Európa nemzetei választottak 2.
Csütörtökön kezdődött el a 2019-es európai parlamenti választás. Vasárnap Magyarország mellett további húsz nemzet választott képviselőket.
2019. május 27. 13:16

Az Osztrák Néppárt nagy fölénnyel megnyerte a választást

Nagy fölénnyel megnyerte a Sebastian Kurz kancellár vezette konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) Ausztriában az európai parlamenti (EP-) választást, amelyen a voksok 35,4 százalékát sikerült megszereznie a vasárnap este közzétett, csaknem végleges eredmények szerint. Ez az ÖVP eddigi legjobb EP-választási eredménye.

A második az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) lett a szavazatok 23,6 százalékával, azaz egyáltalán nem tudott hasznot húzni az elmúlt napok belpolitikai válságából.

Az ÖVP volt koalíciós partnere, a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a voksok 18,1 százalékát kapta.

A Zöldek pártja (Die Grünen) 13 százalékon áll, őket az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) követi 8,1 százalékkal.

Az ÖVP-nek annak ellenére sikerült nagy fölénnyel nyerni, hogy múlt hét végén egy korrupciós botrány miatt lemondásra kényszerült Heinz-Christian Strache alkancellár, az FPÖ elnöke, és ennek nyomán a kormánykoalíció is felbomlott. Ausztriában szeptember elején előrehozott parlamenti választást tartanak.

Ausztria első részeredményei a kivetítőn az Európai Parlament brüsszeli üléstermében kialakított sajtóközpontban (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Hétfőn az osztrák parlamentben bizalmi szavazást tartanak Sebastian Kurz ellen. A kancellár vasárnap este azt mondta támogatói előtt: „bármi is történik holnap és az azt követő napokban, dacolni fogunk mindennel, ami az utunkba jön, és megerősödve fogunk ebből kikerülni”.

Spanyolországban a szocialistákra szavaztak a legtöbben

Spanyolországban a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) nyerte el a legtöbb, összesen 20 mandátumot az európai parlamenti választásokon (EP) vasárnap - jelentette be Isabel Celaá kormányszóvivő a szavazatok 85,6 százalékos feldolgozottságánál.

Az ügyvezető kormánypártra a szavazók 32,8 százaléka voksolt a dél-európai országban.

Második helyen a konzervatív Néppárt (PP) végzett 12 mandátum megszerzésével a rájuk leadott 20,1 százaléknyi szavazatnak köszönhetően.

Harmadik lett az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt, amely így 7 képviselőt delegálhat Brüsszelbe, miután megkapta a szavazatok 12,2 százalékát.
Az Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk) radikális baloldali párttömörülés 6 mandátumot nyert a szavazatok 10 százalékával.

A VOX radikális jobboldali pártnak 3 mandátumot jelent a megszerzett 6,2 százaléknyi támogató voks.

Bejutott az európai parlamentbe a Köztársaságokat most (Ahora Republicas) nevű katalán, baszk és galiciai baloldali nacionalista pártokat tömörítő formációi is, 3 képviselői helyük lesz a voksok 5,7 százalékával. Velük nyert mandátumot Oriol Junqueras volt katalán elnök, aki több mint 18 hónapja van előzetes letartóztatásban Spanyolországban, és lázadással vádolják a 2017. október 1-én megrendezett, alkotmányellenes függetlenségi népszavazás miatt.

Képviselő helyet szerzett továbbá Carles Puigdemont volt katalán elnök is, aki másfél éve önkéntes száműzetésben él Belgiumban, ahova a katalán függetlenségi politikusok elleni per elől menekült. Ő a Szabadok Európáért/Együtt Katalóniáért (Lliures per Europa/Junts per Catalunya) katalán függetlenségi erő színeiben indult, amely 2 mandátumhoz jutott 6,4 százaléknyi szavazattal.

