A kormány célja a 15 milliós magyarság összekötése
2019-20-ban 36 ösztöndíjast küldenek a déli félteke érintett országaiba: júniusban 32-en indulnak dél-amerikai, ausztráliai, új-zélandi és dél-afrikai magyar közösségekhez, szeptemberben pedig négy egyházi ösztöndíjas kezdi meg a szolgálatát Ausztráliában.
2019. május 21. 17:26
A kormány szeretné összekötni az anyaországban, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő 15 milliós magyarságot. A diaszpóra magyarságát segítő programok célja, hogy új lendületet vigyenek közösségeik életébe - mondta el a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa kedden Budapesten.
Szilágyi Péter a 2019-20-as Kőrösi Csoma Sándor-program keretében júniusban a déli félteke országaiba utazó ösztöndíjasok oktatási hetének ünnepélyes megnyitóján kiemelte: a 2013-ban életre hívott program kimondottan a diaszpórában élő 2,5 milliós magyarságnak szól.
"Célunk, hogy megőrizzük" azokat az értékeket, amelyeket elődeink a diaszpórában létrehoztak, és "kiemelt figyelmet fordítsunk" a fiatalokra - jelentette ki a miniszteri biztos, hozzáfűzve: ezért szeretnék azt, hogy minél több magyarországi fiatalt tudjanak kiküldeni a diaszpóra magyarságához, és az ösztöndíjasok minél több ottani fiatalt szólítsanak meg.
Közölte, 2019-20-ban 36 ösztöndíjast küldenek a déli félteke érintett országaiba: júniusban 32-en indulnak dél-amerikai, ausztráliai, új-zélandi és dél-afrikai magyar közösségekhez, szeptemberben pedig négy egyházi ösztöndíjas kezdi meg a szolgálatát Ausztráliában.
Sok esetben nem anyagi támogatás szükséges a diaszpórában működő magyar szervezeteknek, hanem "egy segítő kéz", amelyet a Kőrösi Csoma Sándor-program ösztöndíjasai jelentenek - mondta el Szilágyi Péter, hozzátéve, hogy a 2018-19-es programon keresztül 170, a diaszpórában működő magyar szervezetet segítettek.
Közölte: a 2019-20-as a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor- és a szórványmagyarságot támogató Petőfi Sándor-programot március elején hirdették meg, és 620 pályázat érkezett rájuk.
A Kőrösi Csoma Sándor-program ösztöndíjasainak létszáma 2013-ban még 47 volt, 2018-19-re ez a szám 140-re emelkedett, most pedig már 150 ösztöndíjast válogattak ki. Ebből a 150 emberből 20 egyházi ösztöndíjas szeptemberben kezdi meg kilenc hónapos tevékenységét különböző egyházi intézményeknél.
A miniszteri biztos újdonságként számolt be arról, hogy idén újból tudnak ösztöndíjast küldeni Argentínába, Chacóba, és Chilében is növelni tudják az ösztöndíjasok létszámát.
Szilágyi Péter kiemelte azt is, hogy a diaszpórában élő magyar fiatalokat célozzák az anyanyelvi oktatási, valamint a táborozási program, és kiemelten támogatják a Külföldi Magyar Cserkészszövetséget.
A miniszteri biztos a külhoni magyar állampolgársággal kapcsolatban elmondta azt is, hogy a 2018-as országgyűlési választásokon 225 471 külhoni magyar szavazott levélben.
Kép: Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa résztvevőkkel beszélget a diaszpórában élő magyarság segítésére létrejött Kőrösi Csoma Sándor Program keretében a déli félteke országaiba júniusban kiutazó ösztöndíjasok oktatási hetének ünnepélyes megnyitóján a Duna Palotában 2019. május 21-én.
MTI/Máthé Zoltán
A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
Nekünk magyaroknak szükségünk van a hazánkra, mert a haza véd meg bennünket minden bajtól és veszélytől - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budai Várban, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tisztavatási ünnepségén.
Akárhogy is, de a háborúk valóságához hozzátartozik a majd elérendő béke is. A politikusok négy-öt év rombolás után boldogan jelentik ki: öt-tíz éven belül, az újjáépítést követően képesek leszünk elérni a háború előtti gazdasági volument és életminőséget. Akkor mire volt jó az egész?