koalíciós partnere, a Szlovénia Nyugdíjasainak Demokrata Pártja (DeSUS), Alenka Bratusek Pártja (SAB), valamint Miro Cera volt kormányfő Modern Centrum Pártja (SMC) ezúttal nem tudott mandátumot szerezni.

A horvát kormányfő győzött, de nem elégedett pártja eredményével

Andrej Plenkovic horvát kormányfő nem elégedett pártjának, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ) a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választásokon elért eredményével.

Plenkovic a HDZ eredményváró rendezvényén kiemelte: öt mandátumra számítottak, amelyhez mindössze még ezer szavazatra lett volna szükségük. Ugyanakkor hozzátette, hogy relatív győzelmet arattak, négy képviselőjük lesz július 1-jétől az Európai Parlamentben.

Elégedettségének adott hangot, hogy magasabb volt a részvételi arány, mint 2013-ban, amikor a szavazásra jogosultak 20 százaléka járult az urnákhoz, és 2014-ben, amikor 25 százalék. A részvételi arány most csaknem 30 százalék volt.

"Ez azt jelenti, hogy a horvát szavazópolgárok azonosulni tudtak az európai témákkal, és az európai parlamenti választásokat fontosnak tartották a horvát társadalom számára" - hangsúlyozta.

Értékelése szerint mérvadó volt, hogy a HDZ a választásokra önállóan állított listát. "Kiállok ezen döntésem mellett" - húzta alá, leszögezve, hogy jó döntés volt az önálló lista. A HDZ a korábbi választásokon közös listán indult: a legutóbbi európai parlamenti választásokon a horvát jogpárt és a parasztpárt képviselője is a HDZ koalíciós listájáról került be az Európai Parlamentbe.

Plenkovic elmondta, hogy hétfőn ki fogják elemezni, a kampány során mit tehettek volna még, és mit csinálhattak volna jobban.

Horvátországban fej fej mellett végzett a kormányzó jobboldali párt és a legnagyobb ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (SDP): mindkettő 4-4 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

Davor Bernardic, a szocialisták elnöke az eredmények közzététele után könnyes szemmel mondta el beszédét pártja eredményváró rendezvényén, azt üzenve, hogy e választások után látja az erőt a változásra az SDP-ben.

Kolinda Grabar-Kitarovic a franciaországi Le Touquet-ben voksolt.(Fotó: MTI/EPA/Antonio Bat)

"Ma kimondtuk, hogy nem akarunk korrupt, igazságtalan Horvátországot, olyan Horvátországot, amely szegény, és amelyből elköltöznek, ezért nem fogjuk feladni a harcot az egyenlőségért" - fogalmazott.

Mit monda, az eredmény nem elég a változáshoz, de bátorságot ad ahhoz, hogy vállvetve küzdjenek tovább egy nyitott, igazságos, derűlátó Horvátországért.

Cseh kormányfő: át kell alakítani az Európai Uniót

Az Európai Unió átalakítását és az Európai Bizottság tevékenységének politikamentessé tételét jelölte meg a közeljövő legfontosabb feladatának az európai uniós politikában Andrej Babis cseh kormányfő, az ANO mozgalom elnöke, amely a hét végén megnyerte a csehországi EP-választást.

"Át kell alakítani az Európai Uniót, mégpedig úgy, hogy az a jövőben az erős tagállamok szervezetévé váljon. Az Európai Bizottságot politikamentes, szolgáltató szervvé kell változtatni" - jelentette ki Babis vasárnap éjfélkor pártja sajtótájékoztatóján.

Az ANO kormánykoalíciós partnerének, a Cseh Szociáldemokrata Pártnak (CSSD) a kudarcát firtató kérdésre válaszolva (a CSSD nem szerzett EP-mandátumot) azt mondta, hogy "ennek nincs befolyása a kormányra", ezért ebben nem lát problémát.

Babis jelezte: az ANO ismét Vera Jourovát szeretné jelölni az Európai Bizottságba, de célja, hogy a jövőben erősebb tárcát kapjon. Jourová eddig igazságügyi biztos volt.

Nő voksolt egy prágai kocsmában kialakított szavazóhelyiségben (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)

A Polgári Demokratikus Párt (ODS) legfőbb célja decentralizálni az Európai Uniót és visszaadni a döntés jogát az egyes tagállamoknak - jelentette ki Petr Fiala, a választásokon második helyen végzett ODS elnöke.