Egy képviselőt delegálhat az EP-be a Szolidáris Európáért Koalíció (Coalición por una Europa Solidaria), a regionális középpártok választási együttműködése.
Spanyolország 54 uniós mandátummal rendelkezik jelenleg, amely öttel növekedhet Nagy-Britannia távozása után.

Az európai parlamenti választások ebben az évben egybeestek a helyhatósági választásokkal, ami utoljára 1999-ben, húsz évvel ezelőtt fordult elő.

Spanyolországban a Szocialista Munkáspárt (PSOE) nyerte meg a hétvégén rendezett helyhatósági választásokat, ám az El País és az ABC című napilap szerint is ez a győzelem keserédes, mert az esetleges jobboldali összefogások miatt a párt vélhetően nem minden megnyert önkormányzatban gyakorolhatja majd a hatalmat.

A választásra jogosult mintegy 35 millió szavazó 65,2 százaléka, összesen több mint 22,9 millió ember ment el szavazni. A jelenlegi ügyvezető kormánypártot 29,2 százalékuk támogatta.

A szocialisták tíz autonóm közösségben végeztek az első helyen, vagyis a helyi parlamentek legnagyobb képviselőcsoportjait alakíthatják meg. Ezek közül négyet korábban a konzervatív Néppárt (PP) uralt. Az autonóm közösségek az ország legnagyobb közigazgatási egységei, 17-ből 12-ben szavaztak most.

A Jog és Igazságosság párt győzött a részeredmények szerint is

A Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt a szavazatok 46 százalékával győzött az európai parlamenti (EP) választáson a hétfő hajnalban közzétett, a szavazatok 95,9 százalékos feldolgozottságán alapuló részeredmények alapján.

A lengyel országos választási bizottság által közzétett adatok szerint a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) részvételével megalakított széles pártszövetség, az Európai Koalíció (KE) a voksok 37,9 százalékát kapta meg.

Az új balliberális párt, a Robert Biedron Tavasza (Wiosna Roberta Biedronia) a szavazatok 6 százalékára tett szert. A vasárnap esti becslésekhez képest nem jutott be az EP-be az euroszkeptikus, szélsőjobboldali Konfederáció (Konfederacja) nevű koalíció.

A három bejutó tömörülés közül a PiS eddig az Európai Konzervatívok és Reformerek (EKR) tagja volt az EP-ben. A KE nagyobb tömörülései az Európai Néppárt (EPP) frakciójához tartoztak, viszont a koalíció mandátumokat érvényesíthet az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségében (S&D), illetve a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoportban (ALDE) is.

A Robert Biedron Tavaszának eddig nem volt EP-képviselete, az S&D-vel együtt kampányolt.

A részeredményeken alapuló mandátummegosztást még nem tették közzé.

A vasárnap esti részeredmények alapján a részvételi arány 45,5 százalékot tett ki, ami közel kétszer annyi, mint az előző, 2014-es EP-választáson (24 százalék).

Andrzej Duda és Agata Kornhauser-Duda Krakkóban adta le a szavazólapot.(Fotó: MTI/EPA/Jacek Bednarczyk)

Hollandiában a legtöbb szavazatot a szociáldemokrata Munkapárt (PvDA) szerezte meg

Hollandiában a Frans Timmermans európai bizottsági alelnököt, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) "csúcsjelöltjét" is soraiban tudó szociáldemokrata Munkapárt (PvDA) aratott győzelmet a szavazatok 19 százalékának megszerzésével az európai parlamenti (EP-) választásokon a vasárnap éjfél után közzétett, közel véglegesnek tekinthető eredmények szerint.

Az Európai Parlament összesítése szerint a Mark Rutte miniszterelnök vezette, jobboldali liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) lett a második 14,6 százalékkal.

A holland kormánykoalíció további tagjai közül a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) 12,1 százalékkal a harmadik, a 66-os Demokraták (D66) 7 százalékkal a hatodik, a Keresztény Unió (CU) 6,8 százalékkal a hetedik legtöbb szavazatot szerezte.

Negyedik-ötödik helyen az euroszkeptikus Fórum a Demokráciáért és a Baloldali Zöldek párt végzett 10,9 százalékkal.

Hollandia a 2019-2024-es időszakban összesen 26 EP-képviselői hellyel rendelkezik, de Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) követően a képviselői helyek számra 29-re emelkedhet.

A csütörtökön tartott választáson legtöbb szavazatot szerzett Munkapárt (PvDA) 6 képviselőt küldhet az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjába (SD). A Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) négy, a 66-os Demokraták (D66) kettő képviselői helyet szereztek a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) képviselőcsoportjában. A Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) szintén négy képviselőt ültet az Európai Néppártba (EPP), a Fórum a Demokráciáért (FvD) párt három, a Keresztény Unió (CU) kettő képviselőt ültethet az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevű frakcióba. A Baloldali Zöldek (GroenLinks) három képviselővel erősítik a zöldpárti frakciót, az 50Plus nevű párt és az Állatvédők Pártja (PvdD) - egy-egy képviselőt küldhet az EP-be. A Geert Wilders vezette, bevándorlásellenes Szabadságpárt (PVV) és a Szocialista Párt (SP) a Brexit után juthat mandátumhoz.

Az országban a szavazás az EP-választáson előzetes regisztrációhoz kötött. A részvételi arány 41,8 százalékos volt a csütörtökön rendezett szavazáson, mintegy három és fél százalékkal magasabb a legutóbbi, 2014-es voksoláshoz képest.

Belgiumban a flamand jobboldalé a legtöbb mandátum

Belgiumban a flandriai jobboldali Új Flamand Szövetség (N-VA) szerezte a legtöbb mandátumot az európai parlamenti (EP-) választáson a vasárnap éjfél után közzétett, közel végleges eredmények szerint.

A huszonegy belga EP-képviselő közül a királyságot alkotó három közösségből a hollandul beszélő flamandok tizenkettőt, a franciaajkú vallonok nyolcat, a német kisebbség tagjai pedig egyet adhatnak.

Az ország legnagyobb pártja, az N-VA az összes voks 14,1 százalékát söpörte be, és ezzel három mandátumot szerzett, eggyel kevesebbet, mint legutóbb, 2014-ben.

Váratlanul nagyot nyert az erősen jobboldali irányultságú Flamand Érdek (Vlaams Belang), amelynek 12 százalékkal ugyancsak három képviselője lesz.

A Flamand Liberálisok és Demokraták (VLD) nevű párt 10, míg a Kereszténydemokrata és Flamand (CD&V) párt 9,1 százalékot ért el, ami mindkét esetben két helyre elég Strasbourgban. A hollandajkú közösséget emellett egy-egy fővel képviseli majd a balközép Másik Szocialista Párt (sp.a) és a Groen zöldpárt.

A franciaajkú közösség a jobbközép Demokrata Humanista Centrum (cdH), a zöld Ecolo, a liberális Reformer Mozgalom (MR), illetve a Szocialista Párt (PS) két-két politikusát juttatta mandátumhoz.

A fentiekkel ellentétben országosnak számító Belga Munkáspárt (PVDA) egy képviselőt küldhet a testületbe.

Az országban a részvétel az EP-választáson előzetes regisztrációhoz kötött, akik pedig jelzik, hogy szavazni akarnak, azok számára kötelező is.

Szlovákiából nem került az EP-be magyar képviselő

Szlovákiában alacsony részvétel mellett a liberálisok győztek, az MKP és a Most-Híd nem szerzett mandátumot.

Szlovákiában alacsony részvétel mellett két, koalíciós listán induló, parlamenten kívüli liberális párt, a Progresszív Szlovákia (PS) és az Együtt (Spolu) nyerte az európai parlamenti (EP-) választásokat – derült ki a szombaton tartott voksolás vasárnap este közzétett hivatalos eredményeiből, amelyek szerint a felvidéki magyar választók voksaiért küzdő tisztán magyar párt, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és szlovák-magyar párt, a Most-Híd sem szerzett mandátumot.