Fiala szerint a csehországi EP-választás azt is jelzi, hogy meggyengült az Andrej Babis vezette, kormányzó ANO mozgalom, az egész kormánykoalíció pozíciója, és megerősödött az ellenzék. "Babis számára figyelmeztető kell hogy legyen koalíciós partnerének, a Cseh Szociáldemokrata Pártnak a kudarca" - mondta Fiala, aki az ODS eredményét nagy sikernek minősítette.

"Az Európai Uniónak mai formájában meg kell szűnnie, és vissza kell térni a szuverén és szabad államok szövetségének modelljéhez" - nyilatkozta Tomio Okamura, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) elnöke. Leszögezte: pártja, amely két EP-mandátumot szerzett, legközelebbi szövetségesének az EP-ben a Marine Le Pen vezette francia jobboldali Nemzeti Tömörülést (RN) tartja.

"A választás bebizonyította, hogy az SPD-nek stabil helye van Csehországban és Európában" - jelentette ki Okamura.

Jirí Pospísil, a TOP 09 elnöke ezekkel ellentétben azt mondta: az eddiginél több Európára van szükség, s a TOP 09-STAN koalíció ezt a politikát kívánja erősíteni az Európai Parlamentben.

Milos Zeman köztársasági elnök üdvözölte, hogy az EP-választáson ezúttal magasabb volt a részvétel, mint az előbbi három alkalommal. Zeman szerint ez azt jelzi, hogy a választók megértették: a voksolás Európáról, tehát róluk szólt.

Portugáliában a kormánypártok nyerték a voksolást

A kormányzó szocialisták nyerték az európai parlamenti választást Portugáliában – derül ki a vasárnap éjjel nyilvánosságra hozott eredményekből, amelyeket a voksok 99 százalékának összesítése után tettek közzé Lisszabonban.

António Costa kormányfő Szocialista Pártja (PS) a szavazatok 33,7 százalékát szerezte meg. Ez az EP összesítése szerint 10 képviselői helyet jelent a pártnak az uniós parlamentben a Portugáliának jutó 21 mandátumból. Öt évvel ezelőtt a PS 2,2 százalékponttal kevesebbet szerzett.

A második helyre ezúttal a jobbközép Szociáldemokrata Párt (PSD) futott be a voksok 22,15 százalékával, 6 mandátummal. Harmadik pedig a Baloldali Blokk lett 9,8 százalékkal, 2 képviselői hellyel. A kommunisták és zöldek koalíciója 6,7 százalékot szerzett, és 1 mandátummal számolhat. A portugál Néppárt és az Emberek-Állatok-Természet nevű zöld párt egy-egy képviselőt küldhet Strasbourgba.

Antonio Costa portugál miniszterelnök leadja szavazatát

A részvételi arány ebben az országban rekordalacsonynak bizonyult, csak 31 százalékos volt.

Jobboldali pártok nyertek a balti államokban

Az Új Egység (JV) nevű jobbközép párt nyerte meg az európai parlamenti (EP-) választásokat Lettországban a szavazatok 26,24 százalékával a hivatalos végeredmények szerint. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság (EB) leköszönő alelnökének pártja két képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe (EP).

A második helyen a Harmónia nevű oroszpárti szociáldemokrata párt végzett a voksok 17,45 százalékával, szintén két képviselői helyet szerezve az EP-ben. Őt követi a jobboldali Nemzeti Szövetség (NA), amely a szavazatok 16,4 százalékát megszerezve szintén két képviselőt küldhet az EP-be.

A Fejlődésért/Érte! nevű liberális párt 12,42 százalékával egy képviselői helyhez jutott, csakúgy mint a Lett Oroszok Szövetsége, amely a voksok 6,24 százalékát szerezte meg.

Lettországban a választási részvétel 33 százalékos volt, ami enyhe növekedésnek számít a 2014-ben feljegyzett 30,2 százalékos részvételi arányhoz képest.

Összesen 16 párt indult az EP-választáson, mintegy 1,5 millió embert vártak a szavazóurnákhoz. Lettország nyolc képviselőt küld az EP-be.

A balti országok közül elsőként, szombaton Lettországban került sor az EP-választásra, miközben az EP-be 11, illetve 6 képviselőt küldő Litvániában és Észtországban vasárnap tartották meg a szavazást. Litvániában az EP-választás mellett megrendezték az elnökválasztás második fordulóját is, amelyet Gitanas Nauseda egykori bankár-közgazdász nyert meg.