Romániában előretört a jobbközép ellenzék és az RMDSZ is képviselethez jutott

Romániában a jobbközép ellenzéki pártok előretörését hozta a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választás, amelyen a példátlanul magas részvétel ellenére a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) is sikerült átlépnie az ötszázalékos bejutási küszöböt.

A központi választási bizottság (BEC) hétfő reggelig a szavazatok 96,7 százalékát dolgozta fel. Az EP-választást az európai néppárti tagsággal rendelkező, Klaus Iohannis államfőt támogató ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) nyerte, amely a voksok 26,8 százalékát szerezte meg, míg a bukaresti kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Pártra (PSD) a szavazatok 23,4 százalékát adták.

Saját várakozását is valamelyest felülmúló 21,4 százalék körüli eredményt ér el a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Dacian Ciolos volt miniszterelnök vezette Szabadság Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) USR-PLUS nevű választási szövetség. A korrupcióellenes jelszavakat hangoztató új ellenzéki erő, amely a régi, "leszerepelt" politikai pártok alternatívájaként tünteti fel magát, az európai liberálisok és az Emmanuel Macron francia elnök által irányított, a Köztársaság lendületben (REM) nevű mozgalom által létrehozandó új centrista frakcióhoz készül csatlakozni az EP-ben.

Klaus Iohannis Bukarestben voksolt(Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement)

Az RMDSZ a voksok csaknem 97 százalékának feldolgozása után immár biztosra veheti, hogy sikerült képviselethez jutnia az EP-ben. A voksok 5,45 százalékát megszerezve a magyar érdekképviselet legalább egy képviselőt küldhet az EP-be, Winkler Gyula személyében, és valószínűsíthető, hogy a töredékvoksok újraosztása nyomán az RMDSZ-lista második helyén szereplő Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke is mandátumhoz jut.

A részeredmények szerint további két párt jut még EP-képviselethez Romániából: a PSD-ből kizárt Victor Ponta volt miniszterelnök által alapított Pro Romania párt 6,6 százalékon áll, míg a Traian Basescu volt államfő által alapított, szintén ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) 5,66 százalékon végzett.

A bukaresti kormánykoalíció kisebbik pártjára, a Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök vezette liberális ALDE a voksok 4,24 százalékát szerezte meg, tehát nem lépte át a bejutási küszöböt.

Romániában a jogosultak 49 százaléka, 8 millió 955 ezer választó adta le voksát, külföldön 375 ezer román állampolgár szavazott az EP-választáson. Ez utóbbi voksoknak mintegy felét dolgozták fel hétfő reggelig.

A jobbközép ellenzék és a jobboldali Klaus Iohannis államfő szerint a 2016-os parlamenti választásokat még több mint 45 százalékos eredménnyel megnyerő PSD az azóta eltelt két és fél évben elveszítette választói felhatalmazását, ezért a PSD-ALDE kormány távozását sürgetik, Viorica Dancila miniszterelnök azonban úgy értékelte, nincs oka lemondani.

Az EP-választás hivatalos romániai végeredményét a BEC várhatóan csak a hét közepén teszi közzé.




 

 

 

 

 

MTI
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • Ingyen utazhatnak az egészségügyi dolgozók
    Ingyen utazhatnak az egészségügyi dolgozók a helyközi közösségi közlekedésben - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára az operatív törzs szombati online sajtótájékoztatóján.
  • A járvány legyűrte a globalizmust
    A járvány érdekes megvilágításba helyezte azt a liberális, globalista elképzelést, mely szerint a világ dolgait a XXI. században már nemzetek feletti, szupranacionális intézményekkel kell intézni.
  • Csak délig vásárolhatnak az idősek
    Teljesen új, eddig példátlan gyakorlatra vált át a kereskedelem, a járvány elleni védekezés részeként a 65 év felettiekre vezettek be korlátozást a vásárlásoknál.
MTI Hírfelhasználó