Litvániában a hétfő hajnalban közölt hivatalos részeredmények szerint a jobbközép Haza Szövetsége – Litván Kereszténydemokraták (TS-LKD) nevű párt 18,06 százalékkal állt az élen a Litván Szociáldemokrata Párt (LSDP) előtt (16,64 százalék). A harmadik helyen a Litván Földművesek és Zöldek Szövetsége állt a voksok 13,5 százalékával. A negyedik helyet a litván Munkáspárt (DP) szerezte meg a szavazatok 9,7 százalékával.

Észtországban – szintén részeredmények szerint – a jobbközép Észt Reformpárt kapta a legtöbb szavazatot, 26,2 százalékot. Őt követik a szociáldemokraták a voksok 23,3 százalékával. Harmadik helyen a Jüri Ratas miniszterelnök vezette Észt Centrumpárt áll a voksok mintegy 14 százalékával. A radikális jobboldali Észtországi Konzervatív Néppárt (EKRE) a negyedik helyen áll a szavazatok körülbelül 12 százalékával.

A szociáldemokraták buktak, a liberálisok nyerték a választásokat Dániában

A liberális párt nyerte vasárnap Dániában az európai parlamenti (EP-) választásokat a voksok 23,4 százalékával, dacára annak, hogy a választás előtti prognózisok szerint a szociáldemokrata párt számított befutónak.

A szavazatok 96 százalékos összesítése alapján Lars Lokke Rasmussen miniszterelnök pártja hat és fél százalékponttal erősödött, és négy helyet szerzett, kétszer annyit, mint 2014-ben. Ez sokkal jobb eredménynek számít, mint amit az előzetes közvélemény-kutatások jósoltak a pártnak.

A szociáldemokraták a voksok 21,9 százalékát gyűjtötték össze, ami csaknem három százalékponttal több a korábbinál, de nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy növelni tudják az általuk szerzett három hely számát.

A bevándorlásellenes Dán Néppárt (DF) nem tudta megismételni öt évvel ezelőtti, történelmi jelentőségű eredményét, a 26,6 százalékot, és 11 százalékkal most a negyedik helyen végzett, eddigi négy EP-képviselőjéből hármat elveszítve. A dán parlament második erejének számító, a liberális-konzervatív kormányt kívülről támogató DF még az előzetes felmérésekhez képest is nagyobbat esett, amihez valószínűleg hozzájárulhatott a párt körül két és fél éve kipattant botrány a Brüsszeltől kapott támogatások csalárd felhasználása miatt.

A dán Szocialista Néppárt a voksok 13,1 százalékát szerezte meg, két EP-képviselői helyhez jutva. A szociálliberális párt ugyanennyi helyet szerzett a szavazatok 10,2 százalékával.

A dán Konzervatív Néppárt a szavazatok 6,2 százalékával egy képviselőt küldhet az EP-be, csakúgy mint a vörös-zöld szövetség a voksok 5,2 százalékával.

Az előzetes eredmény szerint elvesztette egyetlen helyét a dán Népi Mozgalom az Európai Unió Ellen nevű történelmi erő, amely 1979 óta volt bent az EP-ben a Brüsszellel szembeni hagyományos dán szkepticizmus képviselőjeként.

A részvételi arány rekordmagas, 65,9 százalékos volt Dániában.

Lars Lokke Rasmussen és fia, Bergur Lokke Rasmussen leadja szavazatát

Svédországban a szociáldemokraták szerezték a legtöbb szavazatot

Svédországban a szociáldemokraták szerezték a legtöbb szavazatot – 23,6 százalékot – a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson, míg második helyen a konzervatív Mérsékelt Párt végzett a voksok 16,8 százalékával – közölte a svéd választási bizottság a szavazatok 94 százalékos feldolgozottsága alapján.

A magukat a politikai fősodortól élesen elkülönítő, bevándorlásellenes Svéd Demokraták jelentősen megerősödtek, és a részeredmények alapján a voksok 15,5 százalékát szerezhették meg.

A Zöld Párt, amely öt évvel ezelőtt még a szociáldemokraták után a második helyen futott be, most gyengébben teljesített, és csak a szavazatok 11,4 százalékát nyerte el.